Adózóként bizonyára többen is szembesültünk a napokban a Nemzeti Adó-és Vámhivatal írásbeli tájékoztatásával a minősítési eljárásról, melyben az Adóhatóság felhívja a figyelmünket arra, hogy milyen vonzó is tud lenni a megbízható adózói minősítés…

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) idei változásai közül leginkább az adózói minősítés hoz olyan új elemet a hazai adózásba, amely minden vállalkozás életét gyökeresen megváltoztathatja, megváltoztatja.

A 2016. január 1-jével – az eddigiektől merőben újszerű elemként – bevezetett adózói minősítési rendszer a későbbiekben alapvető meghatározója lesz az adóellenőrzéseknek is, mivel az új szabályozásnak számos olyan részeleme van, amely ki fog hatni az adóhatósági revíziók lefolytatására: kezdve az adózóval történő bánásmódtól az eljárás során, egészen a jogkövetkezményekig bezárólag. Egy vállalkozás számára egyáltalán nem lesz mindegy, hogy az adóhatóság megbízhatónak vagy kockázatosnak minősíti-e, vagy ezek egyikének sem. Ez utóbbi esetben ugyanis olyan szabályozás hat majd ki rá, mint ami eddig minden adózóra kiterjedt.

Bár az adózói minősítéseknek még nagyon az elején vagyunk, de már most látszik, hogy van jó pár olyan terület, amely komoly vitákra adhat okot az adóhatóság és a vállalkozások között. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg ebből néhányat!

A 180 napos ellenőrzési határidő

Az új rendelkezések értelmében – azoknál a vállalkozásoknál, amelyek az ellenőrzés teljes ideje alatt megbízható adózóknak minősülnek – az ellenőrzés határideje nem haladhatja majd meg a 180 napot. Ennek oka, hogy a megbízható adózókra vonatkozó 180 napos határidő egy abszolút határidő. Vagyis minden olyan eljárási cselekménnyel együtt kell az adóhatóságnak beleférnie a 180 napba, amelyek a jogszabály alapján az ellenőrzési határidőbe egyébként nem számítanak bele.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott ellenőrzésre irányadó 30/90/120 napos ellenőrzési határidő az ellenőrzés megkezdését követő 180. napon még akkor is lejár, ha egyébként az ellenőrzésre nyitva álló határidő a normál számítási szabályok szerint még nem telne le.

Ilyen eset fordulhat elő például kapcsolódó vizsgálat elrendelése, nemzetközi megkeresés, szakértő kirendelés esetén, mivel ezekben az esetekben az adóhatóságnak nem kell a határidőbe beszámítania azt az időt, amíg a kapcsolódó vizsgálat tart, vagy a nemzetközi megkeresés, a szakértő válasza nem érkezik meg.

Eddig természetesnek vettük, hogyha egy adóellenőrzés 21. napján megindult kapcsolódó vizsgálat csak egy év múlva záródott le, akkor az adóellenőrzés határidejének számítása csak egy év múlva, a kapcsolódó vizsgálat befejezését követően folytatódott a 22. nappal.

Az új szabályok szerint ugyanis a 180. napon az adóhatóságnak akkor is le kell zárnia majd a vizsgálatot, ha a kapcsolódó vizsgálat még nem zárult le. Nincs már arra lehetőség, hogy a vizsgálat bevárja a tényállás feltárása szempontjából elengedhetetlen kapcsolódó vizsgálat lezárását, a szükséges válasz megérkezését. Belátható, hogy ilyen esetben a vizsgált tényállás tisztázása teljes körűen nem valósulhatott meg, így az ellenőrök a kényszerből lezárt vizsgálatban nem büntethetik meg a vizsgálat alá vont vállalkozást.

Az adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettsége így vetekedni fog a lehetetlenséggel egy kiterjedt áfa-csalási láncolat felgöngyölítése esetén. Ezek a típusú vizsgálatok ugyanis már korábban is éveket vettek igénybe. Sokszor a magyar adóhatóság akár fél, sőt akár egy évet is kénytelen volt várni egy külföldi (jellemzően szlovák vagy román) adóhatósági megkeresésre történő válasz megérkezésére.

Látszólag a törvényi szabályozás nem egyértelmű abban, hogy az abszolút jellegű 180 nap a kiegészítő ellenőrzésre is értendő-e vagy sem. Az adóhatóság várhatóan úgy fogja kialakítani ellenőrzési gyakorlatát, hogy a kiegészítő ellenőrzésnek is bele kell férnie a 180 napba, hiszen annak elrendelése jogilag az ellenőrzés folytatását jelenti, tehát olyan helyzetet teremt, mintha az ellenőrzési eljárás nem fejeződött volna be.

Adóteljesítmény meghatározása

A minősítés feltételei között található, hogy a vállalkozás terhére az adóhatóság által kiszabott a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege ne haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át, valamint, hogy a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által a vállalkozás terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladhatja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át.

Ez a szabályozás – a sávosan progresszív jellegének hiánya és az adóhatóság több évtized alatt kialakított bírságolási gyakorlata miatt – hátrányosan fogja érinteni a mikro- és kisvállalkozásokat. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy egy méltányos eljárásban kiszabott 300 ezer forintos mulasztási bírságot egy 30 milliós, vagy egy 1 milliárd forintos adóteljesítményhez viszonyítunk. Az arányok korántsem azonosak. Ezek alapján a kisebb cég nem lehet megbízható adózó, a milliárdos adóteljesítményű multi cég viszont „nem nyomja ki a biztosítékot” az adóhatóságnál még akkor sem, ha kifejezetten adóelkerülő tevékenységet is végez.

A minősítés egyik kulcseleme lesz az adóteljesítmény meghatározása. Ez azonban még nem világos, hogy azt hogyan is fogja az adóhatóság meghatározni. Pedig látszólag mi sem egyszerűbb ennél, mert az Art. pontos definícióját adja az adóteljesítménynek: „az adózó bruttó módon számított (költségvetési támogatással, adókedvezménnyel, adómentességgel növelt) összes, elévülési időn belüli adókötelezettségének egy évre vetített átlaga, amelyben az általános forgalmi adó esetében a fizetendő, továbbá az előzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adó értékei közül a nagyobb abszolút értéket kell figyelembe venni.”

A problémát az okozza, hogy a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének meghatározására az Art-.ban lefektetett számítási metódustól eltérő – sokkal bonyolultabb – számítást kell alkalmazni. Ez utóbbit rögzíti a 4/2012 (II.14.) NGM rendelet. Mivel a két számítás nem azonos eredményt ad, így a legnagyobb adózók adóteljesítménye eltérő lesz attól függően, hogy annak meghatározása milyen célból történik.

Ellenőrzések láncolata

Mind az új adózói minősítési rendszert, mind pedig a 2016. év februárjában napvilágot látott adóhatósági ellenőrzési irányokat egybevetve, az adóhatóságnak valószínűsíthetően merőben más ellenőrzési gyakorlatot kell majd követnie. Ez alatt például azt lehet érteni, hogy az adóhatóság revizorainak olyan felkészültséggel és olyan idő és egyéb más tárgyi eszköz kapacitással kell majd rendelkezniük, hogy egy megbízhatónak minősített – akár milliárdos bevételű – kiemelt társaságot úgy tudjanak adózási szempontból átvilágítani, hogy – a sok más vizsgálattal együtt – 180 napon belül maradéktalanul befejezzék azt. Mindezt csak úgy tudják majd megvalósítani, hogy egyszerre csak egy – ahhoz szorosabban kapcsolódó – adónemet vizsgálnak, illetve egyszerre csak egy adóévet monitoroznak. Ezért várhatjuk majd az adóellenőrzési módszertan megváltozását.

Azonban az adóhatóságnak számos lehetősége lesz – a jelenlegi szabályozás mellett – az ellenőrzési szabályokat rugalmasan alkalmazni. Például az adóhatóság – mielőtt a bevallások utólagos vizsgálatát megindítaná – előtte várhatóan célvizsgálatokat fog végezni.

Arra nincs semmilyen tilalmi szabály, hogy az adóhatóság egymást követően folytasson le egyes adókötelezettségek vizsgálatára, vagy adatgyűjtésre irányuló ellenőrzéseket. Ezek során mód nyílhat a legtöbb információ, adat, dokumentum előre történő beszerzésére. Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy ezekre az egyébként 30 napos célellenőrzésekre ugyanúgy a 180 napos abszolút határidő érvényesül, mint a nagy, több évet és adónemet felölelő átfogó vizsgálatokra. Mivel nem tiltja semmi, hogy az adóhatóság egy, vagy akár több kis vizsgálattal készítsen elő egy bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adónem (áfa, tao, szja stb.) vizsgálatot, – ahol már felhasználható minden korábbi ellenőrzésben beszerzett bizonyíték, információ – biztosra vehető, hogy az adóhatóság élni fog ezzel a kiskapuval.

A minősítési rendszer esetleges hibái a későbbiekben jönnek majd a felszínre. Valószínűsíthetően a legelőször 2016. május 1-jén közzéteendő adózói minősítés az adózók akár 50 %-át is megbízható adózóvá minősíti, ugyanis ez a rendszer egy 10 feltételből álló automatikus minősítési folyamatot fog „követni”. Sokan viszont ki fognak maradni a megbízható adózói minősítésből, annak ellenére, hogy elviekben minden feltételnek megfelelnének. Nekik hat hónapos jogvesztő határidőn belül lesz módjuk kifogást benyújtani a minősítés ellen. Figyelemmel arra, hogy a minősítést az adóhatóság automatikusan, negyedévente fogja elvégezni, nem árt felkészülni időben arra, hogy milyen buktatói lehetnek a megbízható adózói státusz megszerzésének.

* * *

Ha részletesebben érdekel az adóeljárás újra kodifikációja, a tervezett változások, akkor vedd igénybe április 26-ig a koránkelő kedvezményt Az új Adózás rendjéről szóló törvény címmel május 3-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!