Míg egy közvetlen vámjogi képviselő az ügyfele nevében, és az ügyfele javára jár el, addig a közvetett vámjogi képviselő a saját nevében jár el az ügyfele javára. Emiatt a közvetett vámjogi képviselők egy olyan kockázattal néznek szembe, hogy egyetemleges felelősség terheli őket és a képviselt társaságot a képviselt társaság vám- és adókötelezettségeiért. Ezt a kockázatot kevesen mérik fel teljeskörűen.

Ha a közvetett vámjogi képviselő rendelkezik import önadózó engedéllyel (márpedig ez AEO engedély birtokában automatikusan megvan), abban az esetben lényegesen jobb feltételekkel tud vámkezelést nyújtani az ügyfeleinek, mint a közvetlen képviselők. Az egyik legfontosabb előny, hogy egy közvetett vámjogi képviselő esetén a képviselt ügyfélnek nem kell az import áfa fizetéssel és visszaigényléssel bajlódnia. A közvetett képviselő az ő saját bevallásában tudja szerepeltetni az import áfát, egy időben fizetendő és levonható adóként. Ez hatalmas cash flow előnyt jelenthet már kis- és közepes méretű társaságoknál is.

De mi történik, ha utólag kiderül, hogy a vámkezelés során valami hiba történt, és a vámhatóság megbírságolja a vámjogi képviselőt?

Tekintettel arra, hogy a vámjogi képviselő a saját nevében jár el, így a bírságot is ő kapja. Bár a vámjogi képviselő az így kiszabott bírságot nagy valószínűséggel érvényesíti az ügyfelén, a legnagyobb probléma az, hogy elveszítheti a vámjogi képviselő az AEO engedélyét. Az AEO engedély feltétele ugyanis, hogy az engedélyezett gazdálkodó ne legyen bírságolva (minimális bírságtételeket megenged a törvény). Ha a közvetett képviselő egy ügyfél miatt elveszti az AEO engedélyét, akkor nyilván a többi ügyfelet sem tudja megfelelően kiszolgálni.

Utólag olyan hibák is kiderülhetnek, amelyek a vámértékre, az áfa levonásra, illetve magára az egész eljárásra is hatással lehetnek.

Például, ha a cégcsoporton belül az importált termékekre utólag leosztásra kerül egy szállítási biztosítási költség, az utólag megváltoztatja a vámértéket. Ha csak később találnak meg egy olyan elkésett számlát, amely olyan költségekkel kapcsolatos, ami az importáló uniós tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel, megváltozik az import áfa alapja. Ha kiderül, hogy a származási adatok nem voltak helyesek, akkor pedig a vám értéke változhat. Számtalan olyan hiba merülhet fel, ami utólag módosítja a vámértéket, (és ezzel az import áfát is), ezzel kockáztatva azt, hogy a vámhatóság utólag pótlólagos vám, és vámbírság megfizetésére kötelezi a közvetett vámjogi képviselőt.

A közvetett vámjogi képviselő alapvetően három dolgot tehet a kockázat mérséklésére:

1. kialakít egy olyan ügyfél minősítési rendszert, amely nem engedi befogadni az olyan kockázatos ügyfeleket, amelyeknél nagyobb valószínűséggel kerül hiba a vámeljárásokba, illetve folyamatosan ellenőrzi a befogadott ügyfelek státuszát;
2. az ügyfelei közreműködését kéri időközönként a lezárult ügyek utólagos áttekintéséhez;
3. a közvetett vámjogi képviseletet szolgáltatását egy elkülönített társaságba „kiszervezi”, így különítve el a kockázatosabb szolgáltatását az esetlegesen szintén nyújtott másfajta szolgáltatásaitól (logisztikai, szállítmányozási szolgáltatások).

Érdemes tehát a közvetett vámjogi képviselőnek a saját kockázatait is felmérnie, és elgondolkodnia azon, hogy milyen módon csökkentheti az osztatlan, egyetemleges felelősségből eredő kockázatokat.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2017