Gyakran felmerülő kérdés, hogy az egyéni vállalkozó mikortól biztosított, járulékfizetési kötelezettsége melyik naptól, hogyan áll fenn, családi járulékkedvezményt milyen módon érvényesíthet?

Tegyük fel, hogy az egyéni vállalkozót 2015. április 1-jén jegyzik be az egyéni vállalkozói nyilvántartásba. Tevékenységét a vendéglátásban ténylegesen 2015. május 1-jén kezdi meg, és főfoglalkozásban folytatja. Első vállalkozói kivétje 2015. június hónapban van, ez 80.000 forint.

Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a Tbj. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint a vállalkozói nyilvántartásba történő bejegyzés napjától kezdődik. Ezért 2015. április 1-jétől biztosított, járulékfizetési kötelezettsége is ezen időponttól áll fenn.

Főtevékenysége – a vendéglátás – középfokú végzettséget igényel. Április és május hónapban is a minimum járulékalap, a garantált bérminimum figyelembe vételével kell a járulékot megfizetni.

A tíz százalékos nyugdíjjárulékot a garantált bérminimum: 122.000 forint után, a 8,5%-os egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot pedig ennek másfélszeres összege után. A 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó alapja a 122.000 forint összegű garantált bérminimum 112,5 százaléka. [Tbj. 4. § s) 2. pont.]

Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezmény csak a tényleges járulékalapot képező jövedelmek utáni (jelen esetben a vállalkozói kivét után) megfizetett járulékra érvényesíthető. Ezért április hónapra egyáltalán nem vehető igénybe családi járulékkedvezmény. Május hónapban az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye a Tbj. 24/A. és 51/A. §-ának alkalmazásával a következőképpen alakul.

A családi adókedvezmény Szja tv. 29/A. §-a szerint két gyermekre tekintettel (2 x 62.500 =) 125.000 forint. A fennmaradó 45.500 forint [125.000 – 80.000 = 45.000] után a járulékkedvezmény a következők szerint vehető igénybe:

45.000 forint 16 százaléka = 7.200 forint. A 80.000 forintos tényleges járulékalapra számított járulékok:

– 4 százalékos természetben egészségbiztosítási járulék: 3.200 Ft.
– 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 2.400 Ft.
– 10 százalékos nyugdíjjárulék: 8.000 Ft.

A családi járulékkedvezmény legfeljebb 7.200 forint erejéig érvényesíthető, tehát a természetbeni- és pénzbeli egészségbiztosítási járulék mellett a nyugdíjjárulékból már csak 1.600 forint összeg vehető igénybe.

Összegezve: az egyéni vállalkozó tehát annak ellenére, hogy a 122.000 forintos garantált bérminimum, illetve annak másfélszeres összege után fizetett nyugdíjjárulékot, továbbá egészségbiztosítási járulékot, csak a vállalkozó kivétre eső járulékokból érvényesíthet családi járulékkedvezményt!

Az egyéni vállalkozót amiatt, hogy a családi járulékkedvezményt igénybe vette, társadalombiztosítási szempontból semmilyen hátrány nem éri. Emiatt nem szerez semmivel kevesebb biztosítási- vagy szolgálati időt, az egyes társadalombiztosítási pénzellátásai (táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, nyugdíj) egy fillérrel nem lesz kevesebb!