Május 31-e volt a határideje az éves, egyszerűsített éves, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolók (a továbbiakban: számviteli beszámolók) letétbe helyezésének, közzétételének azon vállalkozók esetében, amelyek üzleti évének fordulónapja december 31-e. Ezen kívül az összevont (konszolidált) éves beszámolókat is kötelező letétbe helyezni, legkésőbb a fordulónapot követő hatodik hónap végéig. További letétbe helyezési szabályok vonatkoznak a következő esetekre: előtársasági beszámoló, ha ezen időszak alatt a cég vállalkozási tevékenységet végzett, devizanemek közötti áttérés, felszámolás, végelszámolás és átalakulás esetén tevékenységet lezáró beszámolók.

Mit tehet egy vállalkozó, ha utólag kiderül, hogy a már közzétett számviteli beszámoló nem helyes?

A beszámolók letétbe helyezésének és közzétételének szabályai a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendeletben (továbbiakban: Rendelet) találhatóak.

Vállalkozások a számviteli beszámolókat 2009. május 1-jétől csak elektronikus úton helyezhetik letétbe és tehetik közzé az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata (Céginformációs Szolgálat) honlapján (www.e-beszamolo.im.gov.hu), ahol bárki, ingyenesen, bármely vállalkozás számviteli beszámolójába betekinthet. A számviteli beszámolók mellett (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet), azok könyvvizsgálói jelentése, a tulajdonos(ok) adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozata ismerhető meg, mely iratok cégnév-, cégjegyzékszám-, vagy adószám megadásával, keresőprogram segítségével kérdezhetők le. A közzététellel a vállalkozó már letétbe helyezési kötelezettségének is eleget tesz. A számviteli beszámoló 2016. január 1-jét követően – beszámolási időszaktól függetlenül – közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül nyújtható be a Céginformációs Szolgálathoz.

Egy számviteli beszámoló akkor helyezhető letétbe és tehető közzé, ha azt a vállalkozás tulajdonosa(i) elfogadták és döntést hoztak az abban szereplő eredmény felhasználásáról.

Egy vállalkozás részéről a már közzétett beszámoló kicserélésnek igénye akkor merül fel, ha abban utólag hibát talál, ezért szeretné azt kijavítani és a már közzétett hibás beszámolóját egy hibátlanra kicserélni. A hiba okai különbözőek lehetnek, de annak jellegétől függően van lehetőség a hiba javítására és 2016. január 1-jétől bizonyos esetekben, meghatározott módon, a már közzétett beszámolót ki lehet cserélni.

Milyen esetek fordulhatnak elő, amiért hibás lehet egy számviteli beszámoló?

1. A közzétett beszámoló megegyezik a tulajdonosok által elfogadottal, azonban az elfogadást követően a beszámolóban számviteli törvény definíciójának megfelelő hibát fedeztek fel.

Az ilyen okból hibás beszámolót kicserélni nem lehet, az abban szereplő hibát a számviteli törvény ellenőrzésre, önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint lehet csak javítani. Ebből következően tehát a beszámolóban szereplő, lezárt üzleti év(ek)et érintő adatok javítására csak a hibafeltárás üzleti évének beszámolójában kerülhet sor, a javítás módjánál figyelembe véve azt, hogy a hiba a vállalkozás számviteli politikája szerint jelentősnek vagy nem jelentősnek minősül. Ettől függ ugyanis a hibajavítás bemutatása a hibafeltárás évének beszámolójában. Amennyiben a hiba nem jelentős, akkor azt tárgyévi tételként kell elszámolni a kapcsolódó adóalap-korrekció alkalmazásával. Ha a hiba jelentős, akkor a mérleg és eredménykimutatás középső oszlopában kiemelve a hibás adatokat, az eredményre ható tételeket az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni.

A tulajdonos(ok) által elfogadott beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére ebben az esetben nincs mód.

2. A közzétett beszámoló nem egyezik meg a tulajdonosok által elfogadottal, mert például a beszámoló közzététele során egyes beszámolórészeket nem küldtek be, esetleg két vagy több vállalkozó beszámolóját összekeverték, illetve nem megfelelő dokumentumokat tettek közzé.

Ebben az esetben az érintett cég első számú vezetőjének nyilatkozata alapján (nyilatkozat minta a céginformációs szolgálat honlapjáról letölthető), a hibásan beküldött beszámoló ún. passzív státuszba kerül, ami azt jelenti, hogy a hibás beszámoló továbbra is elérhető marad a közzétételre szolgáló honlapon, azonban emellett közzétehető és elérhető a javított beszámoló is. A csere lehetősége a közzétételtől számított egy éven belül, egy alkalommal kérelmezhető. A csere tényéről a Céginformációs Szolgálat értesíti az adóhatóságot is.

A beszámoló törlése (azaz honlapról való eltávolítása) akkor lehetséges, ha a közzétételhez szükséges elektronikus űrlapon megadott cégadatok, a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek a cégjegyzék adataival, és ezért, az nem annak a vállalkozásnak a számviteli beszámolójaként került közzétételre, amelyre adatai vonatkoznak.

Ha a beszámoló passziválását vagy eltávolítását követő ismételt benyújtás a közzétételi határidő letelte után történik, a Céginformációs Szolgálat a késedelem miatt mulasztási bírságot szabhat ki.

3. A közzétett beszámoló megegyezik a tulajdonosok által elfogadottal, azonban a könyvvizsgálók minőségellenőrzését végző közfelügyeleti hatóság szankcióként úgy rendelkezik, hogy a könyvvizsgálói jelentést vissza kell vonni.

A közfelügyeleti hatóság az általa, egy kiválasztott könyvvizsgálói megbízáson utólag végzett minőségellenőrzés eredményeként a könyvvizsgálót a könyvvizsgálat ismételt elvégzésére és/vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására kötelezheti.

A könyvvizsgálónak az ismételt audit elvégzésére 90 nap áll rendelkezésére úgy, hogy eddig a határidőig értesítenie kell a közfelügyeleti hatóságot az ismételten elvégzett könyvvizsgálat eredményéről.

A megismételt könyvvizsgálat eredményeként az eredetileg kibocsátott jelentés lehet, hogy változatlan marad, ebben az esetben azt nem kell kicserélni.

Amennyiben a hatóság véleménye szerint a kibocsátott és közzétett könyvvizsgálói jelentés nem felel meg a könyvvizsgáló által összegyűjtött bizonyítékoknak, azt vissza kell vonni. Ha ezt követően a könyvvizsgáló új jelentést bocsát ki, akkor a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az általános közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni.

Ha a könyvvizsgálat ismételt elvégzésére 90 napon belül nem kerül sor, a könyvvizsgáló köteles a kibocsátott könyvvizsgálói jelentést visszavonni.

A már közzétett könyvvizsgálói jelentés Céginformációs Szolgálatnál történő passzív státuszba kerülését nem a könyvvizsgálónak kell kezdeményeznie. A jelentés cseréje (passziválása) az érintett vállalkozás felelőssége, hiszen ahogy a beszámoló összeállításáért, úgy annak letétbe helyezéséért, közzétételéért is a vezetés a felelős.

Megjegyzendő, hogy a közfelügyeleti hatóság minőségellenőrzésének végeredményei egyéb tekintetben nem nyilvánosak.

Ha az ismételt könyvvizsgálat során az derül ki, hogy a már közzétett beszámoló nem helyes, annak kicserélésére nincs mód, az abban szereplő és feltárt hiba javítására az 1. esetben leírtak szerint van lehetőség.

Általában a közzététel formájának két lehetősége van:

• A Céginformációs Szolgálat honlapjáról letöltött beszámoló lapok használatával (formanyomtatvány kitöltésével), amelyek alkalmazása nem kötelező;
• PDF formátumban előállított számviteli beszámoló dokumentumok megküldésével. Scannelt dokumentum megküldése nem engedélyezett. Az így megküldött dokumentumok értelemszerűen kézírásos aláírásokat nem tartalmaznak.

Civil szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok

A civil szervezetek beszámolói letétbe helyezése nem a Céginformációs Szolgálatnál, hanem az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH) történik. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) rendelkezései szerint a szervezet az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig (minden év május 31-ig) köteles a beszámolóját, illetve a közhasznúsági mellékletét letétbe helyezni.

A civil szervezetek 2015. január 1-től a számviteli beszámolójukat és a közhasznúsági jelentésüket papír alapon vagy elektronikus úton – ÁNYK nyomtatványkitöltő program segítségével, ügyfélkapun keresztül – küldhetik meg letétbe helyezésre és közzétételre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) számára (Lásd: A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 39. § (1) bekezdése és 105. § (1) bekezdése). Civil szervezetek esetében is a beszámolóhoz mellékelni kell a független könyvvizsgálói jelentést is, ha a szervezet könyvvizsgálatra kötelezett.

A közzétett beszámoló és könyvvizsgálói jelentése az OBH honlapján az országos névjegyzékben a szervezet nevének vagy nyilvántartási számának megadásával, keresőprogram segítségével letölthető: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-szervezetek-nevjegyzeke-kereses.

A honlapon az alábbi szervezettípusok beszámolói érhetőek el:

• alapítvány, közalapítvány,
• egyesület,
• köztestület,
• magánnyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, vegyes pénztár,
• MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) szervezet,
• országos sportági szakszövetség,
• egyéb szervezet.

A papír alapú beszámoló egy eredeti példányát – annak elfogadásától számított tíz évig – köteles megőrizni a szervezet, és ha a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a bíróság, illetve a törvényességi ellenőrzést folytató ügyészség felhívására bemutatni.

Ha a szervezet elektronikusan küldi be a beszámolót, a beküldés tényéről elektronikus igazolást kap, ha az informatikai ellenőrzés szempontjából szabályszerű.

Amennyiben egy civil szervezet a számviteli beszámolóját postai úton küldi meg az OBH részére és igazolást kér a letétbe helyezéséről, azt külön kérnie kell.

Ha a szervezet saját honlappal rendelkezik, a honlapján is közzé kell tennie a beszámolót és a közhasznúsági jelentést és legalább két évig biztosítania kell annak elérhetőségét.

A civil szervezetek beszámolóinak letétbe helyezésről és közzétételéről rendelkező jogszabály nem tartalmaz speciális rendelkezést a beszámoló esetleges cseréjének eseteire vonatkozóan.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is találkozhatsz velem a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének számviteli napján, ahol is – többek között – a 2016. évi számviteli törvényváltozásokat, a 2016. évi nyitás utáni rendezési feladatok fogjuk megbeszélni. A hagyományos, kétnapos továbbképzésen személyesen is megvitathatjuk a számviteli témával kapcsolatban felmerülő kérdéseidet!