Külföldi kiküldetések – adó és tb szabályok

A jogszabályi előírások ismerete nem várható el a kiküldetést teljesítő munkavállalótól

Húsz éve foglalkozom a magánszemélyek nemzetközi adózásával, mely annak ellenére, hogy az évenkénti szabályok alig változnak, nagy odafigyelést igényel. Ennek oka abban keresendő, hogy szinte minden magánszemély adózása különbözik egymástól, szinte nincs két azonos eset. Gondoljanak csak az illetőség kérdésére, a munkáltatók közötti késedelmes információ áramlásra, több országban történő munkavégzésre, csak hogy néhányat említsek az előadás témái közül előzetesen. Kiküldetést megelőzően tájékozódni szükséges a bér- és szociális dömping elleni fellépésre vonatkozó előírásokról és az Uniós és az OECD tagországokat érintő adat és információ csere rendszeressé válása sem elhanyagolható körülmény.

A magánszemélyek adózásának nyomon követése azért is bonyolult, mert az országhatár átlépését követően ismeretlen területre tévedünk, nem ismerjük a fogadó országban érvényes helyi szabályokat. Ezen felül úgy, ahogy a magyar jogszabályokat is felülírják a magasabb rendű jogszabályok. Ennek köszönhetően külföldi munkavégzés esetén nem elegendő a magyar és a külföldi rendelkezéseket ismerni, hanem ellenőrizni szükséges, hogy a munkavégzés helyének államával Magyarország Kormánya kötött-e megállapodást a kettős adózás elkerülésére vonatkozóan. Amennyiben igen, akkor meg kell vizsgálni, hogy az egyezmény miként rendelkezik az adóztatás helyéről és az adófizetés mikéntjéről. Az adóegyezmények sajátosak, nem egyszerű értelmezni a mintegy 80 darab egyezményt, tekintettel arra, hogy a régebben és a napjainkban kötött egyezmények nyelvezete és az adóztatás joga eltér. Ezen felül foglalkoznunk kell a két, vagy többoldalú szociális biztonságra vonatkozó megállapodásokkal is, melyek feltérképezésekor egy jogszabályi labirintusban találhatja magát az ember. Továbbá nem szabad könnyedén venni azt a kiküldetést sem amikor úgynevezett nem egyezményes országban dolgozik a munkavállaló, ugyanis ilyen esetben sem biztos, hogy az Szja előleget és a járulékokat a mindennapi rutin szerint kell levonni, tekintettel arra, hogy ilyen esetekre speciális előírásokat ír elő a belső jog.

A szerteágazó jogszabályi előírások ismerete nem várható el a kiküldetést teljesítő munkavállalótól. Ezért a megfelelő tájékoztatás és adózás negatív körülményeinek kivédése – gondolok itt az adóbírságokra és más szabálysértésekre – érdekében minden munkáltatónak ismernie kell a magyar és nemzetközi adózásra vonatkozó rendelkezéseket, mielőtt külföldre küldik a munkavállalót, hogy ott részükre munkát végezzenek.

Napjainkban szinte nincs olyan társaság, aki üzleti tárgyalás, konferencia, tanulmányút, projektmunka vagy cégcsoporton belüli tapasztalatszerzés érdekében hosszabb, vagy rövidebb időre ne küldene külföldre munkatársat dolgozni. Jellemzően ez kiküldetés keretében valósul meg, de nem zárható ki, hogy a fogadó ország belső szabályai csak legfeljebb 6 hónapig teszik lehetővé a munkavégzést helyi munkaszerződés nélkül. Így előfordulhat, hogy párhuzamosan két szerződéssel is rendelkezik a munkavállaló, vagy a magyar jogviszony szünetel a külföldi munkavégzés alatt.

A külföldi kiküldetés fogalmát a Munka törvénykönyve már nem tartalmazza, de adózás vonatkozásában az Szja törvény értelmező rendelkezése segítséget nyújt. Eszerint kiküldetésnek az a külföldön végzett tevékenység minősül, amikor egy magyar illetőségű magánszemély a jövedelme megszerzése és a küldő társaság tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében külföldön végzi a munkát.

A kiküldetésben dolgozó magánszemély jövedelme utáni adókötelezettség megállapítása összetett feladat, mivel a külföldi munkavégzésnél nem elegendő abban megállapodni, hogy ki fizeti és/vagy viseli a munkavállaló bérét és a kiküldetéshez kapcsolódó juttatásokat, hanem a munkavállaló személyes és családi körülményeit is ismerni szükséges, mivel azok is hatással lehetnek az adókötelezettségre.

Egy magyar munkavállaló külföldi munkavégzésekor elengedhetetlen vizsgálni a magánszemély adóügyi illetőségét, ugyanis a magyar illetőségű személyt teljes körű adókötelezettség, míg a külföldi illetőségűt csak a Magyarországról származó jövedelmek után terheli adókötelezettség. Egy magyar állampolgár, aki Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik a magyar szabályok alapján magyar illetőséggel bír. Azonban, ha a magánszemélyt a fogadó országban is belföldi illetőségűnek tekintik, akkor a kettős adózást elkerülő egyezmény szabályai szerint kell meghatározni az illetőséget, az egyezményben meghatározott szempontrendszer és a magánszemély személyes, családi és gazdasági körülményei alapján. Persze, ha van ilyen egyezmény. Egyezmény hiányában a munkavállalót magyar illetőségűnek tekintjük a magyar adókötelezettség meghatározásakor. Az illetőség vizsgálatára vonatkozó szabályokat az előadáson gyakorlati példákon keresztül fogjuk tárgyalni.

Folytatjuk…

* * *

Amennyiben érintett vagy külföldi kiküldetéssel kapcsolatban, ajánlom figyelmedbe a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2020. március 31-én tartandó konferenciámat. Az előadáson szó lesz arról milyen dokumentumokat kell beszerezni a kiküldetést megelőzően, és mely adózási szabályokra kell figyelni a kiküldetés alatt és hazaérkezést követően >> Külföldi kiküldetések – adó és tb szabályok alkalmazása a gyakorlatban

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!