Az adóügyi illetőség vizsgálata után cikksorozatom második része a nemzetközi munkaerőmozgás társadalombiztosítási kérdéseit járja körül.

A cégcsoportokon belüli nemzetközi munkaerő mobilitás hatására egyre többen tudják azt, hogy az A1-es és S1-es kifejezések nem csak egy prémium autómárkát rejthetnek. Sokan közülük pedig sajnos már azt is tudják, hogy ezen nemzetközi társadalombiztosítással kapcsolatos igazoló nyomtatványok hiánya egy jobb autó árával vetekedő kockázatot tud okozni külföldön és belföldön egyaránt.

Az adózás mellett sokszor kezeljük másodlagos tényezőként az adózástól egyébként külön váló társadalombiztosítási kérdéseket, pedig akár mértékük, akár a jogszabályi bonyolultság miatt a társadalombiztosítási befizetésekre irányuló külföldi, vagy belföldi ellenőrzések gyakran végződnek negatív adóhatósági megállapítással. Nem mindegy, hogy hol, mikor, és mennyit kell fizetni.

A háttér jogszabályok egyértelműnek tűnnek, mégis minden egyes kiküldetés külön vizsgálatot és adminisztrációt igényel.

Hasonlóan az adózási területen alkalmazott kettős adóegyezményekhez, az EU Koordinációs rendeletei, valamint a szociális egyezmények elsőbbséget élveznek a hazai belső joggal szemben. Amennyiben a célország valamely EU tagállam, akkor a társadalombiztosítási kötelezettségekre vonatkozó fő szabályokat a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/04/EK Rendeletben (Közösségi rendelet) kell keresni. Izland, Liechtenstein, Norvégia, valamint Svájc esetében ugyancsak a Közösségi rendelet alkalmazandó. Más külföldi országok esetében pedig vizsgálandó, hogy az adott országgal Magyarországnak van-e szociális egyezménye. Magyarország számos országgal (pl. Kanadával, Ausztráliával) kötött szociális egyezményt.

Munkavállalás EGT tagállamban, Svájcban vagy egyezményes országban – nem kiküldetés

A Közösségi rendelet fő szabálya értelmében az egy tagállamban – nem kiküldetés keretében – tevékenységet folytató személyekre azon tagállam társadalombiztosítási szabályai vonatkoznak, amely tagállamban a tevékenységüket folytatják. Jellemzően ezt a főszabályt találjuk meg az egyes szociális egyezményekben is.

Bejelentési kötelezettség külföldi munkavállalás esetén

Azon magánszemélyeknek, akik más EGT tagállamban, Svájcban, vagy olyan országban vállalnak munkát, amely országgal Magyarországnak van szociális egyezménye, és így az adott külföldi államban válnak biztosítottá, azoknak a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét és megszűnését is be kell jelenteniük a magyar egészségbiztosítónak.

A bejelentést a jogviszony létrejöttétől, illetve megszűnésétől számított 15 napon belül kell megtenni. A bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása 10.000 forinttól 100.000 forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után. A bejelentéssel a TAJ szám ideiglenesen érvénytelenítésre kerül és ezek a személyek Magyarországon mindaddig nem vehetnek igénybe egészségügyi szolgáltatást, amíg nem igényelnek a munkavállalás országában az illetékes biztosító szervtől S1 nyomtatványt. Ezzel a nyomtatvánnyal nemcsak a munkavállalás országában, hanem Magyarországon is jogosulttá válnak teljes körű egészségügyi szolgáltatásra.

Kiküldetés más EGT tagállamba, Svájcba vagy egyezményes országba

Kiküldetés esetén a főszabálytól eltérő szabályozás érvényesül. Ha egy tagállam munkáltatója a munkavállalóját egy másik EGT tagállamba, vagy Svájcba küldi ki abból a célból, hogy ott számára munkát végezzen, akkor a munkavállaló főszabály szerint a küldő ország társadalombiztosítási szabályainak hatálya alatt maradhat, feltéve hogy a munkavégzés időtartama a 24 hónapot nem haladja meg. A munkavállaló ebben az esetben a fogadó országban az A1 jelű igazolással tudja igazolni, hogy a küldő országban biztosított. Az A1 jelű igazolást a kiküldött munkavállalóra vonatkozóan a munkáltató a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervtől igényelheti.

Ahhoz, hogy kiküldetés esetén a főszabály érvényesülhessen, többek között az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

• Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia a munkáltatónak.
• Belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat a munkáltató.
• A munkavállalót nem abból a célból küldi ki a munkáltató, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson.
• Külföldön azonos nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységet kell folytatnia a munkáltatónak.

A munkavállalónak a kiküldetés kezdő napját megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak kell lennie.

24 hónapot meghaladó kiküldetés

Tegyük fel, hogy egy magyar társaság 20 hónapos időtartamra kiküldi magyar munkavállalóját Ausztriába dolgozni. Az A1-es igazolást előzetesen megigényelték, ugyanakkor nyilvánvalóvá válik, hogy a kiküldetés a 24 hónapot is meg fogja haladni.

Ebben az esetben a munkáltatónak a területileg illetékes egészségbiztosítási szervnél lehetősége van kezdeményezni az A1-es igazolás meghosszabbítását, a kivétel megállapítását igazoló tények és körülmények ismertetése mellett. Az OEP a hosszabbítási kérelem elfogadása esetén javaslatot tesz a másik érintett tagállam illetékes szervének az eseti kivétel megállapítására, vagyis az A1-es igazolás meghosszabbítására. A másik tagállam beleegyezése esetén az OEP adja ki az újabb igazolást a tevékenység időtartamára, de a gyakorlatban legfeljebb 5 éves időtartamra.

Biztosítási jogviszony harmadik államokban (nem EGT-tagállamban, illetve egyezményes államban)

Harmadik ország munkavállalójaként társadalombiztosítási szempontból az adott ország szabályai lesznek mérvadóak. Amennyiben valaki ilyen államban végez keresőtevékenységet, és Magyarországon lakóhellyel rendelkezik, úgy Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett a külföldi munkavállalása tartamára is.

Harmadik országbeli magánszemélyek magyarországi munkavégzése

A harmadik országbeli magánszemélyek két évet meg nem haladó magyarországi munkavégzése esetén nem merül fel magyarországi társadalombiztosítási kötelezettség. A 2015. július 1-jén folyamatban lévő 2 évnél hosszabb időtartamú ún. harmadik országos kiküldetések esetében ugyanakkor a magyar szabályok szerinti társadalombiztosítási kötelezettség keletkezhet (akár a külföldön fennálló társadalombiztosítási jogviszonnyal párhuzamosan is).

A fenti példák is jól mutatják, hogy a kiküldetésekkel kapcsolatban milyen sok tényezőre kell odafigyelnünk. A gondos és előzetes tervezés minden esetben ajánlott. Ennek segítségével tudjuk biztosítani, hogy a járulékokat a megfelelő országban, a megfelelő mértékben, mindenféle mulasztási bírság nélkül fizessük.

Tudj meg többet a nemzetközi munkaerőmozgás adóhatásairól!

Gyere el a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében Kiküldetések nemzetközi cégcsoporton belül – personal income tax és társai címmel 2015. szeptember 16-án megrendezésre kerülő előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseid.