A promóciós kampányok keretében szervezett ajándéksorsolások esetében különös szabályokra kell tekintettel lennie az adózónak. Mostani cikkünkben az ajándéksorsolásos játékokkal, promóciókkal kapcsolatos adminisztrációs és adózási szempontokat vesszük sorba.

Vegyük figyelembe a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény előírásait is!

A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény alapján, szerencsejátéknak kell tekinteni minden olyan játékot, ahol pénz fizetése vagy más vagyoni érték juttatása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre jogosultak a játékosok, és a nyerés, vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A törvény előírásai értelmében tehát a szerencsejátékok közé tartozhat az ajándéksorsolás is.

De mikor is beszélhetünk ajándéksorsolásról?

A szerencsejáték törvény rendelkezései értelmében, aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás). Fontos, hogy a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru korábbi megvételekor, vagy a szolgáltatás korábbi igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatásformájában nyereményt kell adni. Pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség. Ajándéksorsolásról abban az esetben beszélünk tehát, ha a nyeremény áru vagy szolgáltatás, továbbá a sorsolásban résztvevők kizárólag a korábbi vásárlók lehetnek. A törvény szerint továbbá sorsoláson a korábbi vásárláskor, vagy a korábban igénybevett szolgáltatáskor kapott „sorsjeggyel” lehet részt venni. A sorsjegy megjelenése azonban nagyon sokféle lehet. Érdemes kiemelni azonban, hogy ha például a vásárláskor kapott nyugta azonosítószámát vagy SMS-ben, vagy interneten keresztül kell beküldeni, abban az esetben nem beszélünk ajándéksorsolásról.

A promócióhoz kapcsolódó játékot tehát ajándéksorsolásnak kell tekinteni, ha a játék:

• korábbi termékvásárláshoz vagy korábban igénybevett szolgáltatáshoz kötött,
• ingyenes a sorsolásban való részvétel,
• valamilyen „sorsjeggyel” lehet a játékban részt venni, és
• a nyertes kiválasztása nyilvános húzás során történik.

Fontos adminisztrációs kötelezettségek kapcsolódnak az ajándéksorsolásokhoz

Az ajándéksorsolás szervezője

• köteles bejelentést tenni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével. (A bejelentést a felügyeleti hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon kell teljesíteni (SZF02), amihez 3.000 Ft illetékfizetési kötelezettség is kapcsolódik.)
• köteles részvételi szabályzatot készíteni, amely dokumentumot a bejelentéssel egyidejűleg kell a hatóságnak megküldeni. (A játékkal összefüggésben a felügyeleti hatóságnak joga van a lebonyolítást ellenőrizni.)
• az ajándéksorsolás szervezésével összefüggésben szerencsejáték felügyeleti díj megfizetésére is köteles (a nyereményalap egy ezreléke, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 500.000 Ft) a játék lebonyolítását megelőző 10 napon belül, amit nyilatkozat (SZF35) útján igazol a felügyeleti hatóságnak.
• az ajándéksorsolás lebonyolításáról, a sorsolási eseménytől számított százötven napon belül, a szervezőnek végelszámolást (SZF03) kell készíteni és azt a felügyeleti hatóság részére is el kell küldeni. (Az ajándéksorsoláson közjegyző jelenléte minden esetben kötelező, ez nincs összefüggésben a nyeremények értékétől.)

A nyeremények átadását is részletszabályok határolják be

A nyeremények átadásával kapcsolatban fontos, hogy a szervező a nyeremény igénylését követően 30 napon belül köteles biztosítani a játékosnak a nyereményét. Az át nem vett nyereményekkel kapcsolatban fontos megemlíteni hogy a tárgynyeremények forgalmi értékét a szervező köteles a nyeremény igénylésére nyitva álló határidő lejárta utáni 30 nap elteltét követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. A nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére a sorsolás napját követő 90 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség.

Egyéb adózási kérdések is kiemelt jelentőségűek lehetnek

Személyi jövedelemadó szempontjából fontos, hogy amennyiben a nyeremény összege meghaladja a 2 millió forintot, úgy a játék szervezője köteles a játékos kérésére a nyereményről annak jogcímét és értékét tanúsító igazolást adni.  Ugyanis az ajándéksorsolásos játékból származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni, így az ajándéksorsolásból származó nyereménnyel szemben nincs helye költségelszámolásnak. Az szja-törvény kimondja, hogy ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa, az adó mértéke 15%. (Egyéb adó és járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.) Tehát a magánszemély nyerteseknek nem merül fel adófizetési és így bevallási kötelezettsége sem, kizárólag a szervezőt, mint kifizetőt terhel adófizetési kötelezettség.

Társasági adó szempontból, a szerencsejáték szerevezéséről szóló törvényben meghatározott ajándéksorsolás keretében átadott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke a vállalkozás érdekében felmerült költségnek/ráfordításnak minősül, elismert költségként kezelendő.

Általános forgalmi adó szempontból az ajándékok értékét szükséges elsősorban vizsgálni. Amennyiben kis értékű termékekről van szó, úgy a nyeremények átadása során nem merül fel áfa fizetési kötelezettség és a beszerzés/előállítás során felmerülő áfa is levonásba helyezhető. Viszont, ha az ajándékok összege nem esik a kis értékű ajándék kategóriába, úgy az ajándékok átadását számla kiállítása, és áfa fizetési kötelezettség kíséri, amennyiben a beszerzéskor az előzetesen felmerült áfát levonásba helyezték. Ilyen esetben az áfa alapja a termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára.

Bizonyos esetekben az ajándéksorsolással kapcsolatban akár reklámadó (a játék meghirdetésére tekintettel), és a nyeremények értékétől függően további illetékfizetési kötelezettség is felmerülhet.

A fentiekben bemutatott részletszabályokból is látszik tehát, hogy egyáltalán nem mindegy hogy az adott cég hogyan szervezi le az ajándéksorsolást, és kifejezetten sok dologra kell odafigyelni a promóciós kampányok esetében. Ráadásul a fentiekben nem is beszéltünk az egyéb sorsolásos játékokról, valamint a nem bejelentés köteles sorsolásokról (mint pl. tombola), amelyek kezelése a fentiektől eltér, így az ezekhez kapcsolódó részletszabályok szintén fontos szempontok lehetnek a promóciós kampányok tervezése során.

* * *

Amennyiben részletesebben is szeretnél hallani, vagy kérdéseket feltenni a témával kapcsolatban,  ajánlom figyelmedbe a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. március 26-án tartandó előadásunkat>> Promóciók és marketing akciók adózási kérdései, utalványok kezelésének változása