Civil szférában meglátásom szerint az adományok igazolásának kérdéskörét még mindig igen felszínesen kezelik. Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy az adományozással érintett cégek könyvelőit, vezetőit, gazdasági szakembereit sem értem, miért nem követelik meg az adományhoz kapcsolódóan a szabályszerű igazolás kiállítását. Az ő oldalukról van elsősorban súlya a dolognak, hiszen adott esetben adóalap- és/vagy adókedvezménytől eshetnek el, netán úgy keletkezik áfa fizetési kötelezettségük, hogy nem is tudnak róla!

Az adományigazolások okán először a társasági adó oldaláról megközelítve a dolgot, első lépésként fontos különbséget tenni a tekintetben, hogy az adományt fogadó civil szervezet közhasznú jogállással rendelkezik-e avagy sem.

Amennyiben a szervezet közhasznú jogállással rendelkezik, akkor a társasági adó törvény értelmében adományt ad a civil szervezetnek, függetlenül attól, hogy az adományt természetben vagy pénzben nyújtotta!

Tao törvény 4. § 1 /a alapján: „adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;„

Ebből a fogalomból következően a társasági adó törvény szerint a közhasznú jogállással nem rendelkező szervezetnek átadott pénzeszköz vagy természetben nyújtott szolgáltatás, átadott termék nem adomány, ennek ellenére természetesen bizonyos feltétel rendszer mellett ez utóbbi esetben is elismert költség maradhat a társasági adó szempontjából!

Az adózás előtti eredményt csökkenti adományozónál a Tao tv. 7 § 1 bek.  alapján a

“z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összeg”,

Ugyanakkor a Tao törvény 7 § (7) bekezdése kimondja, hogy akkor és csak akkor lehet élni az adózónál az adóalap csökkentéssel, hogy ha rendelkezik a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját! Pontosan emiatt kiemelten fontos, hogy az adományigazolások kiállításra kerüljenek, az adományozástól számított lehető legrövidebb időn belül! Többször látom, hogy az adományigazolást csak jelentős fáziskéséssel állítják ki, ami azért nem helyes, mert gondoljuk bele abba, hogy ha egy cég életében változás áll be, pl. végelszámolás stb., akkor nem mindegy, hogy az adóalapok levezetésénél hogyan is veszik figyelembe ezen tételeket!

Egyre több esetben kötnek a cégek és civil szervezetek ún. tartós adományozási szerződéseket, lévén hogy ehhez magasabb – 40%  – adóelőny kapcsolódhat, ha az összes törvényben előírt paraméter teljesül.  Itt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ezen szerződések írásban köttessenek meg a felek között, csak pénzbeni adomány esetén értelmezhető a tartós adomány, mint olyan, és nagyon fontos paraméter, hogy akkor és csak akkor lehet érvényesíteni a magasabb adókedvezményt, ha azt szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben adja az adományozó! Amennyiben bármely paraméter sérül, nem vehető figyelembe az ebből származó adókedvezmény, sőt, visszamenőlegesen is korrigálni kell a már igénybe vett kedvezményeket ilyen esetekben!

Eddig a közhasznú jogállással rendelkező szervezetek szempontjából néztük meg az adományozás kérdéskörét, most nyergeljünk át a közhasznú jogállással nem rendelkező szervezetekre! A Tao törvény 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen (Tao tv. 3. melléklet A) 13. pontja szerint):

“az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett;“

Ennek értelmében tehát közhasznú jogállással nem rendelkezőnek nem adományt adunk, ugyanakkor a részükre adott összegek akkor és csak akkor lesznek elismert költségek társasági adó szempontból a nyújtónál, ha a civil szervezet kiállítja és időben megküldi a megfelelő adattartalmú igazolást a partner szervezet részére!

A társasági adón felül egyes esetekben az áfa kérdéskörével is foglalkozni szükséges, lévén, a természetben adott adományoknak lehet áfa vonzata is! A tapasztalat az, hogy ezt még kevésbé kezelik helyesen a gyakorlatban – legyen szó a juttatóról vagy a juttatásban részesülőről – mint a pénzbeni adományok kérdését!

Az Áfa törvény fogalmai alapján:  ^“Nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány, és nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány nyújtása!”

A közcélú adomány fogalmának meghatározását az áfa törvény fogalmai között, a 259.§ 9/A pontjában találjuk, ennek alapján:

„közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve hogy

a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét,

b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás és

c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt;

A fentiek alapján áfa szempontjából az ingyen nyújtott szolgáltatások és/vagy ingyenes termékátadások esetében az áfa mentesség a megfelelő tartalmú igazolás birtokában lehet áfa szempontjából mentes!

Civil szervezetként meglátásom szerint az a felelős magatartás, ha kérés nélkül is kiállítjuk a megfelelő adattartalmú igazolásokat, hiszen a partner szervezetnek tisztában kell lennie szervezetünk paramétereivel, ahhoz, hogy jól kezelje társasági adóalap, társasági adó és áfa szempontjából az általa juttatott tételeket!

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében az alábbi konferenciákon találkozhatsz velem személyesen és teheted fel civil témában felmerülő kérdéseidet:

2019.03.25. Civil szervezetek mindennapjai, avagy működésről hatékonyan
2019.04.24. Civil szervezetek adózása, számvitele, zárása