Minden szülőben idejekorán felmerül a kérdés: mi lesz a gyerekemből? Manapság ismét megszaporodtak a családi vállalkozások, sok gyermek örökli a szülei üzletét, melynek sok előnye és hátránya is van.

Sok olyan családi vállalkozás van, amelyet jó érzéssel adnak át a szülők egy idő után gyermekeiknek. Akár egy jól működő könyvelő iroda a kialakult ügyfélkörrel is csábító lehet a fiatalok számára is, hiszen jó állás, biztos megélhetéssel. Tudjuk, hogy könyvelőkre is mindig szükség lesz, ez egy biztos foglalkozás. 🙂

Azonban mindig felmerül a kérdés: a családi hagyományokat kövesse a gyerek vagy hagyjuk, hogy megvalósítsa álmait. Először is tisztában kell lenni azzal, hogy minden kicsi figyeli a környezetét, a szüleit. Látja, mit dolgozunk, természetes módon felkelti az érdeklődését, mivel is foglalatoskodnak a szülők, amikor azt mondják, dolgoznak. Az azonban, hogy utódunknak valóban jó érzéke van-e a számokhoz, jogszabályokhoz, igazából csak középiskolában fog kiderülni.

A matematika ráadásul egy olyan tudomány, amely számos foglalkozás alapja, ezért az egy jó jel, ha a gyerek fogékony rá.

De azt is tudnunk kell, hogy egyre gyorsabban változik a környezetünk, így a kereseti lehetőségek is. A mi gyerekeink javarészt olyan foglalkozásokat fognak űzni, ami ma még nem is létezik. Elsősorban a reál készségeket igénylő területeken gyors a fejlődés, például az informatikában…

Szülőként a legfontosabb dolog, amit megtaníthatunk a saját gyermekeinknek, de bármelyik fiatalnak is: legyen nyitott, könnyen alkalmazkodjon a változásokhoz és készüljön fel az élethosszig tartó tanulásra. Ehhez nagyfokú rugalmasság, nyitottság, alkalmazkodókészség szükséges. Ezeket az alapkészségeket ugyanakkor nem fejlesztik megfelelően az iskolákban.

Vagyis elsődleges feladatunk, hogy ezeket az alapkészségeket fejlesszük és támogassuk a fiatalokat a saját út keresésében, a felfedezésben. Közben természetesen felkínálhatjuk a családi vállalkozás nyújtotta lehetőséget is, azonban erőltetni nem érdemes, sőt nem is szabad. Ugyanakkor járjunk mi is nyitott szemmel, mert, ha esetleg gyermekünket nem is vonzza a szakmánk, lehet, hogy az egyik osztálytársában, barátjában találjuk majd a jövőbeli kollégánkat.