A munkáltatói juttatások évek óta nagyjából változatlan szabályokkal működtek. Az őszi adócsomag benyújtásakor sem számítottunk jelentősebb változásra, aztán egymás után…
Munkaviszony elhatárolása az egyéb jogviszonyoktól
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról – 2. rész
A munkavégzésre vonatkozó jogviszonyok elhatárolása minden esetben fontos, ám a kisadózókra vonatkozó törvény kiemelten kezeli a munkaviszonytól való elhatárolást, és megfogalmaz több kritériumot, amelyek alapján megítélhető, hogy a kisadózóval kötött szerződés a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének figyelembevételével, az ügylet tényleges tartalmából következően valóban vállalkozási jellegű jogviszony vagy éppen a csekélyebb adminisztrációs és közterhek kihasználása érdekében egy munkaviszonyt leplező szerződés-e?
Amennyiben a kisadózó nem tudja bizonyítani, hogy tevékenysége valóban vállalkozási jellegű, akkor az adóhatóság a szerződést munkaviszonyként értékeli, annak minden adózási következményével.
A munkavégzésre irányuló jogviszonyok közül a legszigorúbb szabályok a munkajogviszonyra vonatkoznak, bizonyos fokig érthető, ha mindig akadnak olyanok, akik „szabadulni” szeretnének a munkaviszonyhoz kapcsolódó terhektől és az általában jóval olcsóbb polgárjogi szerződések felé mozdulnának el.
Hogy csak néhány alapvető különbséget említsünk:
- a vállalkozónak a munkavállalóval szemben nem jár fizetett szabadság, díjazás a keresőképtelensége idejére (vagy legalábbis nem a megbízója fizeti)
- felmondási ideje csupán a felek akaratától függ, és nem kell neki végkielégítést sem fizetni
- kevésbé egyértelmű eltérések, hogy munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkáltatónak kell gondoskodnia a munkavállaló egészségügyi alkalmasságának ellenőrzéséről, a tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok betartatásáról, a munkaruháról, illetve a munkaidő és a túlóra nyilvántartásáról is.
Bár a munkaviszonynak létezik egyszerűsített formája is, kevesebb előírással és alacsonyabb közteherrel, ez jellegéből adódóan alkalmi vagy idényjellegű munkavégzésre alkalmas.
A sokféle jogviszony közül mindig azt kell kiválasztani, ami leginkább igazodik az adott munka jellegéhez és a munkavégzés körülményeihez, nem pedig azt, amely a legnagyobb (pillanatnyi) adóelőnyt nyújtja a felek számára. Mivel általános jogelv, hogy a szerződéseket nem nevük, hanem tartalmuk alapján kell megítélni, egy esetleges ellenőrzés során a megtakarított adó sokszorosát bukhatjuk el a pótlólag előírt adók, bírság és késedelmi pótlék formájában.
A jogviszonyok elhatárolása sokszor nehéz, mert közöttük a számos eltérés mellett számos hasonlóság is található. Az elhatárolást segíti a mára már hatályon kívül helyezett, de még mindig igazodási pontot jelentő 7001/2005. (MK 170.) FMM–PM együttes irányelv.
Az irányelv szerint a munkaviszonyt elsődleges és másodlagos minősítő jegyek alapján lehet elhatárolni az egyéb jogviszonyoktól. Az elsődleges jegyek fennállása akár önmagukban is képesek a jogviszony besorolására, a másodlagos jegyek azonban többnyire csak az elsődleges jegyekkel együtt értékelhetők.
ELSŐDLEGES MINŐSÍTŐ JEGYEK
| MUNKAVISZONY | PTK. SZERINTI JOGVISZONYOK |
|
a tevékenység jellege a munkaviszonyt támasztja alá: munkakörként történő feladat-meghatározás, az elvégzendő feladat közvetlenül és konkrétan kerül meghatározásra, folyamatosan, ismétlődően jelentkezik, jellemző rá a rendszeresség, a munkát végző egyoldalúan kötelezhető a feladatok ellátásra |
a megbízás általában egy konkrét munkára, megrendelésre szól, eseti jellegű, rendszertelenül jelentkező; a szerződés a meghatározó, a felek attól csak közös megegyezéssel térhetnek el (bizonyos esetekben lehet folyamatos is, pl. könyvelői, ügyvédi megbízás) |
| személyes munkavégzési kötelezettség | nem feltétel a személyes közreműködés, a megbízott (vállalkozó) helyettest, alvállalkozót vehet igénybe, de kiköthető, hogy a megbízást meghatározott személy lássa el |
| a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, a munkavállaló rendelkezésre állása, adott helyen időben munkára képes állapotban megjelenni | nem a rendelkezésre állás, hanem a szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, a munkával elérhető eredmény létrehozása a döntő |
| alá-fölérendeltségi viszony, jellemző a hierarchikus kapcsolat, a munkavállaló feladatát munkaszervezeti egységbe tagozódva, beosztottként látja el, vagy maga gyakorol munkáltatói jogkört; a munkáltató egyoldalúan utasíthatja | jellemző a mellérendeltségi viszony |
MÁSODLAGOS MINŐSÍTŐ JEGYEK
| MUNKAVISZONY | PTK. SZERINTI JOGVISZONYOK |
| a munkáltató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga a munkavégzés minden fázisára, a részletekre is kiterjed; folyamatos az egyeztetés és ellenőrzés | az irányítási, utasítási, ellenőrzési jog nem terjed ki minden részletre, csak az ügy ellátására, a szolgáltatás nyújtására, az ellenőrzés esetenkénti |
| a munkavégzés időtartamát, a munkaidő beosztását a munkáltató határozza meg (kivéve kötetlen munkaidőben és távmunka végzés) | munkaidő nincs meghatározva, csak a megbízás teljesítésének határideje (esetleg teljesítési részhatáridő); a feladatellátáshoz szükséges időt a megbízott, a vállalkozó maga szervezi és határozza meg |
| a munkavégzés helye általában a munkáltató székhelye, telephelye vagy a munkáltató által meghatározott | a megbízott (vállalkozó) a feladat elvégzésének, teljesítésének helyéről általában maga dönt |
| az elvégzett munka díjazása rendszeresen, havonta, legkésőbb a törvény által meghatározott időpontig esedékes | a díjfizetésre az elvégzett feladat teljesítését követően kerül sor, jellemzően egyszeri díjként kerül kifizetésre (tartós megbízás esetén rendszeres is lehet) |
| a munkavégzés a munkáltató által rendelkezésre bocsátott eszközökkel, erőforrásokkal, nyersanyagokkal történik, és nem a munkavállaló saját eszközeivel | a megbízott, a vállalkozó saját eszközeit veszi igénybe a tevékenység ellátásához, ezek költségét a megbízási, vállalkozási díj magában foglalja |
| a biztonságot, egészséget nem veszélyeztető munkakörülményeket a munkáltatónak kell biztosítania | a megbízott (vállalkozó) felelősségi körébe tartozik a biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése |
| kötelező írásba foglalni, amelyről a munkáltatónak kell gondoskodnia | a megbízási, vállalkozási szerződésnek nem kötelező az írásba foglalása (de ajánlott) |
A következő néhány levélben végigvesszük, hogy az egyes pontokat mi alapján kell megítélni.
Folytatjuk!
* * *
Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás