Számos tanulmány látott napvilágot arról, hogy az aktív korú lakosság nem kezd el időben takarékoskodni nyugdíjas éveire. A mostani nyugdíjrendszer a jövőben nem fogja tudni biztosítani a jelenleg munkaképes korú lakosság részére a megfelelő színvonalú időskori megélhetést. Ezért is érdemes elgondolkodni arról, hogy milyen időtávon és mekkora összeget tudunk rendszeresen félretenni. A lehetőségeket olyan szempontból is érdemes mérlegelni, hogy ezekkel most mekkora összegű adókedvezmény érhető el.

Az állam ugyanis a hosszú távú megtakarítások adó- és eho mentességén túl, támogatások formájában kívánja kedvezőbbé tenni a nyugdíjcélú megtakarításokat a lakosság körében. Az egyik ilyen kedvezmény a személyi jövedelemadóról szóló törvény által biztosított adóról való rendelkezési jog. Cikkemben a rendelkezés előnyeit, és ehhez kapcsolódóan a nyugdíj-előtakarékosság lehetőségeit veszem sorra.

A rendelkezés jelentése, az adókedvezmény igénybevételének módja

Először is azt érdemes tisztázni, hogy mit is jelent a rendelkezési jog, és hogy is vehetjük igénybe a kapcsolódó adókedvezményt.

A rendelkezési jog biztosításával az állam oly módon ösztönöz az előtakarékosságra, hogy a magánszemély által egy adott évben ilyen célra kifizetett összeg egy meghatározott százalékát jóváírja. Praktikusan ez a jóváírás úgy jelenik meg a rendelkezésben megadott nyugdíjszolgáltatónál vezetett számlánkon, mint egy extra befizetés. Ehhez nincs is másra szükség, mint az éves adóbevallásban, annak részeként tett nyilatkozatunkra. A nyilatkozat alapján az Adóhatóság elutalja a szolgáltató részére az adókedvezmény összegét, mely jóváírásra kerül nyugdíjbiztosítási szerződésünkön. Az átutalást az Adóhatóságnak a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől kell teljesítenie.

Természetesen nyilatkozattételre abban az esetben van lehetőségünk, ha az összevont adóalapunkat terhelő adóból az adókedvezmények levonása után, még marad fizetendő adónk. További feltétel, hogy ne legyen adótartozásunk, az adóbevallás alapján a fizetendő adót megfizettük, és a nyilatkozattétel időpontjában még érvényes nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezzünk. Nem kizáró ok, ha más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötöttünk nyugdíjbiztosítási szerződést, ebben az esetben is tehető rendelkező nyilatkozat.

Az igénybevételhez mindenképpen igazolással kell rendelkezni arról, hogy az adott szolgáltatónak az év során milyen összeget fizettünk meg. Az igazolást a szolgáltató legkésőbb február közepéig küldi meg részünkre. Amennyiben igénybe szeretnénk venni a kedvezményt, úgy ne feledjük el bevallásunkban kitölteni a rendelkező nyilatkozatot, hiszen később már nem lesz rá lehetőségünk.

Az alapok tisztázása után lássuk, milyen lehetőségek közül választhatunk, ha nyugdíjról van szó, és ezek milyen mértékű adókedvezményt biztosítanak számunkra.

Nyugdíj-előtakarékosság fajtái, előnyök és hátrányok

Ma Magyarországon háromféle intézményesített, nyugdíjcélú megtakarítási lehetőség érhető el. Ezek: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla (“NYESZ”), valamint a nyugdíjbiztosítás.

Mindhárom esetben hosszú távú megtakarítással kell számolnunk, ugyanis a jogszabály 10 éves várakozási időt ír elő. Ez azt jelenti, hogy a befektetett összeg csak ezen időszak elteltével vehető ki adómentesen. Ennek ellenére érdemes számba venni, hogy mit nyújtanak részünkre az egyes megtakarítási formák.

1. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagsággal kiegészíthetjük a társadalombiztosítás keretében biztosított nyugdíjunkat, mivel az önkéntes pénztártól is kapunk nyugellátást. Ehhez nem kell mást tennünk, mint megállapodást kötni egy nyugdíjpénztárral és rendszeresen tagdíjat fizetni.

A konstrukció előnye, hogy a várakozási idő alatt bármikor lehetőségünk van nyugdíjpénztárt váltani. Emellett a várakozási időt követően, valamint a nyugdíjkorhatár betöltésekor a számlán lévő összeg felét még hitelfedezetként is felhasználhatjuk.

A befizetett egyéni tagdíjak, a támogatói adomány és más jogcímen jóváírt egyéb jövedelemként adóköteles összeg után adó-visszatérítés vehető igénybe. Ennek mértéke az említett, adóévben teljesített befizetések 20%-a, de maximum évi 150 ezer forint.

Az egyéni befizetések mellett munkáltatói hozzájárulásra is van lehetőség. Arra viszont fel kell hívni a figyelmet, hogy munkáltatói hozzájárulás esetében nem vehető igénybe adókedvezmény. Lényeges változás 2017-től, hogy a munkáltatói támogatás magasabb (49,98%) adóteher mellett, egyes meghatározott juttatásként lesz adható, míg idén ez a béren kívüli juttatások kategóriájába esik (azaz 34,51% az adóterhe). A korábbi pénztári támogatási limiteket azonban jövőre már nem kell figyelembe venniük a munkáltatóknak.

Ha a várakozási idő leteltével kivennénk pénzünket (nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés történik), akkor a hozam adó- és járulékmentes, a tőkét azonban további 10 éven keresztül adófizetési kötelezettség terheli az egyéb jövedelemre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, ami összességében 32,76%-os adóterhet jelent. A jogalkotó ugyanakkor kedvezményt biztosít a tőkét terhelő adófizetés vonatkozásában. Az adóköteles jövedelem a várakozási időt követően minden évben 10 százalékkal csökken, míg a tizenegyedik évben és azt követően adómentessé válik.

2. NYESZ

A NYESZ bevezetésével az öngondoskodás mellett előtérbe kerültek a befektetések is. A NYESZ-en elhelyezett pénzünkből lehetőség van értékpapírokat vásárolni és azokkal kereskedni, így hozamot elérni. Különös szaktudásra azonban nincs szükség, mivel a portfólió kezelését alapkezelő végzi. A számlán elért nyereségek, az osztalék kivételével, adómentes bevételek. Fontos kiemelni, hogy a NYESZ aktiválásához szükséges egy minimális kezdőbefizetés. Továbbá, bizonyos esetekben a NYESZ könnyen átalakítható tartós befektetési számlává.

Ennél a konstrukciónál az adójóváírás mértéke az adóévben befizetett összeg 20%-a, de maximum évi 100 ezer forint. Azonban, ha 2020 előtt megyünk nyugdíjba, az adójóváírás maximális mértéke magasabb, 130 ezer forint.

3. Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás nem más, mint az életbiztosítás egyik fajtája, amelynél a biztosító bizonyos esemény bekövetkezésekor szolgáltatást nyújt (biztosítói teljesítés). Ez lehet az öregségi nyugdíjkorhatár elérése vagy az egészségügyi állapot minimum 40%-os romlása. A befizetett összeget a biztosító saját vagyonával együtt befekteti (hagyományos nyugdíjbiztosítás) vagy pedig az általa kezelt eszközalapba helyezi el a biztosított által meghatározott arányban (unit-linked nyugdíjbiztosítás).

A nyugdíjbiztosítási szerződésekre az adóévben jóváírt összeg 20%-a, de maximum évi 130 ezer forint adó-visszatérítés vehető igénybe.

Nyugdíjbiztosítás esetében, minden olyan vagyoni érték kivonása visszafizetési kötelezettséget eredményez, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak. Ha visszafizetési kötelezettségünk keletkezik, azt a biztosító állapítja meg, vallja be és vonja le a részünkre kifizetett összegből. Ha azonban a kötelezettség levonására részben vagy egészben nincs lehetőség, akkor a biztosító által kiadott igazoláson feltüntetett, le nem vont összeget be kell vallanunk, és a bevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnünk.

Nyugdíjbiztosítás esetében kamatjövedelmünk is keletkezhet, ha a biztosítói teljesítés meghaladja az általunk befizetett díjak összegét. Ilyenkor a jövedelmet 15% szja és 6% eho fizetési kötelezettség terheli. Az egyszeri díjas szerződések esetében a teljes körű adókötelezettség csak a szerződéskötést követő 3 év során áll fent. Azt követően a kamatjövedelem 50%-a adóköteles az 5. év végéig, majd adómentessé válik. Rendszeres díjfizetés mellett az 50%-os kedvezmény a 6. év végétől lép életbe, és a 10. év után lesz adómentes.

És, ha nem tudok választani?

Ha a különféle megoldások közül nem tudnánk választani, úgy egyszerre akár mindhárom előtakarékossági formával is élhetünk. Fontos azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben összesen az adóévben befizetett díjak 20%-a, de maximum évi 280 ezer forint adókedvezmény érhető el.

Ha mégis idő előtt szükségünk lenne bármelyik megtakarítási formában elhelyezett pénzünkre (vagyis, ha kifizetésre nem nyugdíjszolgáltatás formájában kerül sor), úgy az érintett adóévben rendelkező nyilatkozatot már nem tehetünk, emellett egyéb jövedelem jogcímén eho és szja (összesen 32,76%) fizetési kötelezettségünk keletkezik. Ezen felül, ha a lekötést akár csak részben is feltörjük, akkor az adóévben és az azt megelőző adóévben átutalt összegeket húsz százalékkal növelten vissza kell fizetnünk.

Az alábbi táblázat összefoglalja a három megtakarítási forma lényeges elemeit:

*2020 előtt történő nyugdíjba menetel esetében

Bonyolultnak hangozhat, de hogy miért is éri ez meg nekem? Tehetnénk fel a kérdést. A válasz egyszerű: nem csak azért, hogy a nyugdíjas éveinkre a jelenleg megszokott életszínvonalat fent tudjuk tartani, de addig is évente adókedvezményt érvényesíthetünk.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekel a különböző pénzügy piaci termékekből származó jövedelmek adózási vonzata, akkor jelentkezz a mai napig kedvezményesen az SZJA változások 2017. – kiemelten a biztosítások és a befektetésekből származó jövedelmek adózása címmel Puskelyné Király Ágnes 2016. szeptember 16-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadására, ahol személyesen is megvitathatjátok felmerülő kérdéseidet.