Cikk sorozatunk első részében sorra vettük a borászati ágazatot érintő szabályok és a nyáron hatályba lépő egyéb jövedéki szabályok módosulását,…
Kenőolajok és az EKÁER – Jövedéki engedélyek a NAV fókuszában
Társszerző: Szabó Viktor
A NAV az utóbbi időkben egyre több adatot kap a különféle online rendszerekből, ami alól nem kivétel az EKÁER sem. Az Adóhatóság az EKÁER-ben lejelentett vámtarifa számok (vtsz) alapján könnyedén kiszűri, hogy ki jelent olyan termék mozgatására irányuló szándékot, amely termék a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) szerint kenőolajnak minősül. Miért fontos ez? Azért, mert még ha a kenőolaj után jövedéki adót nem is kell fizetni, a külföldről történő beszerzése, illetve értékesítése csak jövedéki engedély birtokában lehetséges.
A NAV könnyen beazonosítja, ha a Jöt.-ben meghatározott vtsz szám megjelenik az EKÁER-ben, de az adózó nincs benne a jövedéki engedéllyel rendelkezők adatbázisában. Ha így van, előbb vagy utóbb érkezik a jövedéki ellenőrzés, és nagy valószínűséggel ilyen esetekben a következmény legalább egy mulasztási bírság lesz.
A fentiek mellett az is fontos még, hogy a kenőolaj környezetvédelmi termékdíj köteles termék is, így a NAV egy esetleges ellenőrzés során a jövedéki engedélyek vizsgálata mellett a termékdíj vizsgálatára is rátérhet.
Mikor kell jövedéki engedély?
Azok a gazdálkodók, akik alapvetően nem különféle típusú olajak forgalmazásával foglalkoznak, hanem például csak gyártási tevékenységükhöz szereznek be olajat, talán nem is tudják, de a kenőolajokkal történő külföldi kereskedés jövedéki engedélyköteles tevékenység. Így tehát aki kenőolajat
- közösségen belülről beszerez,
- közösségen belülre értékesít,
- exportál vagy
- importál,
annak jövedéki engedélyt kell kérnie. Fontos, hogy akkor is szükséges a közösségi kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító jövedéki engedély, ha a termék Magyarországra történő szállításának nem közvetlen értékesítés, hanem a saját felhasználás a célja.
Így tehát mindazoknak, akik gyártáshoz vagy bármilyen más cél érdekében külföldről behoznak vagy külföldre kiszállítanak kenőolajat, érdemes átnézniük a termékeik KN kódját, hogy azok a Jöt. alá tartoznak-e.
Mi minősül kenőolajnak?
A Jöt. 2014. január 1-jével tette engedély kötelessé a kenőolaj forgalmazását, és ebben a tekintetben az új jövedéki adóról szóló törvény (2016. évi LXVIII. törvény) sem hozott változást. A Jöt. által meghatározott „kenőolaj” fogalom alatt nagyon sokféle terméket értünk.
A Jöt. szerint kenőolaj a 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87-2710 19 99, 2710 20 90, 3403 19 10-3403 19 80 KN-kód szerinti energiatermék. Az igazi kérdés ugyanakkor az, hogy milyen termékeket is rejtenek ezek a vámtarifa számok.
Alapvetően minden olajtartalmú készítmény a fent megadott KN kód alá tartozik, ha gépek, vagy különböző tárgyak olajozására szolgál (motorolajok, kenőolajok), és legalább 70% kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz. Mindezek mellett azonban a hidraulikus célú folyadékok, a fémmegmunkáláshoz használatos olajok (rozsda gátlók), és a villamos szigetelési olajok is ide tartozhatnak. Összességében tehát a motorolajok mellett nagyon sokféle olaj alapú termék a Jöt. szabályozása alá tartozhat, így, ha kenőolajat forgalmazunk, igencsak javasolt utánanézni annak, hogy a forgalmazott kenőolaj a fenti KN kódok alá tartozik-e vagy sem.
És még jövedéki biztosítékot is nyújtani kell!
A jövedéki engedély kiadásához jövedéki biztosítékot kell nyújtani. Ha az adózó kizárólag kenőolajat forgalmaz, de más Jöt. alá tartozó terméket nem, abban az esetben 5 millió forint összegű jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A jövedéki biztosítékon túl pedig telephelyenként legalább 50 m2 alapterületű, „szilárd térelemekkel” határolt raktárhelyiséggel is rendelkeznie kell. Mindemellett jövedéki engedélyes kereskedőnek beszerzéseiről és értékesítéséről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként és összesítve – folyamatosan mennyiségi nyilvántartást kell vezetnie.
Mekkora lehet a bírság?
A jövedéki bírságok mértéke igencsak magas. Amennyiben az adózó jövedéki engedély nélkül végzi a tevékenységet, akár 300 000 forintig terjedő mulasztási bírságot is kaphat. Ezen felül a nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt a NAV 600 000 forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat.
* * *
Nehogy lemaradj! Írd be folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2017
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás