Költségvetési szerveknél az eszközök térítés nélküli átvétele és átadása során vannak olyan esetek, amikor az eszközök átvétele és átadása nem eredményágon történik, hanem tőkeágon. Ez jelentős eltérés a klasszikus vállalkozói könyvvitelhez képest. Ezeknél a gazdasági eseményeknél gyakori hiba, hogy nem a megfelelő módon történik a könyvviteli elszámolás, aminek a későbbiekben történő rendezése jelentős többlet feladattal járhat. A következő cikkben áttekintésre kerül, hogy térítés nélküli átvétel és átadás során mely esetekben kell a gazdasági eseményeket eredményágon, és mely esetekben kell tőkeágon elszámolni. Továbbá azt is áttekintjük, hogy a téves elszámolásnak milyen hatásai lehetnek a későbbiekben az éves költségvetési beszámolóra nézve.

A térítés nélküli átadás és átvétel esetei a költségvetési szerveknél

A költségvetési szerveknek az eszközök térítés nélküli átadása és átvétele esetén a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.), a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) előírásait egyaránt figyelembe kell venniük az elszámolások során.  A könyvviteli elszámolás lépéseit az határozza meg, hogy történt-e tulajdonosváltás, vagy sem.

Központi alrendszer esetén, ha az átvétel önkormányzati alrendszerből, vagy államháztartáson kívülről (gazdasági társaság, egyesület, magánszemély stb.) történik, akkor a vagyon átvételekor tulajdonosváltás történik. Ekkor az eszköz bekerül a nemzeti vagyon körébe, így az elszámolás eredményágon, eredményt növelő tételként (egyéb eredményszemléletű bevételként) valósul meg. Az elszámolás piaci értéken történik, amelyhez az Szt. előírásai szerint halasztott bevételként történő időbeli elhatárolás könyvelési tételt is rendezni kell. Az elhatárolást az eszközhöz kapcsolódóan elszámolt költségekkel, ráfordításokkal (például értékcsökkenés, értékvesztés) arányosan kell megszüntetni. A vagyonváltozásnak nincs költségvetési hatása. Az önkormányzati alrendszer esetében is igaz, hogy az átvétel során tulajdonosváltás akkor történik, ha az önkormányzati vagyon gyarapszik. Ebben az esetben az önkormányzat, vagy az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv, térítés nélkül az eszközöket a központi alrendszerből, egy másik önkormányzattól, vagy államháztartáson kívülről kapja.

Térítés nélküli átadásról abban az esetben beszélhetünk, ha az átadott eszköz a központi alrendszer esetében kikerül a nemzeti vagyon köréből, önkormányzati alrendszer esetében pedig az önkormányzat vagyonából. Központi alrendszer esetén az átadás az önkormányzati alrendszer részére, vagy államháztartáson kívülre történik, önkormányzati alrendszer esetében pedig az átadás a központi alrendszer, egy másik önkormányzat felé, vagy államháztartáson kívülre történhet. Ebben az esetben az átadást eredményágon, az eszköz nettó értékében egyéb ráfordításként kell elszámolni.

A központi körben, így a költségvetési szervek közötti, illetve a tulajdonosi joggyakorló szervezetek közötti vagyoni mozgások esetében nem történik tulajdonosváltás, hiszen minden vagyon az állam tulajdona, a vagyonmozgások tőkeágon kerülnek elszámolásra a vagyonkezelésbe vétel elszámolása szerint a nemzeti vagyon változásaival szemben. Ebben az esetben az állami vagyon összértéke nem változik, a vagyonváltozások elszámolása az átadónál és az átvevőnél egyenleg semlegesen, azonos értékben történik. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az önkormányzat és az adott önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervek között történik a vagyon átadása.

Összegezve, a térítés nélküli átadás-átvétel szabályait abban az esetben lehet alkalmazni, ha az állami tulajdonú vagyon, vagy önkormányzati tulajdonú vagyon gyarapszik, illetve csökken. Ha állami tulajdonú vagyon, vagy önkormányzati tulajdonú vagyon nem változik, akkor a vagyonkezelésbe vétel és vagyonkezelésbe adás könyvviteli elszámolásának szabályait kell alkalmazni. A gazdasági események elszámolásának helyes módját az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet tartalmazza.

