Sokszor merül fel kérdésként a Magyarországon piaci lehetőségek után kutató külhoni vállalkozások körében, hogy melyik az a megjelenési forma, amelynek választásával túlzott adminisztrációs terhek nélkül, de azért mégis egyfajta állandóságot képviselve jelenhetnek meg a belföldi piacon.

Az egyik kézenfekvő megoldás lehet a kereskedelmi képviselet nyitása, azonban nem árt tisztában lenni az adókötelezettségeket érintő előírásokkal annak érdekében, hogy a valóban ideális, a tényleges tevékenységnek minden tekintetben megfelelő szervezeti forma kerüljön kiválasztásra.

Mikor merülhet fel kereskedelmi képviselet alapítása? Egy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletet alapvetően abból a célból hozhat létre, hogy az a jövőben, nevében és javára kereskedelmi ügyleteket közvetítsen, tájékoztatási és reklámtevékenységet végezzen.

Az alapítás, működés keretfeltételeit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény szabályozza. Az itt található definíció alapján egyértelmű, hogy a kereskedelmi képviselet saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytathat, tehát a külföldi vállalkozás belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely – a külföldi vállalkozás nevében és javára – szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. Speciális esetben szerződést is köthet: megkötheti a külföldi vállalkozás nevében és javára a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket.

Máris látható tehát, hogy amennyiben ennél kiterjedtebb, érdemi vállalkozási tevékenységet kíván folytatni a külföldi vállalkozás, úgy a kereskedelmi képviseleti forma biztosan nem lesz megfelelő a számára.

A kereskedelmi képviseletet a külföldi cég olyan szervezeti egységének tekinthetjük tehát, amely nem önálló jogi személy, s polgári jogi jogalanyisággal sem rendelkezik, következésképpen a saját nevében szerződést sem köthet. A jogszabály nem teszi lehetővé a kereskedelmi képviselet számára, hogy az anyacég nevében és javára szerződéseket kössön. Ne feledjük, a kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számára a külföldi vállalkozás nevében szerződéseket közvetít!

Önálló cégformaként bejegyzett szervezeti egység, azaz a kereskedelmi képviselet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre és ezt követően kezdheti meg működését. Abban a viszonylag ritka esetben, amennyiben a tevékenység engedélyköteles, úgy azt a képviseletnek is be kell szereznie. Előfordulhat természetesen, hogy a kereskedelmi képviselet megszüntetésére van szükség (akár a tevékenység megszűnése, akár pedig éppen a bővülése miatt – mely utóbbi esetben már nem megfelelő forma a kereskedelmi képviselet), ilyenkor ez viszonylag egyszerűen lebonyolítható. A Cégközlönyben szükséges egy felhívást megjelentetni és tájékoztatást kell adni arról, hogy az esetlegesen ki nem elégített követelések rendezésére milyen módon és eljárásban kerül sor.

Kérdésként merül fel, milyen számvitel előírásoknak kell megfelelnünk – itt viszonylag egyszerű dolgunk lesz: a számviteli törvény hatálya a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére nem terjed ki. Bár a bejelentkezés az ún. „egyablakos rendszer” keretein belül, a cégbíróság felé történik meg, azonban nem feledkezhetünk el arról, hogy bizonyos adatok bejelentése az adóhatóság felé szükséges. A kereskedelmi képviselet is kap adószámot és be kell nyújtania például a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló (az ottani adóhatóságtól származó) igazolást is.

A külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. A kereskedelmi képviseletek alkalmazottai esetében, amennyiben a hazai jogszabályok alapján biztosítottnak tekintendők, úgy természetesen fennáll az adó és járulék bevallási kötelezettség is. A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja.

Mint már kitértünk rá, a kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenység végzésére saját nevében nem jogosult. Ennek megfelelően alapesetben a kereskedelmi képviselet nem alanya a társasági adónak, az általa végzett tevékenységek nem keletkeztetnek telephelyet a társasági adóról szóló törvény értelmében. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a kereskedelmi képviselet a fent bemutatott tevékenységeken „túlterjeszkedik”, úgy beáll a társasági adófizetési kötelezettség – ezért is fontos előre felmérni, milyen típusú tevékenységek ellátására van szükség.

Talán nem meglepő, de a kereskedelmi képviselet nem szerezhet részesedést magyarországi bejegyzésű gazdasági társaságokban.

A kereskedelmi képviseletek általános forgalmi adót érintő kötelezettségei különleges helyzeteket eredményezhetnek és jónéhány problémát vethetnek fel, melyekről részletesebben a cikksorozat következő részében szólunk majd.

* * *

Ha személyesen is szeretnél velem találkozni, akkor jelentkezz március 29-ig kedvezményesen a Telephely keletkezése a társasági és a helyi iparűzési adó tekintetében – minősítési és bejelentési szabályok – címmel április 5-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!