Sok civil szervezet életében – legyen szó egyesületről vagy akár alapítványról – jelentős szerepet játszik a NAV 1% igénylése és fogadása, és tapasztalatom szerint elég sok tévhit él ezen a területen, melyet igyekszem most legalább részben eloszlatni!

Az első és legfontosabb, hogy az 1%-ot fogadó civil szervezetnek NEM kell kötelezően rendelkeznie közhasznú jogállással, azaz közhasznú státusszal! A közhasznúság kapcsán egyetlen előírásnak kell megfelelni: közhasznú tevékenységet kell az 1% fogadása alatt is folyamatosan végezni. A közhasznú tevékenység folytatása és a közhasznú jogállás között pedig nem tehető egyenlőségjel, annál is inkább, mivel a közhasznú jogállás megszerzésének egyik feltétele (is) a közhasznú tevékenység folyamatos gyakorlása.

Mint szinte minden a civil szervezet esetében, ez is az alapító okiratnál, alapszabálynál kezdődik! A NAV az 1%-os regisztrációs eljárás során már kiemelten figyel arra, hogy a szervezetek a törvényi paramétereknek megfeleljenek. Azon szervezetek, akik már évek óta regisztrált szervezetek az 1% os fogadó szervezetek között, nem kell, hogy évről évre megújítsák ezen regisztrációjukat, de a törvényekben leírt paramétereknek meg kell felelniük folyamatosan! Fontos tudni, hogy ezeknek az előírásoknak alapító okirati, alapszabályi, és működési szinteken is meg kell felelni, hiszen ha bármelyik sérül, az 1% keretében kiutalt összegek visszafizetési kötelmét is megalapozhatja!

Mit tartalmazzon tehát az alapszabály a NAV 1% biztonságos fogadásához:

• közhasznú tevékenységet folytat (jogszabályi hellyel kell az alapító okiratban ezt megjelölni!),
• közvetlen politikai tevékenységet nem folytat,
• eredményét nem osztja fel,
• gazdasági – vállalkozási tevékenységet csak támogató jelleggel, alapcélját nem veszélyeztetve folytat.

A részesülés további feltételei, hogy magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett egyesület, alapítvány, közalapítvány legyen, valamint belföldi székhellyel rendelkezzék. (Természetesen a törvény ezen szervezeteken felül is felsorol néhány speciális szervezetet, akik részesülhetnek ebből az igénylésből!)

Az egyik pillér tehát az alapító okirat, alapszabály, melyet egy regisztrációs eljárás követ az alábbiak szerint: a feltételek fennállása esetén az EGYREG kérelmen keresztül kerülhet az adott civil szervezet az 1%-ot fogadó szervezetek NAV által vezetett névjegyzékbe, melyet a NAV a honlapján folyamatosan frissít! Viszont, ha változik valami, adott esetben a vezetőség felelőssége a névjegyzékből való törlés kérése is (ide tartozik az is, ha egy civil szervezet a végelszámolás, vagy egyéb módon a megszűnés mezejére lép)! De legyünk figyelemmel arra is, hogy több olyan eset is lehetséges, amikor egy-egy civil szervezet nem felel meg az 1% fogadási kritériumainak!

A regisztrációt egyszer kell elvégezni, minden év szeptember 30-ig van erre lehetősége az újként regisztrálni kívánó civil szervezeteknek. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a határidő jogvesztő hatályú! A regisztrációs nyomtatványhoz (EGYREG) mellékelni kell a hatályos alapító okiratot, alapszabályt PDF csatolmányként. Mivel jogvesztő határidővel van dolgunk, a regisztrációt akkor is érdemes kezdeményezni, ha az adott szervezet épp alapító okirat, alapszabály módosítás alatt áll! Az adóhatóság a hosszú évek tapasztalata alapján rendkívül rugalmasan áll a regisztrációkhoz, igyekeznek mindenben a szervezetek segítségére lenni, nem ritka a többszöri telefonos megkeresés sem! 2020. 08. 26-án már megjelent a 20EGYREG nyomtatvány, tehát innentől kezdve folyamatosan adhatóak be regisztrációs kérelmek.

A korábban már regisztrált szervezetek figyelmét szeretném felhívni arra, hogy bár a regisztrációt ismételni nem szükséges, az EGYREG nyomtatvány adattartalmát érintő változásokat az általános változásbejelentési metódus mentén az aktuális EGYREG nyomtatványon be kell jelenteni!

Fontos megemlíteni, hogy sajnos még mindig “típushiba“, hogy a beszámolóban a közhasznú tevékenységből származó bevételek és ráfordítások sor kitöltetlenül marad, így véleményem szerint nem bizonyítható ránézésre, hogy a közhasznú tevékenységet a szervezet ténylegesen folytatta, holott elengedhetetlen feltétele az az 1%-ból történő folyamatos részesülésnek. Másik típushiba a közhasznúsági melléklet kitöltésének és közzétételének elmaradása, mely véleményem szerint szintén veszélyezteti az 1%-os támogatásból történő részesülést, egy esetleges ellenőrzés során akár szintén visszafizetési kötelezettséget is eredményezhet! Arról már nem is beszélve, hogy elméletben a melléklet közzététele – státusztól függetlenül – kötelező! Sokszor hallom: „De hiszen üres…”. Meglátásom szerint, az már régen rossz, ha állítja valaki hogy üres, hiszen azonosító adata minden szervezetnek van, de továbbmegyek, cél szerinti tevékenysége is minden szervezetnek van, függetlenül attól, hogy annak része vagy egésze közhasznú feladatnak minősül-e.

A már 1%-ban részesülő szervezeteknek felhívom figyelmét, hogy ez egy elszámolással terhelt támogatás, felhasználási szabályrendszerét figyelembe véve az érintett évhez tartozó KOZ nyomtatványon történik az elszámolás! Fontos tudni azt is, hogy az 1%-ra a működés és a könyvvezetés során is figyelni kell, és erre a támogatásra is igaz, hogy ha más forrásra hivatkozással elszámoltuk az adott tételt, azt újra elszámolni nem lehet! Nagyon sok civil szervezet nem törődik ezzel – magára hagyva a könyvelőt, elvárva tőle, hogy az elszámolást csinálja meg és nyújtsa be az adóhatósághoz! Csak azért, mert ez egy adóhatóság irányába elszámolt támogatás, még nem helyes eljárás a könyvelőre hagyni ezt, annál is inkább, mivel a felhasználás felelőssége sem a könyvelőé. Kisebb volumenű 1% esetében elképzelhetőnek tartom, hogy megoldható a könyvelő által is az elszámolás önálló benyújtása, de egy kicsit is jelentősebb összeg esetén – pláne ha több támogatás is van – ez nem lehet könyvelői feladat!

A NAV 1% költségvetési támogatásnak minősül, és felhasználási szabályai az alábbiak szerint alakulnak:

1. Korlátlanul a cél szerinti közhasznú tevékenység megvalósítására.
2. Fenntartással, működéssel kapcsolatos költségek finanszírozására, a felhasználás évében max a felhasznált összeg 25%-ig, de max. 25 MFt összegig. Ezen belül reklám és marketing célokra maximum 10%, de max.   10 MFt összeghatárig.

A fenti cikkben vázolt 1% körüli problémák csak a jéghegy csúcsát alkotják. Véleményem szerint a civil szervezet felelős vezetősége és a könyvelő közös együttműködése során lehet csak megfelelni a szabályoknak.

 * * *

Szeretném figyelmedbe ajánlani 2020. szeptember 16-án megrendezésre kerülő nonprofit témájú konferenciámat, ahol a cél az, hogy áttekintsük a civilek mindennapjait az alakulástól a megszűnésig.  Attól függően, hogy Neked melyik megoldás kényelmesebb és hatékonyabb, azonos időpontban vehetsz részt személyesen hagyományos tantermi formában, vagy választhatod a rendkívül népszerű online formájú élő közvetítést. >> Civil Kaleidoszkóp – TANTERMI és ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS