2026. október 27-én került benyújtásra a Parlament elé – több törvényjavaslat formájában – a jövő évi „adócsomag”. Mai írásunkban a társasági adózást érintő várható változásokat járjuk körbe.

Társasági adó (TAO)

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénnyel (Tao tv.) kapcsolatos jövőbeli változásokat az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló T/931. számú törvényjavaslat, valamint az egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/927. számú törvényjavaslat is tartalmaz.

ÚJ CSOPORTOS TÁRSASÁGI ADÓALANYISÁG

A javaslat változtatna a csoportos társasági adóalanyiság (csopta) feltételein, melynek értelmében jövőre nem a 75 százalékos kapcsolt vállalkozási viszony alapozza meg azt, hanem a konszolidált beszámolóba bevont adózók alkothatnának csoptát. Az a szabályozás változatlan marad, hogy csak az azonos mérlegfordulónappal és azonos beszámolási rendszerrel rendelkező adózók léphetnek csoportos adóalanyiságra.

NAGYVÁLLALATOKRA VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLYOZÁS BEVEZETÉSE

A törvényjavaslat egy nagyvállalati társasági adó szabályozás bevezetésére tesz javaslatot 2027. január 1-jétől, mely szerint a nagyvállalati adóalanyok részére bevezetésre kerül egy 15 százalékos nagyvállalati adókulcs, amely csak ezekre a vállalatokra fog vonatkozni, így a társasági adóztatás nem válik sávossá.

Ezzel összhangban bevezetésre kerül a tao rendszerében nagyvállalat fogalma, melynek értelmében nagyvállalatnak minősül minden olyan vállalat, amely esetében az összevont (konszolidált) beszámoló alapján vagy a vállalat egyedi beszámolója alapján az éves bevétel az adóévet megelőző második adóévben elérte az 500 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Ugyanakkor a nagyvállalati státuszt válaszhatóvá teszi a javaslat a bevételi határ alatti adózók számára is. Az nagyvállalati adózó az adóévet megelőző adóév utolsó előtti hónapjának huszadik napjáig külön nyomtatványon jelenti be az állami adó- és vámhatóság részére, hogy az adóévben az éves bevétele alapján nagyvállalatnak minősül. A javaslat egyértelműsíti, hogy a nagyvállalatnak minősülő szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak (SZIT) alkalmaznia kell a nagyvállalatokra vonatkozó speciális szabályokat, továbbá azt is, ha egy csoportos társasági adóalanyban van nagyvállalatnak minősülő csoporttag, akkor a teljes csoport társasági adókulcsa 15 százalék.

A javaslat szerint egy különálló adóalap-levezetés kerül bevezetésre a nagyvállalati adóalanyi körre, amelynek célja, hogy a nagyvállalatokra vonatkozó globális minimumadó (GloBE-irányelv) feltételrendszeréhez közelítő adóalapmegállapítás lehetővé váljon. A nagyvállalati adóalap megállapítás kiindulópontja a jelenleg is létező adóalap levezetés azzal, hogy megjelenik benne a halasztott adóra tekintettel alkalmazandó adóalap-korrekció, továbbá az osztalékra vonatkozó adóalap-módosító tétel is azzal az eltéréssel, hogy a kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétellel akkor csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha a felosztás (kifizetés) időpontjában a nagyvállalat a társaság legalább 10 százalékának tulajdonosa, vagy ha a részesedés mértéke a 10 százalékot nem éri el, de a nagyvállalat a részesedést legalább 12 hónapon keresztül folyamatosan tartja.

A nagyvállalat és a nagyvállalat csoporttaggal rendelkező csoportos társasági adóalany egyes meghatározott költségalapú adóalap- és adókedvezményeket együttesen csak a bérköltségen és értékcsökkentésen alapuló felső korlátig érvényesíthet.

ADÓALAP KORREKCIÓK VÁLTOZÁSA

Bejelentett részesedés helyett kiemelt részesedés

A javaslat alapján a bejelentett részesedés árfolyamkülönbözetéhez kapcsolódó adóalap-módosítás helyett a kiemelt részesedés adóalap-módosítása kerül bevezetésre. Ezzel összefüggésben új fogalomként jelenik meg a kiemelt részesedés fogalma a tao rendszerében. A kiemelt részesedés a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (részesedés értékének a növekedése) feltéve, hogy a részesedés mértéke a könyvekből történő kivezetéskor a 10 százalékot eléri. A kiemelt részesedésként való minősítéshez nem szükséges bejelentést tenni az adóhatóság felé. Egy, a könyvekből történő kivezetéskor a 10 százalékot elérő részesedés minden esetben kiemelt részesedésként fog adózni, azaz a mimimum egyéves tartási időszakot követően történő kivezetéskor keletkező árfolyamnyereség továbbra is adómentes marad a társasági adó rendszerében. A korábbi szabályok alapján bejelentett, 10 százalékot el nem érő mértékű részesedések adóalap-kedvezménye fenntartásra kerül. A jövőben ugyanakkor 10 százalékos mérték alatti részesedések esetében az árfolyamnyereség, -veszteség hatása a társasági adóalapot nem fogja korrigálni.

Duális képzés kedvezményének költségalapúvá válása

A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók esetén az adóalap-csökkentő tétel költségalapúvá válik. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményt 2027. január 1-jétől az elszámolt személyi jellegű ráfordításra lehet igénybe venni. A kedvezmény korlátja személyenként legfeljebb minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka.

Amatőr sport támogatásának új adóalap-kedvezménye

Új adóalap-kedvezmény kerül bevezetésre a sport támogatására nyújtott ingyenes juttatásokra. A kedvezmény kizárólag amatőr sportolóval jogviszonyban álló sportszervezet vagy sportszövetség, sportrendezvény és amatőr sportoló elkészülési és versenyeztetési költségeinek ellenérték nélküli (ingyenes) támogatása után járhat. Amennyiben az adózó ilyen ingyenes juttatást biztosít, adóalapját csökkentheti a juttatás értékének 20 százalékával. Hivatásos sportszervezet, hivatásos sportoló támogatása után e kedvezmény nem érvényesíthető.

K+F adóalap-kedvezmény szigorítása

Az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségéhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel alkalmazását annyiban szigorítja a javaslat, hogy kizárólag a tételesen felsorolt körből igénybevett K+F szolgáltatás költségét lehet elszámolni, vállalatmérettől függetlenül, vagyis kizárólag akkor, ha az adózó az érintett K+F szolgáltatást kutatóhelytől, egyetemi klinikától, felsőoktatási intézménytől vagy mikro-, kis- és középvállalkozástól veszi igénybe. Az igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás költségei a szolgáltatást igénybe vevőnél akkor vonhatóak le, ha a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatást igénybe vevőnek nyilatkozik arról, hogy az általa nyújtott szolgáltatás igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatást tartalmazó részét a törvényben felsorolt körtől megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette vagy arról, hogy az általa nyújtott szolgáltatás igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatást nem tartalmaz. A javaslat továbbá rögzíti, hogy a K+F-hez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás és értékcsökkenési leírás esetében a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz adóévi értékcsökkenése és a kutató-fejlesztőre vonatkozó személyi jellegű ráfordítás kétszerese legyen érvényesíthető adóalap-csökkentő tételként. Ez azt jelenti, hogy az érintett költségek háromszorosan érvényesülnének az adóalapban, míg más költségek kétszeresen.

Megszűnő adóalap-kedvezmények

A javaslat megszünteti a bejelentett immateriális jószág és a jogdíjra jogosító immateriális jószág kedvezményeit.

Kötelező adóalap-növelés a törvényben nevesített el nem ismert költségekre

A vesztegetés és hasonló jogellenes cselekmény miatti adóalap-növelési kötelezettség – mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás – áthelyezésre kerül a törvény 3. számú mellékletéből az adózás előtti eredményt növelő tételek közé azzal, hogy nem csak a magyar jog szerinti cselekmények tartoznak ide, hanem minden annak megfeleltethető tényállás esetén alkalmazni kell az adóalap-növelést

Általános adóalap-növelés a részesedések értékvesztésére

A javaslat általános adóalap-növelő tételt vezetne be a részesedés értékvesztésére. A tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege növeli az adóalapot. Kétszeres növelés ugyanakkor nincs azaz, ha az adózó más társasági adózási szabály alapján az értékvesztésre tekintettel az az adóalap-növelést megvalósította, akkor nem szükséges az adóalapot még egyszer megnövelnie.

