Mindenkit ért már valamilyen formában kár. Ennek ellentételezéseként több jogcímen is érvényesíthető a károsult által ellentételezés, azonban nem mindegy, hogy milyen jogcímen és milyen összegben, mert a különböző jogcímeken adott/kapott összegek dokumentumai és adóhatásai különbözőek.

Kártérítés és kártalanítás

A kártérítés és kártalanítás első hallásra egyformának tűnhet, azonban azok jogi tartalma és adózásbeli minősítésük eltérő. A kártérítés és kártalanítás fogalmáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezik.

Kártérítés

Kártérítést kell fizetni annak, aki akár szerződésszegéssel, akár szerződésen kívüli jogellenes magatartással másnak kárt okoz. [Ptk. 2:53. §]. A kártérítés érvényesítésének lehetőségét nem kötelező írásba foglalni. A kárt nem kell megtéríteni, ha a károkozó bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Azaz vétlenség bizonyítása esetén kártérítés nem követelhető.

Például, ha egy vállalkozás az általa tulajdonolt készletekben hiányt azonosított, és a felelős nem tudja bizonyítani a hiány bekövetkeztében való vétlenségét, akkor a károsult, a készletek kezelésével, őrzésével megbízott személy vagy vállalkozás felé kártérítésre jogosult. Azonban a kártérítés helyes összegének meghatározása is fontos (lásd később).

A szerződésszegés következményeként keletkezett károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye, a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. [Ptk. 6:142. § és 6:143. §]. Érvényesíthető jogcím lehet például a károsult vagyonának értékcsökkenése, a károkozás miatt elmaradt vagyoni előny, és a vagyoni hátrányok megszüntetéséhez szükséges költségek összege.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. §-a alapján a jogellenes magatartással okozott károk megtérítésekor fizetett kártérítés nem minősül ellenértéknek, ezért annak összegét áfa fizetési kötelezettség nem terheli.

A kártérítés esetében a számviteli törvény szerinti bizonylat kiállítása is elegendő annak könyveléséhez. További alapbizonylat még az a szerződés, amely a fizetendő összegre való jogosultságot tartalmazza, továbbá szerződés hiányában az az írásbeli dokumentum, amellyel a károsult fél igényét a kárt okozó felé bejelenti.

Társasági adó hatálya alá tartozó adózók esetében vizsgálandó szempont az is, hogy például egy leltárhiány miatt keletkezett kár esetén a vállalkozás érvényesítette-e kára megtérítését, és milyen összegű kártérítésre tartott igényt.

Ha a károsult vállalkozás egyáltalán nem, vagy nem teljes összegben érvényesítette kártérítési igényét a készletek kezelésért felelős személlyel vagy vállalkozással szemben, akkor felmerülhet az a kérdés, hogy a károkozás miatt a károsultnál keletkezett hiány társasági adóban elismert költségnek minősül-e, figyelemmel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 3. számú mellékletében a nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségekre vonatkozó rendelkezéseire.

Ugyanez vizsgálandó a kártérítést fizető szempontjából is. Amennyiben a vállalkozás, magasabb összegű kártérítést fizet ki annál, mint amennyit a ténylegesen felmerülő kár alapján fizetnie kellett volna, a többletként kifizetett összeg nem a vállalkozás érdekében felmerülő ráfordításnak minősülhet [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja].

Kártalanítás

A kártalanítás jogszerű magatartással valósul meg. A jogszerűen okozott kár ellenében fizetett (fizetendő) összeg már ellenértéknek minősül. Ebben az esetben a károkozó a jogszerű magatartás gyakorlásának jogáért fizet a károsultnak.

Jogos károkozás lehet a szükséghelyzetben okozott kár, amelyért nem jár kártalanítás, vagy az állam kisajátítása, amely teljes kártalanítással történhet meg.

Szükséghelyzetben okozott kár például az, ha tűz oltásakor a tűzoltók a tűzoltás során a kertben kárt tesznek.

Az Alkotmány alapján tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben lehet, és csak teljes, feltétlen és azonnali kártalanítással.

Például, ha az önkormányzat tulajdonában lévő gyógyfürdő egy gyógyszállót szeretne építeni fürdője szomszédságában, akkor erre a célra magántulajdonban lévő ingatlant kisajátítani nem lehet, még akkor sem, ha önkormányzat a kisajátítást kérő. Azonban például, amikor egy magánszemély tulajdonában lévő területre van szükség egy közút megépítéséhez, az végrehajtható, de a terület tulajdonosát kártalanítani kell a tulajdona elvételéért.

Ha a károkozás a károsult belegyezésével történt, akkor azért nem jár kártalanítás kivéve, ha jogszabály azt külön kimondja.

Kártalanítás esetén, a jogszerű magatartással okozott kár megtérítése szolgáltatásnyújtás, ezért a kártalanítás összegét áfa fizetési kötelezettség terheli. [Áfa-tv. 13. § (2) bekezdés b) pontja].

A kártérítés, kártalanítás fizetőjének az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig (nem a mérlegfordulónapig!) ilyen jogcímen ismertté vált összeget az egyéb ráfordítások között kell elszámolni [Számviteli törvény 81. § (2) bek. a)-b) pontja].

Az óvatosság elvének érvényesülése érdekében a kártérítésben, kártalanításban részesülőnek csak az adott üzleti évhez kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett kártérítés, kártalanítás összegét lehet elszámolni egyéb bevételként [Számviteli törvény 77. § (2) bek. a)-b) pontja].

Cikksorozatom következő részében a károk megtérítésének további eseteit – kötbér, bánatpénz, sérelemdíj – járjuk körbe, egyrészt azok tartalmi elhatárolásával, másrészt pedig számviteli elszámolásuk és adóhatásuk közötti különbségeik bemutatásával.

* * *

Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017

A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai:

• Pécs – november 28.-november 29.
• Nagykanizsa – november 28.-november 29.
• Székesfehérvár – december 1.-december 2.
• Budapest I. – december 1.-december 2.
• Debrecen – december 5.-december 6.
• Miskolc – december 5.-december 6.
• Győr – december 8.-december 9.
• Budapest II. – december 12.-december 13.
• Szolnok – december 12.-december 13.
• Kecskemét – december 15.-december 16.