A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 2014. január 1-jei módosítása egységesítette a nevelőszülői és hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, ezek egységesen egy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakultak át. Ezáltal a nevelőszülők a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti teljes körű biztosítottakká váltak (valamennyi társadalombiztosítási ellátásra és szolgáltatásra jogosultak).

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett a nevelőszülő lehet akár egyéni vagy társas vállalkozó is, hiszen a Gyvt. 2015. január 1-jétől hatályos 66/B. § (4) és (5) bekezdése ezt kifejezetten lehetővé teszi.

A hatályos szabályozás szerint a nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett – a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint – időkorlátozás nélkül folytathat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti. A Cst. idézett szabálya szerint ilyen keresőtevékenység egyebek mellett az egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység is.

Sokáig azonban vita tárgyát képezte, hogy ilyen esetben hogyan alakul az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyban a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék és a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.

A Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a nevelőszülő, mint munkaviszonyban álló, esik biztosítási kötelezettség alá [e törvény alapján biztosított a munkaviszonyban… nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, … álló személy (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik].

A járulékfizetési és a szociális hozzájárulási adó szempontjából egyéni és társas vállalkozói oldalról a munkaviszonynak csak akkor van jelentősége, ha a munkaidő eléri a legalább heti 36 órát!

A Tbj. szerint amennyiben az egyéni vagy társas vállalkozó munkaviszonyban is áll, és ebben a munkaideje eléri legalább heti 36 órás munkaidőt, akkor ún. biztosított mellékfoglalkozású vállalkozónak minősül. Egyébként pedig biztosított főfoglalkozású vállalkozói minőségről beszélünk.

Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó havonta akkor is egy minimum alap (összeg) után köteles közterhet fizetni, ha a tényleges járulékalapot képező jövedelme ezt a szintet nem éri el:

• a 10 százalékos nyugdíjjárulékot legalább a társadalombiztosítási minimálbér,
• az egészségbiztosítási járulékot (7 százalék) legalább a társadalombiztosítási minimálbér másfélszerese (1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék a munkaviszonyra tekintettel ebben az esetben nincs),
• a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót pedig legalább a társadalombiztosítási minimálbér 112,5 százaléka

után meg kell fizetni.

Biztosított mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében azonban e közterheknek minimum alapja nincsen, azt csak a tényleges járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni (ha van ilyen). Ez a tényleges járulékalapot, szociális hozzájárulási adó alapot képező jövedelem:

• egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét vagy
• társas vállalkozó esetén a személyes közreműködő díj (ügyvezetés díjazása).

Ilyen hiányban nincs adó és járulékfizetés, ha azonban van – bármilyen kicsi vagy nagy az összeg – az után kell fizetni.

Igen ám, de mennyi a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban a munkaidő?

A Gyvt. szerint a nevelőszülők állami közfeladat ellátásában vesznek részt a családjukban valamilyen ok miatt nem nevelhető gyermekek saját háztartásukban történő nevelésével. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályait kell alkalmazni, de csak abban az esetben, ha azt a Gyvt. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó rendelkezései előírják. Azért, mert a nevelőszülői tevékenység a munkaviszonyhoz képest számos sajátosságot mutat (például a munkaidő hossza, a gyermek életkorához, szükségletéhez, napirendjéhez igazodó tevékenység végzése, a gyermek vér szerinti családi kapcsolatainak figyelembevétele és támogatása tekintetében), ami szükségessé teszi az önálló jogviszonyként történő kezelését.

Az Mt.-ben a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony „munkaidejének” meghatározására nincs alkalmazható szabály. Ilyenről a Gyvt. sem tartalmaz semmilyen rendelkezést. Ha azonban megnézzük a Gyvt.-ben mi minden dolga van egy nevelőszülőnek, azonnal olyan érzésünk támad, hogy akár csak egy, de főként több gyermek gondozását heti 36 órában egyenesen képtelenség ellátni. A tevékenység eltart ébredéstől lefekvésig a hét minden egyes napján. Sőt, ha a kisded nem alszik, akár éjszaka is!

Ezzel összefüggésben 2016. június 16. napjától hatályba lépett a Tbj. 4. § q) pontja, valamint az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény szociális hozzájárulási adóra vonatkozó 466. § 10. pontja. Mindkét jogszabályhely egységesen kimondja, miszerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül.

No, de akkor mi a helyzet a 2016. június 16-a előtt időszakkal kapcsolatban?

A Gyvt. szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a működtető, mint munkáltató és a nevelőszülő közötti írásbeli megállapodással jön létre. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseiről az ún. keretmegállapodás rendelkezik, míg az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról minden esetben kiegészítő megállapodást kell kötni. A törvény meghatározza a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejöttének időpontját, mely az a nap, amikor a gyámhatóság határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását jelölte ki. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony főszabályként határozatlan időre létesíthető, határozott idejű jogviszony létrehozására helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén van lehetőség, ebben az esetben az Mt. határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

Álláspontunk szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony sajátos jellege, a gyermekek teljes körű ellátásának megszakítás nélküli biztosítása eddig is megkövetelte, hogy a nevelőszülő e tevékenységét folyamatos munkarend szerint végezze. Ezért a társadalombiztosítási és adó szabályok alkalmazása során vélelmezni kell, miszerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony olyan speciális munkaviszony, amelyben a munkaidő – az elhelyezett gyermekek számától függetlenül – mindenképpen eléri a heti 36 órát.

* * *

Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017

A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai:

• Pécs – november 28.-november 29.
• Nagykanizsa – november 28.-november 29.
• Székesfehérvár – december 1.-december 2.
• Budapest I. – december 1.-december 2.
• Debrecen – december 5.-december 6.
• Miskolc – december 5.-december 6.
• Győr – december 8.-december 9.
• Budapest II. – december 12.-december 13.
• Szolnok – december 12.-december 13.
• Kecskemét – december 15.-december 16.
• Budapest III. – 2017. január 10.-január 11.