Fejlesztési tartalék felhasználási kötelezettségének meghosszabbítása

A javaslat szerint a fejlesztési tartalék felhasználási kötelezettségének 4 adóéves időtartama elemi kár esetén 5 adóévre hosszabbodna. A hosszabbítás arra a tartalék-részre alkalmazandó, amely az elemi kár adóévében még nem került feloldásra. Az időtartam az ötödik adóév végével mindenképpen lejár, akkor is, ha a 4 adóév közül több adóévben is keletkezik elemi kár, illetve akkor is, ha hosszabbítás adóévében (az ötödikben) keletkezik elemi kár.

ADÓKEDVEZMÉNY VÁLTOZÁSOK

K+F adókedvezmény alkalmazhatóságának könnyítése

A hatályos szabályok szerint az adózó a saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei tekintetében vagy az adóalap-kedvezményt, vagy az adókedvezményt alkalmazza, amelyről a társaságiadó-bevallásban nyilatkoznia kell. A döntése pedig 5 adóévig nem módosítható. Az adókedvezmény alapján a közvetlen K+F költségek 10%-a igényelhető adókedvezményként a felmerülés évében, valamint az azt követő három adóévben.

A javaslat a K+F adókedvezmény esetében javaslatot tesz az 5 évre szóló választás eltörlésére. A javasolt módosítás alapján az adókedvezmény és az adóalap-kedvezmény érvényesítése egy adóéven belül lehetővé válik és nem kell 5 évre szóló választást tenni az adókedvezmény alkalmazására. Egy adóévre tehát mindkét kedvezmény alkalmazható, azonban ugyanazon elszámolható költség csak az egyik kedvezményben vehető figyelembe. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 százalékáról az elszámolható költség 20 százalékára emelkedne.

Az a szabály változatlan maradna, hogy a K+F adókedvezmény 100 százalékban érvényesíthető a számított adóból.

Fejlesztés adókedvezmények megújuló rendszere

A nagyvállalkozások által végrehajtott beruházásokra új többletkövetelmények fogalmaz meg a javaslat a 2027. január 1-jétől megkezdett beruházásokra. Az egyik ilyen többletkövetelmény a K+F költségnövekményre vonatkozik, melynek értelmében az adókedvezményt nagyvállalkozás akkor veheti igénybe, ha az általa elszámolt kutatás fejlesztési közvetlen költség az igénybevétel első 3 adóévében évente legalább 5 százalékkal nő az adóévet megelőző három adóév számtani átlagához képest, majd a 4. adóévtől kezdődően az igénybevétel utolsó adóévéig az adózó köteles a növekmény fenntartására. Amennyiben ez teljesül, akkor a regionális támogatási térkép szerinti támogatási intenzitás 100 százaléka lesz igénybe vehető adókedvezményként. Amennyiben az adóévet megelőző három adóév számtani átlagának meghatározásakor a három adóév bármelyikében a nagyvállalkozás nem számolt el K+F közvetlen költséget, akkor az ilyen adóévre a nagyvállalkozás az adóévi nettó árbevétele 2 százalékát veszi figyelembe a számtani átlag meghatározásához. A másik többletkövetelmény a létszámfenntartásra vonatkozik, melynek értelmében, ha a nagyvállalkozás jelenértéken 5 milliárd vagy 1 milliárd forint értékű jogcím alapján vesz igénybe adókedvezményt a létszámfenntartásra vonatkozó feltételt teljesítenie kell.

Itt jegyezzük meg, hogy a társasági adó rendszerében a nagyvállalat fogalma mellett definiálásra kerül a nagyvállalkozás fogalma is, amely minden mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás. E fogalomnak éppen a fejlesztési adókedvezmény nagyvállalkozásokra vonatkozó fentebb ismertetett többletkövetelményeinek szempontjából van jelentősége.

A javaslat értelmében a kis- és középvállalkozások megvalósított beruházások esetén a létszámfenntartási feltétel megszűnne.

Három kihasználatlan fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási jogcím törlését kezdeményezi a javaslat, mely szerint az élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló, film- és videógyártást szolgáló, tőzsdére lépést segítő beruházási jogcím megszűnne.

A leginkább nagyvállalatok által alkalmazott, a legalább 3 milliárd forint jelenértékű beruházási jogcím esetében az értékhatár jelenértéken 5 milliárd forintra emelkedik.

A környezetvédelmi feltétel mellett munkavédelmi feltételt is teljesíteniük kell az adózóknak az adókedvezmény igénybevételének éveiben.

Az eddig értékhatár nélküli tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházások jogcíme a jövőben akkor lesz elérhető, ha a beruházás jelenértéken legalább 100 millió forint értékű Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke cellagyártás esetén a tizedére csökken: budapesti beruházás esetén (az eddigi 150 helyett) 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg, Budapesten kívül (az eddigi 350 helyett) 35 millió eurónak megfelelő forintösszeg lesz).

A fejlesztési adókedvezmény érvényesíthetőségének időtartama csökkenne, melynek értelmében az adókedvezmény a jelenlegi 13 adóév helyett 10 adóéven keresztül lesz lehívható, legkésőbb pedig a bejelentés benyújtásától számítva 12 adóévig, az eddigi 16 adóév helyett.

A javaslat a fejlesztési adókedvezmény korlátját is csökkentené, ami azt jelenti, hogy e kedvezmény a korábbi 80 százalékos korlát helyett a jövőben a számított adó 70 százalékáig vehető figyelembe.

A fejlesztési adókedvezmények megújuló rendszerét az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

A K+F adókedvezmény továbbra is 100 százalékban érvényesíthető a számított adóból, az összes többi adókedvezmény a csökkentett összeg 70 százalékáig vehető figyelembe.

Sporttámogatás adóelőnyének megszüntetése

A javaslat megszünteti a társasági adó rendszerében a látvány-csapatsport támogatásával járó adóelőnyöket (adókedvezmény, adófelajánlás).

A látvány-csapatsport támogatására utoljára akkor szerezhető adókedvezményi jog, ha a támogatás és a kiegészítő támogatás átutalása 2026-ban megtörténik. Az adókedvezmény a program európai uniós jóváhagyásával párhuzamosan utoljára a 2029. július 1-jét megelőzően benyújtott adóbevallásban vehető igénybe. Felajánlás esetén az adózó legkésőbb 2026. november 30-ig megtett rendelkezése alapján és 2026. december 2-áig megfizetett adóelőlege, adója terhére a NAV 2026. december 31-ig teljesíti az átutalásokat. Ezt követően az adóhatóság további átutalást nem teljesít. A látvány-csapatsport támogatása kapcsán elszámolt ráfordításra vonatkozó különös levonhatósági szabály utoljára a 2026-ban nyújtott támogatásra alkalmazandó.

TRANSZFERÁR ADÓKÖTELEZETTSÉG

A hatályos rendelkezések szerint az arra kötelezett adózó bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társasági adóbevallásában a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóságnak.

A javaslat szerint a transzferár adatokat nem az éves társasági adóbevallásban, hanem különálló nyomtatványon köteles az adózó benyújtani azzal, hogy a transzferár-adatszolgáltatást a 2026. adóévre a 2026. december 31-én hatályos szabályok szerint is teljesítheti.

Cikksorozatunk I. része >> Parlament előtt a jövő évi adóváltozások (személyi jövedelemadó) – Kiss Tímea

***

5percAdó ajánló

Új nagyvállalati adókulcs, változó csoportos társasági adóalanyiság, átalakuló adóalap- és adókedvezmények, módosuló transzferár-szabályok – a 2027-es adóév jelentős változásokat hozhat a társasági adózásban. Ha szeretnél időben felkészülni az új szabályokra, és naprakész tudással nekivágni a következő adóévnek, tarts velünk a  PENTA UNIÓ Zrt. >>Adóegyetem 2027 konferenciáján, ahol ahol két nap alatt, a szakma elismert előadóitól kaphatsz átfogó képet a legfontosabb adójogszabály-változásokról.