Az évzárás kapcsán évről évre visszatérő feladat áttanulmányozni a társasági adótörvényben az adóalap csökkentő és növelő tételek részletszabályait. Jelen cikkem témája a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7 § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap csökkentő tétel, melyet a mikro-, kis- és középvállalkozások (továbbiakban: KKV-k) eszközberuházásával kapcsolatos adóalap kedvezményként is szoktak emlegetni. Habár ezen a területen 2016-ban történtek utoljára módosítások, nem árt számításba venni, hogy mire is kell odafigyelni, mert úgy hiszem, hogy napjainkban igen népszerű e jogcím.

Nézzük tehát, hogy pontosan miről is van szó.

Az adóév utolsó napján  KKV-nek adózó adózás előtti eredménye csökkenthető bizonyos feltételek fennállása esetén:

• a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett és a tevékenységet közvetlenül szolgáló, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolt tárgyi eszközök üzembehelyezése érdekében elszámolt tárgy adóévi beruházások értékével, illetve
• az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével,
• az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett új szellemi termék, szoftvertermékek felhasználási joga bekerülési értékével,
• a bérbevevő által a bérelt ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás értékével.

A hangsúly a fenti felsorolásban azon van, hogy mindenképpen új tárgyi eszközről illetve immateriális jószágról legyen szó, amelyeket korábban még használatba nem vettek.

Itt szeretném kiemelni, hogy a számviteli törvény értelmében a bérelt ingatlanon végzett beruházást, felújítást az ingatlanok között kell kimutatni, a társasági adótörvény nem zárja ki, hogy az adózó a bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás után éljen az adóalap csökkentés lehetőségével – természetesen kellő körültekintés és mérlegelés mellett.

Nem alkalmazható azonban az adóalap kedvezmény:

• az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére,
• az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint
• a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre az adózó alkalmazta a fenti előírásokat.

Kik alkalmazhatják ezt az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímet?

A törvény kizárólag az adóév utolsó napján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak engedélyezi e csökkentő tétel igénybevételét, vagyis azoknak a vállalkozásoknak, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg (A kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kk. tv) 3.§(1) bekezdése).

Az adózó kizárólag abban az adóévben alkalmazhatja a fentieket, amely adóév egészében valamennyi tagja (üzletrész tulajdonosa vagy részvényese) az adózón kívül kizárólag magánszemély volt. (Ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet is).

Ismerve a társasági adótörvény szabályait joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy vajon mekkora az a maximális összeg, melyet ezen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehetünk?

2016-os változásig a KKV-k új eszközberuházásához kapcsolódó adóalap kedvezményének éves 30 milliós korlátja volt, figyelembe véve azt a kitételt is, hogy a csökkentés nem haladhatta meg az adózás előtti eredményt.

Mára a 30 milliós korlát kikerült a törvényből, ösztönözve ezáltal a KKV-kat a minél magasabb összegű beruházásokra, s a szabályozás jelenleg úgy szól, hogy az adóalap csökkentésként elszámolható összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt.

Amit még nem árt tudni:

A csökkentés összegének az adózóra vonatkozó adókulccsal számított értéke állami támogatásnak minősül az alábbiak szerint, melyet a társasági adóbevallásban külön oldalon jelölni kell.

Ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül.

Ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja, akkor az adózó választása szerint

• az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy
• az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak
• vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

Minden más esetben az adózó választása szerint

• az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak,
• vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

Végezetül szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a társasági adótörvény szankciót is tartalmaz  a fentiekkel kapcsolatosan az alább részletezett esetekben.

Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg kétszeresét adóalap növelő tételként kell bevallani:

• Amennyiben a beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyezik üzembe, illetve nem veszik használatba, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el.
• Amennyiben a beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe.
• Amennyiben a beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye.
• Amennyiben a beruházást, szellemi terméket, vagy a beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad).
• Amennyiben az adózó az adóévet követő négy adóéven belül jogutód nélkül megszűnik (Tao. tv. 16.§ (1) bekezdés cf) pontja).

Mindenképpen érdemes tehát a részletszabályokat átfogóan ismerni, és mindezek alapján megalapozott döntést hozni a csökkentés igénybevételét illetően.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem