Ha egy adótanácsadó vagy könyvelő meghallja azt a szót, hogy „vám”, hajlamos reflexből átirányítani az ügyfelet egy vámügynökséghez. „Mi áfával foglalkozunk, a vám a vámspeditőrörök asztala” gondolnák teljesen jogosan. Csakhogy a határokon átnyúló e-kereskedelem (e-commerce) robbanásszerű fejlődése az elmúlt években olyan mértékben mosta össze az adójog és a vámjog határait, hogy ma már egyetlen hazai vállalkozás pénzügyi tanácsadója, könyvelője sem engedheti meg magának a téma mellőzését.

Ebben cikkben röviden körbejárjuk a téma legfontosabb sarokpontjait.

A statisztikák szerint 2025-ben Magyarországra elképesztő mennyiségű, több mint 204 millió e-kereskedelmi áru (kis csomag) érkezett, miközben Európa egészét tekintve ez a szám megközelítette 4,5 – 5 milliárd darabot. Ez a gigantikus, szinte felfoghatatlan csomag tömeg nemcsak a logisztikai láncokat, hanem a vám- és adóhatóságokat is teljesen új kihívások elé állította. A helyzet tarthatatlanná vált, így az Európai Unió radikális lépésre szánta el magát. Teljesen átírta és átírja a kis értékű import küldemények vámkezelési és adózási szabályait.

De miért volt erre szükség, milyen lépcsőfokokon jutottunk el a mai szabályokhoz, és melyek az e-kereskedelem alapfogalmai (IOSS, OSS, SA, H7), amelyeket egy adótanácsadónak, könyvelőnek is kötelező készség szinten ismernie? Nézzük meg a részleteket!

Miért borította fel az EU a korábbi status quót?

Az e-kereskedelem vámszabályainak gyökeres megváltoztatása mögött alapvetően 3 nyomós ok húzódik meg:

• az EU költségvetési bevételeinek védelme,
• a hazai és uniós kereskedők versenyhátrányának felszámolása, valamint
• az e-kereskedelmi termékekkel elkövetett visszaélések megfékezése.

A jogalkotók sokáig úgy gondolták, hogy a pár eurós küldemények (pl. egy filléres telefontok vagy bizsu) tételes vám- és áfa kalkulációja és ezek beszedése olyan aránytalanul nagy adminisztratív terhet róna mind a vámhatóságok, mind a postai, logisztikai vállalkozásokra, ami egyszerűen nem éri meg a ráfordított energiát. Emiatt évtizedekig éltek a különböző vám- és áfa mentességi érték szabályok.

A másik kritikus pont a csalások folyamatos növekedése volt. A 150 euró mentességi határ tág teret engedett a szisztematikus visszaéléseknek. A külföldi eladók rutinszerűen alulértékelték a csomagokat (pl.: a valójában 300 eurós elektronikai cikkeket 40 eurós értéken jelentették be vámkezelésre). Sok esetben a nagyobb megrendeléseket mesterségesen több kisebb küldeményre osztották szét, hogy mindegyik beleférjen a vámmentességi értékhatár alá. Mivel az EU-s vámhatóságok képtelenek manuálisan ellenőrizni napi több millió csomag valós értékét, így az EU lépni kényszerült.

A vám- és áfamentes keretek változásai

A szabályozás természetesen nem egyetlen nap alatt változott meg. Egy tudatosan felépített, több lépcsőből álló folyamatról van szó, amely a digitalizáció előrehaladásával vált lehetővé.

Nézzük meg a vám- és adómentes értékhatárok változásainak idővonalát!

2021. július 1. előtt – „A régi szép idők”

Ebben az időszakban még teljes nyugalom uralkodott a kisértékű importáruk piacán. Két kulcsfontosságú küszöbérték létezett:

• 22 EUR érték alatt: A küldemények teljesen mentesek voltak mind a behozatali vám, mind az áfa alól.
• 22 EUR és 150 EUR érték között: Az áru vámmentes volt, de az import áfát már meg kellett fizetni a vámkezelés során.
• 150 EUR felett: Áfát és vámot is fizetni kellett az importált áru Kereskedelmi Vámtarifában meghatározott vámtétele alapján.

2021. július 1. – „Az áfamentesség halála”

Ez volt az igazi sokkterápia a piac számára. Az EU ekkor eltörölte a 22 EUR alatti küldemények importáfa-mentességét. Ettől az időponttól kezdve a 3. országból érkező minden egyes küldeményre kötelezővé vált a vámárunyilatkozat benyújtása, és minden importált termék után áfát kellett fizetni, ugyanakkor a 150 eurós vámmentességi küszöb továbbra is életben maradt.

2023-2025. – „Az Uniós Vámreform előkészítése”

Az Európai Unió 2023-ban elhatározta a teljes Uniós Vámkódex (vámjogszabályok) modernizációját, amelynek egyik alapja az EU Customs Data Hub.

Az EU Customs Data Hub egy központosított, modern adatbázis, amely a jövőben felváltja a tagállamok különálló nemzeti vámügyi informatikai rendszereit, egységesítve az adatok kezelését az Európai Unióban. A rendszer mesterséges intelligencia segítségével elemzi a benyújtott adatokat, így a hatóságok hatékonyabban szűrhetik ki a kockázatokat, miközben a megbízható gazdálkodók számára jelentősen leegyszerűsödik és felgyorsul a vámkezelési folyamat.

Bár ezt a gigantikus informatikai átállást eredetileg későbbi időpontra tervezték, de bizonyos EU-s tagállamok a tarthatatlan e-kereskedelmi importnyomás miatt elérték, hogy a szabályokat a tervezettnél korábban hozzák meg. Az Uniós Vámreform első lépcsője az e-kereskedelem szabályainak megváltozása és bevezetése lett.

2026. február 11.: „A vámmentesség elvi eltörlése”

Ezen a napon lépett hatályba a mérföldkőnek számító 2026/382/EU tanácsi rendelet, amely hivatalosan és véglegesen eltörölte a 150 euró alatti elhanyagolható értékű küldemények vámmentességét. Ezzel megszűnt a korábbi kiskapu, innentől kezdve elvileg minden nem uniós áru után vámot kell fizetni, értékhatártól függetlenül.

2026. július 1. – „A 3 eurós átalányvám és az átmeneti időszak kezdete”

Mivel az EU Customs Data Hub még nem épült ki teljesen, így az EU-s jogalkotók bevezettek egy átmeneti időszakot a 2026. július 1. és 2028. július 1. közötti időszakra. Annak érdekében, hogy elkerüljék a logisztikai katasztrófát és a bonyolult vámteher számításokat, a 150 euró alatti e-kereskedelmi csomagokra egy egyszerűsített, küldeményként és tételenként fix 3 EUR összegű átalány vámot vezettek be. Ezt az átalányt kell alkalmazni a legnépszerűbb e-kereskedelmi csatornákon beérkező árukra is.

Az e-kereskedelem alapfogalmai

Ahhoz, hogy ügyfeleinknek tanácsot tudjunk adni, tisztáznunk kell azt a négy legfontosabb betűszót és pontos fogalmukat, amelyek meghatározzák, hogyan jut el egy áru külföldről a magyar vevőhöz és mikor, hogyan folyik be az adó, illetve a vám összege a nemzeti vámhatóságokhoz.

OSS (One Stop Shop – Egyablakos Rendszer)

Az OSS az Európai Unión belüli e-kereskedelem motorja, amely a nem közvetlenül 3. országból importált áruforgalomhoz kapcsolódik, hanem EU-n belüli (tagállamok közötti) távértékesítésre szolgál. Lényege, hogyha egy magyar webshop német, francia vagy olasz magánszemélyeknek értékesít terméket, és a forgalma meghaladja a tízezer eurós értékhatárt, akkor a vevő országának áfáját kell felszámítania. Hogy ne kelljen minden egyes EU-s tagállamban külön adószámot igényelnie és adóbevallást benyújtania, a NAV-on keresztül az OSS rendszerben egyetlen összesített negyedéves bevallással és utalással rendezheti az összes külföldi tagállam felé fennálló áfafizetési kötelezettségét.

IOSS (Import One Stop Shop – Import Egyablakos Rendszer)

Az IOSS a közvetlenül 3. országokból (pl. Kínából) történő kis értékű importra szabott speciális rendszer, amely a 150 eurót meg nem haladó belső értékű küldeményekre vonatkozik.

Hogyan működik? Amikor a magyar magánszemély megrendeli a terméket az IOSS-be regisztrált külföldi webshopból vagy platformról (pl. Temu), a platform már a vásárlás pillanatában felszámítja a 27%-os magyar áfát

A vámkezelés folyamata: Amikor a csomag megérkezik pl. a Budapesti repülőtérre (vámhatár), a vámeljárás során a rendszer látja a küldő IOSS azonosítóját, így az áruk után az áfa nem kerül kiszabásra, hiszen ezt a vevő a vásárlás során már megfizette. A platformszolgáltató (pl. Temu, Aliexpress stb.) pedig havonta, az egyablakos rendszeren keresztül utalja át az összegyűjtött áfát az érintett tagállamoknak.

