A tegnapi nap folyamán lezajlott a 2015. június 4-5-én megrendezésre kerülő Adózás Európában – IX. Nemzetközi Adókonferencia sajtótájékoztatója, melyen az 5percAdó sajtósai is részt vettek. Több, izgalmasnak ígérkező tabutéma is terítékre került…

Minden jogszabály annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Így van ez az adózás területén is.

A sportban, különösen a látvány-csapatsportban az eredmény a játékosok felkészültségén, a játékszabályokon, a bírón, és persze az ellenfél kiválasztásán múlik. Márpedig az adózás is egy ilyen “látványos sporttevékenység“, ahol a játékszabályokat az Adózás rendjéről szóló törvény rögzíti. Ez mondja meg, hogy mit szabad és mit nem, milyen jogai és kötelezettségei vannak az adózóknak és az adóhatóságnak. És természetesen itt is van bíró, és itt is vannak NB I-es és NB III-as csapatok mindkét oldalon.

Az Adózás Európában – IX. Nemzetközi Adókonferencia központi témája az Adóigazgatás, ellenőrzés. Az Adókonferencia sajátossága, hogy a kérdéskör a plenáris ülések előadói – a nemzetgazdasági miniszter, a Kúria elnöke, az ÁSZ elnöke, az MNB képviselője – szemüvegén keresztül kerül bemutatásra.

Olyan kérdéseket feszegetünk, mint pl. hibás termék-e az áfa. Genetikailag hibás-e az a típusú fogyasztási adó, amely összfázisra épül? Vagyis, ha egy 50 szereplőből álló termék előállításra gondolunk, és 20 szereplős az értékesítési lánc, akkor 70 adóztatási pont keletkezik. 70 helyen kell számlázni, szerződést kötni, teljesítést igazolni, bevallást készíteni, fizetni, levonni, visszaigényelni, holott az adó végső soron egy személyt, a fogyasztót terheli. Szerencsésebb országokban egyetlen ponton kell az adminisztrációt elvégezni, amikor a termék, szolgáltatás a végső fogyasztóhoz kerül. Hatalmas erőfeszítések – összesítő jelentés, összesítő nyilatkozat, fordított áfa, online pénztárgépek, EKÁER, adóhatósági ellenőrzések 90%-a – ellenére a beépített levonási és visszaigénylési pontok miatt jelentős az adókockázat.

Megvitatásra kerül az is, hogy miért tartanak a belföldi adózók inkább a magyar adóhatóságtól, míg a külföldiek, multik inkább a külföldi adóhatóságoktól félnek.

Az adóhatóság fúziója egy sikertörténet, de szerintünk még nem ért a végére. Az önkormányzati adóhatóság szerepe, tevékenysége erősen megkérdőjelezhető. Jelentősen fejlődött az elektronikus információrendszer, sokat fejlődött az ellenőrök felkészültsége, jelentős terhelést véve le az adóhatóságról, aminek eredményeként ma már az adóhatóságnál dolgozók alig több mint 10%-a végez konkrét ellenőrzést. Választ keresünk arra, hogy miért állt meg a fúzió, illetve az miért nem folytatódik a helyi adóhatóságokkal.

Az adóhatóság is felismerte, hogy a győzelem az ellenfél kiválasztásától is függ. Az ellenőrzések jelentős része a nem kellően felkészült, relatíve kevés adó előképzettséggel rendelkező adózók irányába történik. Az adóhatóság látóköréből nagy rendszerek maradnak ki, pl. bankok-, multinacionális vállalatok ellenőrzése, miközben az operatív ellenőrzés folyamatosan irritálja a kisembereket.

Javítani kellene az esélyegyenlőséget. Az adóhatósági kapacitás aszinkronja miatt, ma sokkal nagyobb valószínűséggel kerül valaki ellenőrzésre vidéken, mint Budapesten. Az adózók nem egyenlő eséllyel férnek hozzá bizonyos intézményekhez, pl. feltételes adómegállapítás, valamint az adózóknak nincs képviseletük a jogszabály-előkészítésben. Feltétlenül szükség van-e a szakembereknek külön kivívást jelentő folyamatosan változó játékszabályokhoz való alkalmazkodásra?

Nincs fegyveregyenlőség az ellenőrzésben, adóigazgatásban. Míg egy ellenőr gyakorlatilag következmények nélkül egy 30-60 napos ellenőrzési időt esetleg évekkel is túllépheti, addig az adózó egy napos késedelemért (bevallásfizetés) több százezer forintos bírságot kap.

Ki védi meg az adózókat?

Sokan kifogásolják, hogy Magyarországon rossz az adómorál, és erre különböző elméleteket, történelmi analógiákat építenek fel. Miért van az, hogy az adómorál két oldala közül az egyikről, az adózói morálról, sok szó esik a médiában egy-egy adócsalás felgöngyölítése következtében, az adóztatási morálról viszont jelentősen kevesebb.

A konferencián gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy nem csak agresszív adótervezés, de agresszív-kreatív adóellenőrzés is van. A nagy rendszerek területén az adóhatósági ellenőrzés hiánya tapasztalható, pl. a bankoknál a levont kamat befizetésével kapcsolatban, általában a szoftverek fekete dobozként történő kezelésében, az évközi repatriálások ellenőrzésében, pl. elszámolóár, jogdíj, menedzsment díj stb.

Ki hozza a játékszabályokat?

Az elmúlt időszakban úgy tűnik, hogy az adóhatóságnak sikerült a leginkább az érdekérvényesítés, míg az adózói oldal érdeke folyamatosan és látványosan háttérbe szorul. Ez még a jellemző nemzetközi tendenciákat is felülmúlja.

A konferencia célja, hogy az adóhatóság és az adózók jogainak és kötelezettségeinek összehangolásában, az egyensúly megteremtésében szükséges lépésekre, teendőkre rávilágítsunk.

A konferenciát exkluzív kísérő programok gazdagítják, lehetőséget teremtve, hogy építse kapcsolatrendszerét.

Figyelem: korlátozott létszám!

A jelentkezéseket beérkezési sorrendben fogadjuk a teremkapacitás erejéig!

Szakmánkban elengedhetetlen a “jövőbe látás”. Készüljön fel a várható változásokra, tervezzen előre és járjon egy lépéssel a versenytársai előtt!

Jelentkezzen most » www.adozaseuropaban.hu