A térítés nélküli átadás és átvétel helytelen elszámolásának következményei

A költségvetési szervek esetében típushiba a térítés nélküli átadás és átvétel helytelen elszámolása, ami a gazdasági esemény téves beazonosításának következménye, amihez hozzájárulhat a háttér dokumentáció pontatlansága, késedelmes érkezése és esetleges hiányossága is.

Gyakori hiba, hogy abban az esetben is eredményágon történik meg a térítés nélküli átvétel és átadás elszámolása, ha nem történt tulajdonosváltás. A helytelen elszámolás következtében hibás lesz a beszámoló, nem valósul meg a megbízható és valós összkép követelménye, és nem érvényesül a valódiság elve. A helytelen elszámolás következtében olyan vagyonelemek kerülhetnek bemutatásra a mérlegben, melyeknek nincs valós alapja (pl. halasztott eredményszemléletű bevételek), vagy a vagyonelemek helytelen értéken szerepelnek (pl. nemzeti vagyon változásai). Az ilyen hibákat a feltárást követően minden esetben szükséges javítani.

A hibajavítás során az Áhsz. 24/A. fejezetének előírásait kell alkalmazni. A javítás módjának megállapítása során vizsgálni kell a feltárás időpontját és a hiba nagyságát. Ha a feltárás időpontjáig még nem történt meg a beszámoló pénzügyi jóváhagyása, akkor stornó tétel elszámolását követően a helyes elszámolással javítható hiba. Ha már egy pénzügyileg jóváhagyott, beszámolóval lezárt költségvetési évben keletkezett a hiba, akkor a hiba nagysága határozza meg a javítás és bemutatás módját. Ebben az esetben vizsgálandó, hogy a térítés nélküli átadás, vagy átvétel hibái és hibahatásai az Áhsz. előírásai szerint jelentős összegűnek minősülnek-e, vagy sem. Ennek megfelelően kell a javítást elvégezni. A jelentős összegű hibák bemutatása a javítást követően „három oszlopos” mérlegben és eredménykimutatásban történik.

Összegzés

A fentiek alapján megállapítható, hogy nem minden térítés nélküli átvétel, ami annak látszik. A költségvetési szerveknek térítés nélküli átadás és átvétel során minden esetben meg kell vizsgálni, hogy történik-e tulajdonos váltás, mert az határozza meg az elszámolás módját. Ha a gazdasági esemény beazonosítása és elszámolása helytelenül történik meg, akkor a beszámolóban szereplő információk valódisága is megkérdőjelezhető. Egy korábbi helytelen elszámolás, a feltárást követően maga után vonja a hibajavítás időigényes számviteli feladatait.

* * *

Az államháztartás területén, a különböző költségvetési szerveknél dolgozó számviteli szakemberek egyre gyakrabban találkoznak a vagyonváltozással kapcsolatos elszámolási és könyvelési feladatokkal. Ehhez a „nem rutin” gazdasági eseményhez nyújt segítséget a következő szakmai anyag.

Az államháztartási számvitel elszámolási szabályait sokszor hasonlítjuk a vállalkozói számvitelhez. 

Az egyik speciális eltérést az államháztartás központi és önkormányzati alrendszeréhez kapcsolódó vagyon átadás-átvétel kapcsán figyelhetjük meg. A hibás értelmezés, és az ebből következő helytelen elszámolási mód jelentős többletfeladatot ad(hat) a költségvetési beszámolás során. 

Ezt az alábbiakkal tudjuk elkerülni: 

Első kérdésként azt kell vizsgálni, hogy az adott költségvetési szerveknél az eszközök térítés nélküli átvétele és átadása eredményágon vagy tőkeágon történik. Szakmai cikkünkben erre válaszolunk.

Szeretnél jobban eligazodni az államháztartás rendszerében?  Szeretnél többet megtudni a költségvetési speciális könyvelési és elszámolási feladatokról?  Szeretnél biztos tudást szerezni a költségvetési és pénzügyi számvitel területén? Erre kínál számodra megoldást a PENTA UNIÓ Zrt. Államháztartási Mérlegképes könyvelői képzése, távoktatásos formában,  így rugalmasan a saját tempódban, az időd beosztva szerezhetsz biztos tudást a fenti szakterületen. >>Államháztartási mérlegképes könyvelő képzés