Vámfizetési kötelezettség július 1 után: Bár az IOSS csomag továbbra is mentes az import áfa alól, a beérkezéskor a fix 3 eurós átalány vámot itt is meg kell fizetni tételsoronként, melyet az áru birtokosa vagy közvetett vámjogi képviselője (un. nyilatkozattevő) vall be és fizet meg a NAV-nak. A NAV által kiadott tájékoztató szerint a 3 eurós vám összegét nyilatkozattevőnként és naponta összevontan fogja a NAV megállapítani. A vámhatározatot a Tárhelyen fogja közölni az ügyfelekkel.

SA (Special Arrangements – Különös szabályozás)

Mi történik akkor, ha a külföldi webáruház nincs regisztrálva az IOSS rendszerbe, azaz a vásárlótól nem szedik be az áru után fizetendő Áfa összegét? Ilyen esetben alkalmazzák az un. SA eljárást.

Az SA lényege egy olyan könnyítés, amelyet kifejezetten a csomagokat szállító postai szolgáltatók, futárszolgálatok alkalmazhatnak. A vámkezelés során a posta vagy a futárcég bejelenti a vámhatóság felé, hogy az SA szabályait kívánja alkalmazni. A vámhatóság az import áfát és az új szabályok szerinti fix 3 EUR átalányvámot nem azonnal, csomagonként szedi be, hanem halasztott fizetést engedélyez. A posta a csomag kézbesítésekor szedi be az áfát és a vámot a magyar címzettől. Ezután meghatározott időszakonként összevontan, együttesen vallja be és fizeti meg ezeket az összegeket a NAV részére.

H7 árunyilatkozat (Csökkentett adattartalmú vámárunyilatkozat)

A normál kereskedelmi import során egy rendkívül összetett adattartalmú vámárunyilatkozatot (úgynevezett H1 vámárunyilatkozat) kell benyújtani a vámhatóságnak. Az e-kereskedelem milliós csomagszáma miatt az ilyen típusú vámárunyilatkozat megbénítaná az EU-s Vámhatóságok vámárunyilatkozat feldolgozási rendszerét.

• Ennek elkerülése érdekében az EU-s vámjogszabályban létrehoztak egy csökkentett adattartalmú elektronikus üzenetet, amelyet H7-es vámárunyilatkozatnak hívunk. Ez a speciális vámárunyilatkozat kimondottan a 150 euró alatti, korlátozás alá nem eső küldemények szabad forgalomba helyezésére (import vámkezelése) szolgál.
• A H7-es vámárunyilatkozaton nem szükséges a teljes, 10 jegyű vámtarifaszámot megadni, elegendő csupán a vámtarifaszám első 6 karakterét feltüntetni. Ez óriási könnyebbség a vámkezelési eljárás során. Hiszen nem kell teljesen pontosan meghatározni az áru jellegét, elegendő csak „árucsoport” szinten azonosítani.
• Fontos változás, hogy 2026 július 1-től minden egyes beküldött H7-es vámárunyilatkozat tételsora után automatikusan fizetendővé válik a 3 eurós átalány. Ez alól nincs kivétel, függetlenül attól, hogy IOSS vagy SA eljárásban érkezett-e az áru.
• További szigorítás kerül bevezetésre 2026. november 1-től, amikortól a H7-es vámárunyilatkozaton kötelező lesz megadni a termék egyedi cikk-, vagy gyári számát is (Product Identifiers – PIDs, mint pl. SKU, GTIN, EAN kódok), ami elengedhetetlen a pontos azonosításhoz és a visszaélések kiszűréséhez.

Hogyan működik a 3 eurós átalányvám a gyakorlatban?

Ki fizeti meg a vámot?

A vámtartozás jogilag a vámárunyilatkozat elfogadásával keletkezik. A gyakorlatban az adós az IOSS / SA rendszer használója, vagy az őt képviselő vámügynök (közvetett vámjogi képviseleti eljárásban) lesz a nyilatkozattevő. Azaz a NAV felé ők lesznek a vámfizetésre kötelezettek.

Mit jelent a tételsoronkénti számítás?

Ha egy csomagban több különböző termék van, akkor a 3 euró nem csomagonként, hanem a H7-es vámárunyilatkozat tételsorainak száma szerint kerül megfizetésre. Ha pl. a csomagban 3 különböző vámtarifaszám alá tartozó termék található, akkor 3 x 3 euró, azaz 9 euró vámot kell fizetni. De ha a csomagban 3 db azonos vámtarifaszám (első 6 jegy) alá tartozó termék van, akkor a fizetendő vám összege csak 1 x 3 euró.

