Távmunkában, külföldi home-office-ban – szja kötelezettség változása

Belföldi és külföldi munkavégzés távolról – az adózás speciális szabályai – „Remote working”

TÁVMUNKÁBAN

Vészhelyzet idején az országhatárok lezárása, a szabad mozgás korlátozása elindított egy  folyamatot, mely azt eredményezi, hogy időszakos jelleggel ugyan, de egyre többen szeretnének külföldön dolgozni. A munkavállaló abból kiindulva, hogy távmunkában bárhol el tudja látni a feladatát azzal a kéréssel fordult a munkáltató felé, hogy engedélyezze részére a külföldről történő munkavégzést. Erre tipikusan akkor kerül sor, amikor a munkavállaló hozzátartozója külföldi kiküldetésben végzi a munkáját, vagy épp a munkavállaló külföldi és szeretne az állampolgárság szerinti országban dolgozni távmunkában, családja körében.  Az is előfordulhat, hogy a munkavállaló csupán szeretne napfényes, egzotikus helyen dolgozni, mely körülmény pozitívan hat a munkájára is.

Ilyen esetben a munkáltatónak  az engedélyezési folyamat részeként mérlegelnie szükséges, hogy milyen adózási helyzet adódhat a külföldi munkavégzés kapcsán, mely felboríthatja a mindennapi bérszámfejtés gyakorlatát.

Különös odafigyelést igényel, ha a munkavégzés külföldön történik, mely során lényegesen változhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló adókötelezettsége, és természetesen az ezzel járó  adminisztrációs leterheltsége nem beszélve a felek felelősségének kérdéséről, azzal összefüggésben amikor a munkavállaló nem, vagy nem időben értesíti a munkáltatót arról, hogy a munkát ténylegesen hol, konkrétan mely országban végzi.

Amikor a munkavállaló magyar jogviszony alapján Magyarországon dolgozik, nem kérdés, hogy az adó és járulékkötelezettség is Magyarországon keletkezik.

Azonban, amikor a munkavégzés helye egy másik országban található, akkor számos körülmény befolyásolhatja, hogy a munkáltató székhelyén a forrás országában, a magánszemély illetősége-, vagy a munkavégzés helyének országában kell az adót megfizetni.

A munkavállaló adókötelezettségének teljesítésében a munkáltató jelentős szerepet tölt be, az adóelőleg levonásától kezdve az adóelőleg bevallásig és befizetéséig a munkáltatót terheli az adókötelezettség.  Emellett az adóelőleg hiánya hatást gyakorol a járulék alapjára, a szociális hozzájárulás összegére és a szakképzési hozzájárulásra is, ezért fontos, hogy a munkáltató  a távmunkavégzés helyének engedélyezésekor mérlegelje milyen többlet adminisztrációval kell számolnia és ezt melyik országban és kinek (a munkáltatónak vagy a munkavállalónak) kell teljesítenie.

A későbbi mulasztás következményeinek elkerülése érdekében olyan kérdésekkel kell foglalkozni, hogy melyik államnak áll jogában a jövedelmet adóztatni, változik-e a munkavállaló illetősége, vagy keletkezik-e a fogadó országban telephelye a munkáltatónak, csak hogy néhányat említsek.

Az Szja törvény alkalmazásában a magyar állampolgár magyar illetőséggel rendelkezik. Annak eldöntése, hogy a magánszemély melyik országban bír illetőséggel a fogadó ország belső szabályai alapján is kell vizsgálni.

Az országok többségében a helyi szabályok szerint jellemzően akkor tekintik belföldi illetőségűnek a magánszemélyt, ha abban az országban állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik, vagy a külföldi tartózkodás napjai adóéven belül meghaladják a 183 napot. Abban az esetben, ha mindkét ország belföldi illetőségűnek tekinti a magánszemélyt, akkor ha a munkavégzés országával van Magyarországnak kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezménye ( a továbbiakban egyezmény) akkor az illetőséget az egyezmény szerint kell az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a szokásos tartózkodási hely, az állampolgárság vizsgálata útján meghatározni. Amennyiben ezen ismérvek alapján nem tudunk döntést hozni, kérelemre a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.

Egyezmény hiányában egyszerűbb a helyzet, ugyanis a magyar állampolgár fő megközelítés szerint a külföldi munkavégzés ellenére magyar illetőségű marad. Ilyen esetben a kettős adózást a külföldön ténylegesen megfizetett adó beszámításával lehet az Szja tv. előírásai szerint elkerülni.

Egyezményes országban történő munkavégzés esetén a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezés alapján kell eldönteni, hogy a jövedelem melyik államban adóztatható. Azt, hogy melyik egyezményt kell alkalmazni, mindig a magánszemély illetősége és a munkavégzés helye határozza meg.

Az egyezmény értelmében a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet a Magyarországon illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak Magyarországon adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik országban végzi.

A munkavégzés országában adóztatható a magánszemély jövedelme, ha az alábbi feltételek közül akár egy is bekövetkezik a munkavégzés országában:

  • a magyar magánszemély a fogadó országban a naptári évben, vagy – egyezménytől függően – bármely 12 hónapos időszakon belül egyfolytában vagy megszakításokkal többet tölt összesen 183 napnál;
  • a térítést olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki illetőséggel bír a fogadó országban;
  • a térítést a magyar munkaadónak a fogadó országban levő telephelye vagy állandó bázisa viseli.

Ez a szabály leegyszerűsítve arról rendelkezik, ha a magánszemély a munkavégzés országában illetőséget szerez, akkor a jövedelme is ott adóztatandó. Azonban magyar illetőség fennmaradása esetén is fel kell függeszteni a magyar Szja előleg levonását, ha a fenti hármas feltétel Magyarországra nézve nem teljesül, azaz például a munkavállaló 190 napot tartózkodik a fogadó országban, vagy a tevékenység olyan mely a fogadó ország belső szabályai szerint telephelyet keletkeztet, mely esetben már az első naptól külföldön kell az adót megfizetni. A gazdasági munkáltató vizsgálata (a középső feltétel) távmunkavégzés esetén nem értelmezhető, mivel a munkavállaló távmunkában ideiglenes otthonában végzi a tevékenységet, nem pedig kiküldetésben, a cégcsoport valamelyik vállalatánál.

* * *

Ajánlom figyelmedbe a  PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2021. november 12-én megrendezésre kerülő Belföldi és külföldi munkavégzés távolról – az adózás speciális szabályai – „Remote working” című konferenciámat. Az előadáson a munkavégzés szokásos helyétől eltérő munkavégzésre vonatkozó szja és társadalombiztosítási tudnivalókat foglaljuk össze. Jelentkezz most még kedvezményesen!

Hozzászólások

1 hozzászólás

    • Hujber Rolf
    • 14:12

    Tisztelt Beáta!
    Nagyon hasznosnak találtam a cikket. Jelenleg pont egy hasonló szituációba kerültem. 4 hónapot tervezek remote pozícióban tölteni. Azonban, szükségem lenne egy forrásra a 183 napos határra a fogadó országban szoló információról, például egy törvényi paragrafus formájában. Tudna ebben segíteni nekem?
    Köszönöm előre is!
    Tisztelettel,
    Hujber Rolf

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM