Távmunkában, külföldi home-office-ban – szja kötelezettség változása
Belföldi és külföldi munkavégzés távolról – az adózás speciális szabályai – „Remote working”
Vészhelyzet idején az országhatárok lezárása, a szabad mozgás korlátozása elindított egy folyamatot, mely azt eredményezi, hogy időszakos jelleggel ugyan, de egyre többen szeretnének külföldön dolgozni. A munkavállaló abból kiindulva, hogy távmunkában bárhol el tudja látni a feladatát azzal a kéréssel fordult a munkáltató felé, hogy engedélyezze részére a külföldről történő munkavégzést. Erre tipikusan akkor kerül sor, amikor a munkavállaló hozzátartozója külföldi kiküldetésben végzi a munkáját, vagy épp a munkavállaló külföldi és szeretne az állampolgárság szerinti országban dolgozni távmunkában, családja körében. Az is előfordulhat, hogy a munkavállaló csupán szeretne napfényes, egzotikus helyen dolgozni, mely körülmény pozitívan hat a munkájára is.
Ilyen esetben a munkáltatónak az engedélyezési folyamat részeként mérlegelnie szükséges, hogy milyen adózási helyzet adódhat a külföldi munkavégzés kapcsán, mely felboríthatja a mindennapi bérszámfejtés gyakorlatát.
Különös odafigyelést igényel, ha a munkavégzés külföldön történik, mely során lényegesen változhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló adókötelezettsége, és természetesen az ezzel járó adminisztrációs leterheltsége nem beszélve a felek felelősségének kérdéséről, azzal összefüggésben amikor a munkavállaló nem, vagy nem időben értesíti a munkáltatót arról, hogy a munkát ténylegesen hol, konkrétan mely országban végzi.
Amikor a munkavállaló magyar jogviszony alapján Magyarországon dolgozik, nem kérdés, hogy az adó és járulékkötelezettség is Magyarországon keletkezik.
Azonban, amikor a munkavégzés helye egy másik országban található, akkor számos körülmény befolyásolhatja, hogy a munkáltató székhelyén a forrás országában, a magánszemély illetősége-, vagy a munkavégzés helyének országában kell az adót megfizetni.
A munkavállaló adókötelezettségének teljesítésében a munkáltató jelentős szerepet tölt be, az adóelőleg levonásától kezdve az adóelőleg bevallásig és befizetéséig a munkáltatót terheli az adókötelezettség. Emellett az adóelőleg hiánya hatást gyakorol a járulék alapjára, a szociális hozzájárulás összegére és a szakképzési hozzájárulásra is, ezért fontos, hogy a munkáltató a távmunkavégzés helyének engedélyezésekor mérlegelje milyen többlet adminisztrációval kell számolnia és ezt melyik országban és kinek (a munkáltatónak vagy a munkavállalónak) kell teljesítenie.
A későbbi mulasztás következményeinek elkerülése érdekében olyan kérdésekkel kell foglalkozni, hogy melyik államnak áll jogában a jövedelmet adóztatni, változik-e a munkavállaló illetősége, vagy keletkezik-e a fogadó országban telephelye a munkáltatónak, csak hogy néhányat említsek.
Az Szja törvény alkalmazásában a magyar állampolgár magyar illetőséggel rendelkezik. Annak eldöntése, hogy a magánszemély melyik országban bír illetőséggel a fogadó ország belső szabályai alapján is kell vizsgálni.
Az országok többségében a helyi szabályok szerint jellemzően akkor tekintik belföldi illetőségűnek a magánszemélyt, ha abban az országban állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik, vagy a külföldi tartózkodás napjai adóéven belül meghaladják a 183 napot. Abban az esetben, ha mindkét ország belföldi illetőségűnek tekinti a magánszemélyt, akkor ha a munkavégzés országával van Magyarországnak kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezménye ( a továbbiakban egyezmény) akkor az illetőséget az egyezmény szerint kell az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a szokásos tartózkodási hely, az állampolgárság vizsgálata útján meghatározni. Amennyiben ezen ismérvek alapján nem tudunk döntést hozni, kérelemre a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
Egyezmény hiányában egyszerűbb a helyzet, ugyanis a magyar állampolgár fő megközelítés szerint a külföldi munkavégzés ellenére magyar illetőségű marad. Ilyen esetben a kettős adózást a külföldön ténylegesen megfizetett adó beszámításával lehet az Szja tv. előírásai szerint elkerülni.
Egyezményes országban történő munkavégzés esetén a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezés alapján kell eldönteni, hogy a jövedelem melyik államban adóztatható. Azt, hogy melyik egyezményt kell alkalmazni, mindig a magánszemély illetősége és a munkavégzés helye határozza meg.
Az egyezmény értelmében a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet a Magyarországon illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak Magyarországon adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik országban végzi.
A munkavégzés országában adóztatható a magánszemély jövedelme, ha az alábbi feltételek közül akár egy is bekövetkezik a munkavégzés országában:
- a magyar magánszemély a fogadó országban a naptári évben, vagy – egyezménytől függően – bármely 12 hónapos időszakon belül egyfolytában vagy megszakításokkal többet tölt összesen 183 napnál;
- a térítést olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki illetőséggel bír a fogadó országban;
- a térítést a magyar munkaadónak a fogadó országban levő telephelye vagy állandó bázisa viseli.
Ez a szabály leegyszerűsítve arról rendelkezik, ha a magánszemély a munkavégzés országában illetőséget szerez, akkor a jövedelme is ott adóztatandó. Azonban magyar illetőség fennmaradása esetén is fel kell függeszteni a magyar Szja előleg levonását, ha a fenti hármas feltétel Magyarországra nézve nem teljesül, azaz például a munkavállaló 190 napot tartózkodik a fogadó országban, vagy a tevékenység olyan mely a fogadó ország belső szabályai szerint telephelyet keletkeztet, mely esetben már az első naptól külföldön kell az adót megfizetni. A gazdasági munkáltató vizsgálata (a középső feltétel) távmunkavégzés esetén nem értelmezhető, mivel a munkavállaló távmunkában ideiglenes otthonában végzi a tevékenységet, nem pedig kiküldetésben, a cégcsoport valamelyik vállalatánál.
* * *
Ajánlom figyelmedbe a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2021. november 12-én megrendezésre kerülő Belföldi és külföldi munkavégzés távolról – az adózás speciális szabályai – „Remote working” című konferenciámat. Az előadáson a munkavégzés szokásos helyétől eltérő munkavégzésre vonatkozó szja és társadalombiztosítási tudnivalókat foglaljuk össze. Jelentkezz most még kedvezményesen!
1 hozzászólás
Tisztelt Beáta!
Nagyon hasznosnak találtam a cikket. Jelenleg pont egy hasonló szituációba kerültem. 4 hónapot tervezek remote pozícióban tölteni. Azonban, szükségem lenne egy forrásra a 183 napos határra a fogadó országban szoló információról, például egy törvényi paragrafus formájában. Tudna ebben segíteni nekem?
Köszönöm előre is!
Tisztelettel,
Hujber Rolf
Értékelés, hozzászólás