Milyen árfolyammal kell a vámot számolni?

Nem kell naponta figyelni az árfolyamot. A 3 eurós havi árfolyamot a NAV az Európai Központi Bank által publikált hivatalos HUF árfolyam alapján számítja.

Hogyan szabja ki a NAV a fizetendő vámot?

A H7-es vámárunyilatkozat, valamint az IOSS és SA fizetési módok alkalmazása esetén a NAV összevont határozatban napi összesítésben, nyilatkozattevőnként összesítve közli a fizetendő vám összegét.

Mi történik, ha a csomag értéke meghaladja a 150 Eurót? 

Ebben az esetben a vámhatóság az importált árut a kereskedelmi vámtarifa vámtételével fogja vámkezelni. Könnyen előfordulhat azonban az az eset, hogy a 149 euró kosárértékű, de sok terméket tartalmazó csomag vámja a tételenkénti 3 euró miatt magasabb lehet, mint a 151 euró értékű ugyanilyen csomagnak. A magasabb értékű csomag esetén (terméktől függően) a vámtarifa vámtételeit alkalmazva akár alacsonyabb is lehet a vám összege.

Ki fogja beszedni a 3 eurós vám összegét?

Erre vonatkozóan nincs még pontos gyakorlati ismeretünk. Valószínűsíthetően a termék megrendelésekor fogja a webáruház vagy a platformszolgáltató a vám összegét beszedni a vásárlótól, majd ezt a vámkezelés során a vámhatóságnak megfizetni. A másik lehetőség, hogy a vámkezelés után, a csomag kézbesítésekor kerül majd a vám összege beszedésre. Azonban ez az eljárás számos kérdést vet fel, pl. a vámok megfizetése és módja a futárnál, vagy a készpénz pénzkezelés, így nem valószínű ennek tömeges elterjedése.

Az Európai Bizottság asztalán szerepel egy további javaslat is, az úgynevezett uniós kezelési díj (Union handling fee) bevezetésére. Ez a vámkezelés adminisztratív költségeit fedezné. Ennek pontos összegéről és az őszi bevezetésének pontos dátumáról azonban nem született végleges döntés. Iparági hírek szerint ennek összege 3 euró körül alakulna, amelyet csomagonként kellene megfizetni a vámeljárás során. A bevezetés várható ideje 2026. november 1. lenne, a már korábban említett kötelező termékazonosítók alkalmazásával egyidőben.

Összegzés

Az e-kereskedelem vámszabályainak szigorítása és a 3 eurós átalányvám bevezetése az átfogó EU-s vámreform olyan stratégiai eszköze, amely igyekszik felszámolni a hazai és EU-s kereskedők versenyhátrányát, és hatékonyan védeni az uniós piacot a 3. országokból dömpingáron érkező, sok esetben bizonytalan eredetű és minőségű termékektől.

A digitalizált központosított adatközpont (EU Customs Data Hub) és a kötelező termékazonosító bevezetése célzott automatizált támogatást nyújt a nemzeti vámhatóságoknak a csalások kiszűrésére. Mindeközben a korábbi mentességek eltörlése jelentősen növeli a tagállami költségvetések vámbevételeit.

Hasznos linkek, további információk az e-kereskedelem témakörében:

NAV: https://nav.gov.hu/vam/e-kereskedelem

EU Vámreform / 3 euró vám alkalmazásának szabályai (angol):

• https://taxation-customs.ec.europa.eu/customs/eu-customs-reform_en
• https://taxation-customs.ec.europa.eu/document/download/053e5b4e-f0be-4f20-9a23-3e3b659a6676_en?filename=Customs%20Guidance%20on%20EUR%203%20customs%20duty.pdf
• https://taxation-customs.ec.europa.eu/document/download/8350b1aa-935a-4b80-a349-385b36292fbe_en?filename=Questions%20and%20answers%20on%203%20EUR%20Guidance%20MS%20and%20Economic%20operators_clean15062026.pdf

Magyar Vámügyi Szövetség: www.mvsz.eu

***

5percAdó ajánló

Az éves kreditpontokat minden évben össze kell gyűjteni. A kérdés csak az, hogyan tudod ezt a legegyszerűbben és a leggyorsabban teljesíteni. Erre kínálnak rugalmas megoldást a PENTA kreditpontos E-LEARNING videói.