A munkáltatói juttatások évek óta nagyjából változatlan szabályokkal működtek. Az őszi adócsomag benyújtásakor sem számítottunk jelentősebb változásra, aztán egymás után…
Rövid áttekintő a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok adózásáról
A vagyontervezés során felmerülő egyik legnagyobb kihívás az adózás
A jelentős magánvagyonok tervezése és kezelése során világszerte jellemzően az alábbi megoldásokat alkalmazzák:
- holdingtársaság
- bizalmi vagyonkezelés
- magáncélú alapítvány
- magántőkealap
A fenti jogintézmények közül már mindegyik rendelkezésre áll hazákban, innentől fogva a hazai üzlet élet szereplőin múlik, hogy miképpen aknázzák ki ezeket a lehetőségeket. A kiszámíthatatlanul változó nemzetközi környezetben egyre inkább nő a kifinomult vagyontervezési szolgáltatások szerepe. A vagyontervezés során az egyik legnagyobb kihívást azonban mindig az adótervezés jelenti, hiszen egy befektetés versenyképességét jelentős mértékben befolyásolja a fizetendő adó. A bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok esetében az adózási szabályok könnyebb megértése érdekében célszerű a vagyonátadás, a vagyonkezelés és a vagyonkiadás szerint megbontani a tranzakciókat.
A vagyonátadás adózása
Bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonrendelés hatására a bizalmi vagyonkezelő szerzi meg a vagyon tulajdonjogát. Ezt az ingyenes tranzakciót az átadott vagyon természetétől függetlenül az Illetéktörvény tárgyi mentes ügyletként kezeli, illetve az ÁFA törvény szerint ÁFA fizetési kötelezettség sem merül fel ebben az esetben. Mindkét törvényben feltételeket támasztanak az adómentesség érdekében, azonban az esetek döntő többségében a vagyonrendelés adózási szempontból neutrális cselekménynek tekintendő.
A vagyonkezelő alapítvány részére történő vagyonrendelés ugyancsak ingyenesen történik, az Illetéktörvény pedig szintén biztosít mentességet az alapítványi vagyonrendelés esetében. Amennyiben az alapító az ÁFA alanyának minősül, akkor felmerülhet ÁFA fizetési kötelezettség is az ingyenes átadás során, ugyanis az Áfa törvény nem terjeszti ki a bizalmi vagyonkezelésnél biztosított ÁFA mentességet az alapító vagyonrendelésével összefüggésben.
Ha a két jogintézményt összehasonlítjuk, akkor a vagyonrendelés során a bizalmi vagyonkezelésnél és vagyonkezelő alapítványnál főszabály szerint nem merül fel illeték fizetési kötelezettség, míg a vagyonkezelő alapítvány esetében számításba kell venni az esetleges az ÁFA fizetési kötelezettséget ÁFA alany vagyonrendelő esetén.
A vagyonkezelés adózása
A bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon és a vagyonkezelő alapítvány is a társasági adó alanyának minősül. Ennek következtében a társasági adó általános szabályai szerint kell teljesíteniük az adófizetési kötelezettséget. További könnyítés mindkét esetben, hogy nem kell a társasági adóval számolni, ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett is természetes személy, továbbá csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szereztek bevételt.
A vagyonkiadás adózása
Bizalmi vagyonkezelés során a kezelt vagyon tőkéjének a kiadása ajándékozási illeték alá esik, oly módon mintha a kedvezményezett közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna meg. Ha a kedvezményezett és a vagyonrendelő személye egybe esik, illetve amennyiben a kedvezményezett a vagyonrendelő házastársa vagy egyenes ági rokona, akkor nem merül fel az ajándékozási illeték az általános szabályok szerint. Ugyanitt fontos megemlíteni, hogy egyes vagyontárgyak kiadása ÁFA felszámítási kötelezettséget is eredményezhet a vagyonkezelő részéről. A hozam kifizetése a kedvezményezett oldalán bevételnek minősül, amely természetes személyek esetében osztaléknak tekintendő.
A vagyonkezelő alapítvány tőkéjének a kiadása főszabály szerint ugyancsak ajándékozási illeték alá tartozik, viszont az őszi adócsomagnak köszönhetően itt is érvényesül az a vélelem, amely szerint úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna. A hozam kiadása során különbséget kell tenni a kedvezményezett adóalanyisága alapján. A hozam kifizetése a kedvezményezett oldalán jelen helyzetben is bevételnek minősül, amely természetes személyek esetében osztaléknak tekintendő.
* * *
A fenti előírások csak rövid áttekintést biztosítanak, viszont a részletszabályok és a kivételek megismerése érdekében ajánljuk a 2020. február 27-ei a konferenciánkat, amelyre itt lehet regisztrálni >> Vagyontervezési kalauz – Minden, amit 2020-ban tudni érdemes a bizalmi vagyonkezelésről és a vagyonkezelő alapítványról
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás