Amit a szabályos adóhatósági adatexporttal kapcsolatban tudnod kell

Címadatok helyes rögzítése a számlázó szoftverekben

Ferenc Krisztina vagyok, informatikus, adótanácsadó. Jelen írásomban a számlázó szoftverekre nézve a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet által 2016. január 1-jétől kötelezően előírt adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatással kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet. Ez ma még jelentéktelennek tűnő problémára, ami a későbbiekben – mivel még nem tudjuk, hová vezet e szabályozás – komoly gondokat okozhat.

A probléma az adatexport által megkövetelt címadatokkal kapcsolatos, ami a számlakibocsátó, a számlabefogadó, valamint – ha van – a képviselő címét illeti.

A címadatok szolgáltatása az alábbi bontásban szükséges:

  • irányítószám
  • település
  • kerület
  • közterület neve
  • közterület jellege
  • házszám
  • épület
  • lépcsőház
  • szint
  • ajtó.

Maradjunk csak a közterület neve, jellege, házszám mezőknél, ne is menjünk alább. A NAV vonatkozó tájékoztatójában kimondja, hogy „a szolgáltatandó adatok köre nem bővebb az előállított számlákon ténylegesen feltüntetett adatoknál”. Itt azonban másról van szó. A szolgáltatandó adatok köre valóban nem bővebb, hisz a számla, a számlakép tartalmazza a közterület nevét, jellegét, és a házszámot is, azonban sok esetben egyetlen mezőben, és pont itt a gond.

Sok számlázó szoftverben hiába áll rendelkezésre külön-külön mező a közterület neve, jellege, és házszám rögzítésére, a felhasználók az adatokat kényelmi szempontból egyetlen mezőben, konkrétan a közterület nevénél rögzítik, a közterület jellege, és a házszám mező pedig üres marad. Egyszerűen egyetlen mezőbe beírják, hogy pl. „Fő utca 9.”, mert így kényelmesebb, mint lépkedni a mezőkön, az elsőbe beírni, hogy „Fő”, a következőben kiválasztani az utcát, majd a harmadikba beírni a házszámot. És itt kezdődik a szoftverfejlesztők problémája.

Hiába szeretnének a jogszabályoknak megfelelő szoftvert fejleszteni, a felhasználók együttműködése nélkül sokszor ez lehetetlen. Ez esetben például nem tudják megkövetelni a felhasználóktól, hogy mindhárom mezőt töltsék ki, hiszen azok nem minden cím esetében értelmezhetőek. Van például olyan cím, ahol csak egy helyrajzi szám áll rendelkezésre. Azt sem tudják előírni – kikényszerítve ezáltal a házszám mező töltését –, hogy a közterület neve mezőbe ne lehessen számot írni, hisz lehet  olyan, hogy „9. utca 9.”.

A NAV tájékoztató értelmében „mivel a Rendelet 2-3. mellékleteinek az alkalmazása kötelező, az abban foglaltaktól nem lehet eltérni, ezért pl. a cím adatok egy mezőben történő szerepeltetése nem fogadható el.”

Képzeljük el, hogy egy közterület neve mezőbe be van írva: „Fő utca 9., (és esetleg még) „A” lépcsőház, 9. emelet, 99-es ajtó”. Hogyan szedje ezt szét a számlázószoftver úgy, hogy az adatok szabályosan, hat darab mezőben szerepeljenek a jogszabály által megkövetelt XML-ben? Érthető okokból, nem képesek erre. Épp ezért, szükség van az együttműködésre. Ha belegondolunk, ez egy apróság az egyéb számlázási szabályokhoz képest. Felesleges lenne emiatt szabálytalanná válnunk.

Nyilván a – körültekintőbb – számlázó szoftverek fejlesztői le fogják írni a dokumentációikban, hogy a lehetőség adott a címadatok megfelelő mezőkben történő rögzítésére, és ezt javasolják is a szabályos adatexport előállítása érdekében. Így ők le vannak védve, a felelősség a felhasználóé.

Épp ezért javaslom, rögzítsük szoftvereinkben szabályosan partnereink címadatait, és bírjuk rá erre ügyfeleinket is, illetve tegyük rendbe a már meglévő partnertörzsünket. Felesleges lenne egy ilyen apróságon „elcsúszni”. Sok olyan számlázó szoftver is létezik, melyeknél nem áll rendelkezésre a címadatok Rendelet által megkövetelt bontásban történő rögzítése.

Amennyiben lehetőségünk van rá, meg kell ezt követelnünk tőlük. Nekik ez jelentéktelen fejlesztés, nekünk viszont a biztonságot jelentheti.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016

Hozzászólások

2 hozzászólás

    • Bárány Tamás
    • 16:13

    Kedves Krisztina,
    Szintén érdeklődök a téma iránt, mint szoftverfejlesztő cég vezetője. Van-e arról információ, hogy amennyiben nincs ilyen bontásban cím, akkor milyen retorzió érheti az ügyfelet a NAV részéről?
    Lévén e cím-bontás egy közmű szolgáltató számlázása esetében logikus igény és követelmény viszont pl.: online kereskedelem esetén a regisztráció nem kötelező és a számlázási címek is nagy arányban pongyolán vannak megadva.
    Egyelőre a legnagyobb online felületeken nem látom a nyomát sem a műszaki előkészülteknek, ami persze nem kizárt, hogy a háttérben sem zajlik…
    Köszönettel:
    Bárány Tamás
    Medioworks Kft.

      • Ferenc Krisztina
      • 13:21

      Kedves Tamás!

      A lehetséges retorzióval kapcsolatosan sajnos nincs információm.
      Azt tudom javasolni minden szoftverfejlesztő cégnek, – így a webáruházak fejlesztőinek is, – amit a cikkemben is megemlítettem. Adják meg a lehetőséget a címadatok külön mezőkben történő rögzítésére, és írják le ennek fontosságát a felhasználói dokumentációikban.
      A webáruházak pedig kérjék meg felhasználóikat, hogy a regisztráció, illetve a számlázási címadatok rögzítése során adataikat a megfelelő mezőkben adják meg. Megkövetelni ezt nyilván ők sem tudják.
      Abból pedig semmi gond nincs, ha nem adnak meg például épületet, lépcsőházat, szintet, mert így ezek az adatok a számlán sem lesznek rajta, a NAV pedig egyértelműen kimondja, hogy a szolgáltatandó adatok köre nem bővebb az előállított számlákon ténylegesen feltüntetett adatoknál.

      Üdvözlettel,
      Ferenc Krisztina
      5percAdó szakértője
      adótanácsadó, informatikus, közgazdász

      Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A https://www.5percado.hu körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!