A 2024-es adóévre vonatkozó globális minimumadó-bevallások benyújtási határideje a naptári éves adózók számára 2026. június 30. A közeledő határidőre tekintettel a vállalatcsoportok többsége jelenleg már nem elméleti szinten foglalkozik a szabályozással, hanem a gyakorlati végrehajtás kérdéseivel szembesül. A tapasztalatok alapján azonban a felkészülés során érdemes két külön szempontot is vizsgálni: egyrészről azt, hogy a bevallás technikailag megfelelően készüljön el, másrészről pedig azt, hogy tartalmilag valóban helyes eredmény kerüljön bejelentésre.

Az átmeneti CbCR Safe Harbour mentesség kockázatai

Utóbbi kérdés jelentőségét könnyű alábecsülni. Számos cégcsoport ugyanis abból indul ki, hogy az átmeneti CbCR Safe Harbour mentesség alkalmazható rá, ezért nincs szükség részletes globális minimumadó-kalkuláció elkészítésére. A gyakorlatban azonban több olyan tipikus helyzet is előfordulhat, amely miatt a mentesség alkalmazhatósága utólag megkérdőjelezhetővé válik. Különösen érzékeny terület lehet például a halasztott adók váratlan mozgása miatti félrekalkuláció vagy bizonyos kedvezményezett ügyletek kezelése, amelyek könnyen torzíthatják az effektív adókulcs számítását. Egyetlen hibás feltételezés is oda vezethet, hogy a vállalatcsoportnak mégis teljes körű globális minimumadó-kalkulációt kell készítenie.

A teljes körű globális minimumadó-kalkuláció alapjai

Amennyiben az átmeneti CbCR Safe Harbour mentesség nem alkalmazható, a cégcsoportoknak lépésről lépésre végig kell menniük a globális minimumadó számítási mechanizmusán. Ennek során kiemelt jelentősége van annak, hogy a helyi kiegészítő adóra (QDMTT) vonatkozó szabályok milyen módon befolyásolják a kalkulációt. Már a kiindulópont meghatározása is komoly gyakorlati kérdéseket vethet fel: mely társaságok tartoznak ugyanabba az aggregációs körbe, milyen számviteli standard alkalmazandó, illetve mely adatokat milyen forrásból szükséges figyelembe venni.

Csoporttagok azonosítása és aggregációs kérdések

A gyakorlatban különösen problémás lehet a csoporttagok helyes azonosítása. A globális minimumadó országonként aggregált számítást vár el, ugyanakkor nem minden esetben egyértelmű, hogy mely társaságok számítanak ugyanazon kalkuláció részének. A közös vállalatok (JV-k), vagy a kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagok (MOCE-k) mind olyan helyzeteket teremthetnek, amelyek több párhuzamos effektív adókulcs számítását is szükségessé tehetik ugyanazon országon belül.

A megfelelő számviteli standard szerepe

Hasonlóan fontos kérdés a megfelelő számviteli standard kiválasztása. A magyar szabályozás többféle értelmezést is lehetővé tesz, különösen vegyes – IFRS és magyar számviteli törvény szerinti – beszámolókat alkalmazó vállalatcsoportok esetében. A helyi kiegészítő adó meghatározása során ugyanis nem feltétlenül a helyi beszámoló számait kell használni, hanem gyakran a konszolidációhoz alkalmazott standard szerint újraszámított egyedi adatokat.

Magyar sajátosságok és a globális minimumadó lefedett adói

A teljes körű kalkuláció során számos, kifejezetten a magyar adórendszerből fakadó módosító tétel is kiemelt jelentőséget kap. Ilyen lehet például a nem-bejelentett részesedések globális minimumadó szerinti kezelése, amely több ponton eltérhet a magyar társasági adó logikájától. A szabályrendszer egyik legkomplexebb területe ugyanakkor kétségtelenül a lefedett adók meghatározása. Már önmagában annak eldöntése is kihívást jelenthet, hogy egy adott adó lefedett adónak minősül-e. Azonban a valódi nehézséget a kapcsolódó korrekciók és speciális szabályok okozzák. Különösen sok bizonytalanság merülhet fel a forrásadók, a halasztott adók vagy az adókedvezmények kezelésével kapcsolatban. A halasztott adók esetében ráadásul a globális minimumadó saját logikát alkalmaz, amely több ponton eltér a számviteli standardok szerinti megközelítéstől, így a vállalatcsoportoknak gyakorlatilag külön nyilvántartást kell vezetniük a globális minimumadó szempontjából releváns halasztott adópozícióikról. Amennyiben pedig külföldre fizetett csoporton belüli kamatokkal, esetleg 2021. november 30-a utáni csoporton belüli átalakulásokkal, vagy eszközátruházásokkal találkozunk, akkor komolyabb plusz adminisztrációra is számíthatunk.

Évközi tranzakciók és adminisztratív nehézségek

A gyakorlatban szintén kiemelt figyelmet érdemelnek az évközi tranzakciók. Egy év közbeni felvásárlás vagy értékesítés ugyanis jelentős adminisztratív és számítási problémákat okozhat a helyi kiegészítő adó meghatározásakor. Különösen azért, mert a leányvállalatok jellemzően nem készítenek évközi egyedi beszámolót kizárólag globális minimumadó célokra. Ebből fakadóan az évközi zárások és az adatok megfelelő elkülönítése sok esetben utólagos rekonstrukciót igényelhet.

A helyi kiegészítő adó allokációja a csoporttagok között

Végül nem szabad megfeledkezni a fizetendő helyi kiegészítő adó csoporttagok közötti allokációjáról sem. Több magyar társaság esetén ugyanis a végső anyavállalat többféle megosztási módszer közül választhat, amelyek számviteli és adminisztratív következményei eltérőek lehetnek. Különösen fontos megfelelően elhatárolni egymástól a kiegészítő adó gazdasági allokációját és azt az adminisztratív kötelezettséget, amikor a csoportképviselő teljesíti a befizetést az adóhatóság felé.

***

5percAdó ajánló

Ha szeretnéd a globális minimumadó bevallásának gyakorlati buktatóit és a legfontosabb számítási kérdéseket kifejezetten a magyar szabályozási környezet sajátosságaira fókuszálva megismerni, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Globális minimumadó – az első bevallás gyakorlata és kockázatai című online konferenciáján 2026.06.09-én, ahol Dr. Czoboly Gergely és Maqsoudi Ali gyakorlati megközelítésben mutatják be a legfontosabb tudnivalókat.