Tekintettel a határokon átnyúló munkavégzés és tőkebefektetések megnövekedett mértékére, érdemes egy kicsit áttekinteni az adózás mellett ezen ügyletek járulékvonzatait is. A cikkben kiemelten a magyar állampolgárok társadalombiztosítási kötelezettségeivel foglalkozom általánosságban, ezért az abban leírtak nem teljes körűek.

Első lépésben meg kell vizsgálni, hogy a jövedelmet szerző személy a magyar jog szempontjából belföldi illetőségű-e. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban leírtak vonatkoznak rá. Belföldi illetőségű például egy személy akkor, ha magyar állampolgár. Ez alól kivételt képez az az eset, ha egyidejűleg más államnak is polgára és nem rendelkezik jogszabályban meghatározottan magyar lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. A magyarországi adókötelezettség fennállását befolyásolja a kettős egyezmény szabálya is.

Második lépésként megkülönböztetjük a jövedelmek két csoportját, az aktív és passzív jövedelmeket. Az aktív jövedelmek valamilyen munkavégzésből származnak, a passzívak pedig azok, amelyeket befektetett eszközök termelnek a tulajdonosuk részére.

Minden esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a külföldi állammal Magyarországnak van-e kettős adózást elkerülő, illetve szociális biztonságról szóló egyezménye, mert ezek megléte, vagy meg nem léte is befolyásolja mind az adó-, mind pedig a járulékfizetést.

Ha egy személy belföldi illetőségű és külföldi forrású jövedelemre tesz szert, akkor a járulékok tekintetében az alábbiakra kell figyelemmel lennie.

Passzív jövedelmek

Passzív jövedelmeknél – így kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem esetén – nem társadalombiztosítási járulék, hanem egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetési kötelezettség merül fel.

Külföldi ingatlan bérbeadásából származó jövedelem a kettős egyezmények általános szabályai szerint az ingatlan fekvése szerinti államban adózik, így az ebből származó jövedelem a magyar bevallásban csak, mint tájékoztató adat szerepel, ennek megfelelően járulék-, vagy EHO fizetési kötelezettség sem terheli.

A passzív jövedelmeknél a külföldön megfizetett adó a kettős egyezmények értelmében beszámítható, de minimum 5% magyar személyi jövedelemadó fizetendő utána a jelenlegi szabályok szerint (még akkor is, ha a külföldön az egyezmény szerint levont forrásadó mértéke 15%).

Külföldi bankszámlán vagy befektetési számlán jóváírt kamat esetében, ha azt 2013. augusztus 31-et követően írták jóvá, 6% EHO fizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt. A 6%-os EHO-t a kamatot terhelő adóval egyidejűleg az éves személyi jövedelemadó bevallásban állapítja meg a magánszemély és a bevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg. Nem kell EHO-t fizetni abban az esetben, ha a kamatot valamely EGT állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (állampapír, államkötvény) írták jóvá.

Külföldről származó osztalék, illetve árfolyamnyereség esetén 14%-os az EHO fizetési kötelezettség, de ez az éves 450.000 Ft-os korlátig fizetendő. Az adót és az EHO-t mindkét esetben az éves bevallással kell megállapítani és megfizetni. A külföldön levont forrásadó a kettős egyezmény szabályai szerint számítható be. A külföldi bank és pénzintézet abban az esetben alkalmazza a kettős egyezmény szerinti forrásadót a kifizetésekből történő adó levonásánál, ha a magánszemély benyújtotta az illetőségigazolást. Ezt a dokumentumot a NAV állítja ki.

Aktív jövedelmek

Aktív jövedelmek esetében a két leggyakoribb a munkaviszonyból és a megbízási szerződésből származó jövedelem.

a) Külföldi munkaviszonynál el kell különíteni, hogy a magánszemély a munkát Magyarországon vagy külföldön végzi-e.

Külföldi munkáltatóval kötött munkaszerződésnél, ha a munkavégzés helye is külföld, akkor az adott állam belső jogszabályai a meghatározóak a járulékfizetésre. Ilyen esetben a magánszemélynek a külföldi munkavégzés tényét be kell jelentenie az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé, hogy a nyilvántartásban látható legyen, hogy van biztosítása, csak másik országban. Kétféle bejelentés létezik, az egyik az EU tagállamokban végzett munka esetére, a másik pedig harmadik államban végzett munkára.

Első esetben az uniós jogviszony alapján marad fenn a biztosítás, de csak a sürgősségi ellátásokra. A második esetben, ha olyan országban dolgozik a magánszemély, amellyel Magyarországnak szociális biztonságról szóló egyezménye van, akkor az uniós munkavégzéshez hasonlóan marad fenn a biztosítás.

Ha olyan államba megy dolgozni, amellyel Magyarországnak nincs szociális egyezménye, akkor a havi egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett, amennyiben a magyar lakcímét fenntartja (azaz belföldi illetőségű).

Ha külföldi foglalkoztató magyarországi munkavégzésre alkalmaz magyar állampolgárt, akkor erre külön szabályok vonatkoznak. A külföldi foglalkoztatónak be kell jelentkeznie a magyar rendszerbe, be kell jelentenie a foglalkoztatott magánszemély adatait és a magyar jogszabály által előírt járulékokat meg kell fizetnie, illetve havonta bevallást adnia. Ez a szabályozás az uniós jogharmonizációnak megfelel.

b) Külföldi társasággal kötött megbízási szerződésnél a jövedelem az EHO szabályai alá esik, mert a külföldi társaság nem kifizető a magyar jogszabályok értelmében, azaz nem kötelezett adó, illetve adóelőleg megállapítására, ezáltal a jövedelem nem járulékalapot képez, hanem EHO alapot. Mivel összevonandó jövedelemről van szó, így a külföldi megbízási díjat 27%-os EHO terheli.

Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a kifizető hiánya miatt a magánszemély köteles a jövedelmet terhelő adó megállapítására és megfizetésére, a személyi jövedelemadóban a megállapított jövedelem 78%-át kell jövedelemként figyelembe venni. A megbízási díj esetében az adót, illetve az adóelőleget és ennek megfelelően az EHO-t is negyedévente kell megfizetni és az éves bevallásban is szerepeltetni kell.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016