Távmunka belföldön

Belföldi és külföldi munkavégzés távolról – az adózás speciális szabályai – „Remote working”

távmunka

Egy évvel ezelőtt a külföldön kiküldetésben dolgozó munkavállalók adózásával foglalkoztunk részletesen, azonban a pandémia a munkavégzési szokásokat is jelentősen megváltoztatta.

Míg évekkel ezelőtt sokan hallani sem akartak a távmunkában történő munkavégzésről, addig mára már gyakorlattá vált a home-office, illetve a távmunka engedélyezése, sőt elrendelése is.  Már több mint egy éve ismerkedünk az otthoni munkavégzés fogalmaival. Szinte mindenki használja a home-office kifejezést sokszor a távmunka helyett, sőt újabban egyre gyakrabban találkozunk a „remote working” kifejezéssel is, mely olyan alkalmazottakkal való munkavégzést jelent, akik idejük egy részében rendszeresen az eredeti munkavégzés helyétől távol végzik tevékenységüket. Tapasztalatom szerint a fogalmak időnként összemosódnak, pedig adózás tekintetében fontos tudni mi a különbség.

A távolból történő munkavégzés – ahogy az az Európai Bizottság rendeltében is olvasható –  igen sokrétű lehet. A munkavégzés történhet otthon, ügyfeleknél és/vagy külső üzleti partnerek üzlethelyiségeiben, ugyanazon gazdasági egységnek vagy gazdasági egységek csoportjának földrajzilag szétszórt helyszínein. Továbbá üzleti utazással összefüggésben is beszélhetünk távoli munkavégzésről, bár az a magyar szabályozás szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) alkalmazásában kiküldetésnek, míg a munkajogban használt terminológia szerint munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak tekintendő, amikor a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez azonban nem azonos a távmunkavégzéssel.

Az adózással összefüggésben az említett kategóriák részben fedik egymást, gondolok itt az üzleti utazás és a kiküldetés fogalmainak értelmezésre. Míg távmunka esetén az Szja tv. visszautal a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezésére.

A távmunkavégzésre vonatkozó főbb adózási tudnivalók előtt fontos meghatározni mit is értünk távmunka alatt.

A távmunkában történő munkavégzés az Szja. törvényben már 2004-től megtalálható, sőt azóta nem is változott, csak a vészhelyzetben kiegészült a rezsiátalány elszámolásával. A mindennapokban használt  úgynevezett  home-office költségelszámolására viszont nincs előírás a törvényben, ezért a home-office-ban dolgozó munkavállalóra nem alkalmazhatók a távmunkára vonatkozó költségelszámolási szabályok.

A távmunkavégzés egy atipikus foglalkoztatás, melyre vonatkozó szabályok az Mt. 196-197. §-aiban olvashatók, miközben home-office-nál alapvetően a cégek által követett belső eljárási rendet kell követni, gondolok itt arra, milyen feltételek mellett engedélyezi a munkáltató a munkavállaló ideiglenes jellegű otthoni munkavégzését.

Távmunkavégzésnél munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásáról. Javasolt, hogy a felek a munkavégzést és munkafolyamat lényeges feltételeit megállapodás keretében rögzítsék, melyek közül adózás szempontjából jelentőséggel bír a távmunkavégzés ténye, a munkavégzés helye,  a munkáltató által biztosított eszközök, és/vagy a költségtérítés mértéke és az elszámolás módja.

A munkáltató köteles a felek eltérő megállapodása hiányában is a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Abban az esetben, ha a munkavégzéshez szükséges feltételek nem biztosítottak és a munkavállalónak a munka teljesítése érdekében indokoltan költsége merül fel, azt a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni.[Mt. 51. § (1-2) bekezdése]

A feltételek biztosítása az Szja. törvényben alapvetően kétféle módon történhet, vagy úgy, hogy a cég által beszerzett eszközöket, szolgáltatásokat a munkavállaló részére közvetlenül rendelkezésre bocsátja, vagy a magánszemélynél felmerülő költségeket megtéríti.

A munkavégzéshez szükséges eszközök rendelkezésre bocsátásakor a munkáltató szerzi be az eszközöket és szolgáltatásokat és azokat a munkavégzés helyén biztosítja a munkavállaló részére.  Ez az átadás – függetlenül attól, hogy távmunkáról, vagy home-office-ról beszélünk – nem eredményez adókötelezettséget, mivel az Szja tv. idevonatkozó rendelkezése kimondja, hogy nem keletkezik bevétel a magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik. [Szja tv. 4. § (2a) bekezdése]

Az adómentes elszámolást nem befolyásolja, ha nem zárható ki a magáncélú használat, mely az otthonunkban használt eszközöknél talán még inkább érvényes, hiszen a tevékenységhez használt bútort, laptopot, internetet többnyire részben magáncélra is használja a munkavállaló, vagy a hozzátartozója.

A munkavégzéshez szükséges eszközöket vészhelyzetben a munkavállaló is beszerezheti közvetlenül. Fontos, hogy a hivatkozott rendelkezés alkalmazhatósága érdekében a számla a munkáltató nevére szóljon. Az utólagos elszámolás során megtérített összeget a magánszemély jövedelmének megállapítása során nem kell bevételként figyelembe venni, abban az esetben, ha olyan beszerzésről szól a számla, amelyet az Szja tv. egyébként a magánszemélynél elismer költségként. [Szja 7. § (1) bekezdés g) pontja]

Abban az esetben, amikor a dolgozó által megelőlegezett kiadásról a számla a magánszemély nevére szól, és ennek ellenértékét a munkáltató megtéríti, akkor munkaviszonnyal összefüggésben adott költségtérítésről beszélünk.

A munkavállaló a költségtérítéssel szemben az Szja. törvény 3. számú mellékletében foglalt szabályok figyelembevétele mellett költségelszámolásról nyilatkozhat a munkáltató részére, mely kétféle módon lehetséges.  (Szja 25. § (1) bekezdés)

  • Tételes költségelszámolással [Szja. tv. 3. sz. melléklet I. 24. pontja]

Ez esetben a fűtés, a világítás és a technológiai energia díjának a tevékenységgel arányos része, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével számolható el. Költségként érvényesíthető továbbá a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges a 200 ezer forintot meg nem haladó összegű egyedi tárgyi eszköz, nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított összeg amennyiben azt a munkavállalónak kell megvásárolnia. A 200 ezer forint egyedi értéket meghaladó tárgyi eszköz beszerzési költsége értékcsökkenési leírás útján számolható el. A kapott költségtérítés összegéből levonható továbbá az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat).

  • Igazolás nélküli költségelszámolással [Szja. tv. 3. sz. melléklet II. 24. pontja]

Ennél az elszámolási módnál költségként figyelembe vehető legfeljebb havonta 2021. február 1-jétől, illetve az azt megelőző, illetve követő években az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg. Ez jelenleg 16.740 forint. Amennyiben a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, akkor az előbb említett havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos részét engedi a jogszabály bizonylat nélkül elszámolni, melyhez a munkaidő nyilvántartás mellett a munkavégzési helyre vonatkozó nyilvántartást is kell vezetni, a bevételből levonható költség megállapítása érdekében. [Módosított 487/2020. (XI. 11.) Korm. Rendelet 2. §]

Költségként csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében felmerült kiadás számolható el. Távmunka esetében  az Szja. tv. 3. számú melléklete alapján a nem önálló tevékenységre tekintettel fizetett költségtérítéssel szemben, az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésben foglaltak szerint, a távmunkavégzéssel összefüggésben felmerült költségek számolhatók el.  Ebből következően a home-office-ban és nem távmunkaszerződéssel  otthon dolgozók az Szja. tv. távmunkára vonatkozó rendelkezéseit nem alkalmazhatják.

* * *

Ajánlom figyelmedbe a  PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2021. november 12-én megrendezésre kerülő Belföldi és külföldi munkavégzés távolról – az adózás speciális szabályai – „Remote working” című konferenciámat. Az előadáson a munkavégzés szokásos helyétől eltérő munkavégzésre vonatkozó szja és társadalombiztosítási tudnivalókat foglaljuk össze.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!