Fontos, hogy a vállalkozások folyamatosan „méretet vegyenek” magukról, tisztában legyenek cégméretükkel, meghatározzák kapcsolt vállalkozásaikat, és ezek alapján eleget tegyenek a mutatószámaik, méretkategóriájuk alapján előírt kötelezettségeiknek.

Háromrészes cikksorozatom első része a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) szerinti kapcsoltság fogalmát, második része a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) szerinti kapcsoltsági szabályokat vizsgálta. A mai – egyben befejező – rész pedig a számvitelről szóló 2000. C törvény (Szt.) szerinti – a 2016-os üzleti évtől alkalmazandóan jelentősen megváltozott – fogalom meghatározást tekinti át.

A számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony kizárólag jogi személyek közötti kapcsolat, tulajdoni részesedés, illetve szavazati és irányítási jogok jogi személyek által történő birtoklása útján valósulhat meg (szemben a Tao tv., vagy a Kkv tv. szerinti kapcsoltsággal, mely természetes személy tulajdonosok kapcsolódása útján is létrejöhet, lásd közeli hozzátartozó, vagy közösen fellépő természetes személyek).

A megfelelő besorolás egyrészt szükséges a konszolidációs kör meghatározásához, amennyiben a vállalkozás készít konszolidált beszámolót, de ha nem is készít, elengedhetetlen a részesedések, követelések, kötelezettségek megfelelő mérlegsoron történő megjelenítéséhez.

2015. december 31-ig kapcsolt vállalkozásoknak minősültek az anyavállalat, a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás, valamint a társult vállalkozás. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak azok a vállalkozások minősültek, amelyekkel részesedési viszony állt fent, de nem minősültek az előbbiek szerinti kapcsolt vállalkozásnak.

A 2016-os üzleti évtől az alábbi kapcsolati minőségeket szükséges megkülönböztetnünk:

• kapcsolt vállalkozás,
• jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozás,
• egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás,
• illetve részesedési viszonyban nem álló gazdasági szereplő.

A mérlegsémában újonnan megjelenő besorolás a jelentős tulajdoni részesedési viszony, ugyanakkor másik kettő, korábban meglévő (kapcsolt, illetve egyéb részesedési viszony) tartalma is megváltozott.

Kapcsolt vállalkozások az új rendelkezés szerint:

• az anyavállalat, amely az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy
b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy
c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;

• a leányvállalat, amely az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni;
• a közös vezetésű vállalkozás, amely az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az a)-d) pontok szerinti jogosultságokkal paritásos alapon – legalább 33 százalékos szavazati aránnyal – rendelkezik.

A fenti vállalkozások közötti tranzakciók jelennek meg a mérlegben (és az eredménykimutatásban) “…a kapcsolt vállalkozással szemben/kapcsolt vállalkozásban” elnevezésű sorokon, illetve ezeket a vállalkozásokat szükséges a konszolidált beszámolóba teljes körűen bevonni.

A “…jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben/vállalkozásban” elnevezésű mérlegsorokon azokkal a vállalkozásokkal szembeni gazdasági események hatásai jelenítendők meg, amelyekben a mérleget készítő vállalkozás jelentős tulajdoni részesedéssel bír, vagy amelyek a mérleget készítő vállalkozásban jelentős tulajdoni részesedéssel bírnak, de nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak.

Jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja.

Hogy a jelentős tulajdoni részesedési viszonnyal bíró vállalkozás (nem teljes körűen) bevonandó-e a konszolidált beszámolóba, az határozza meg, hogy társult vállalkozásnak minősül-e.

A társult vállalkozás fogalma kikerült a kapcsolt vállalkozások közül és átalakult. A társult vállalkozás a 2016-os üzleti évtől alkalmazandó új szabályok szerint az a vállalkozás, amelyben az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára.

Mértékadó befolyást gyakorol az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.

Még a mértékadó befolyás – tehát a szavazatok legalább 20%-ával való rendelkezés – korábban is feltétel volt, az új szabályozás értelmében emellett 20%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel is rendelkezni szükséges a társult vállalkozás minősítéshez. Mivel a más tagokkal kötött szerződések alapján a szavazati jogok mértéke eltérhet a tulajdoni hányadoktól, szükséges ezek elkülönült vizsgálata a besorolás során, figyelembe véve a számviteli törvény 115. paragrafusában található összeszámítási szabályokat.

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősülnek az új rendelkezések alapján azok a vállalkozások, melyek nem minősülnek sem kapcsolt vállalkozásnak, sem társult vállalkozásnak, és amelyekhez jelentős tulajdoni részesedési viszony sem kapcsolódik, tehát a tulajdoni részesedés mértéke legfeljebb 20%. Az ilyen vállalkozásokkal folytatott gazdasági események hatásai a mérlegben az “…egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben/vállalkozásban” elnevezésű mérlegsorokon jelennek meg.

Fontos megjegyezni, hogy az, hogy a számviteli törvény kapcsolt vállalkozás fogalma megváltozott, nem érinti a transzferár szabályozás alá eső vállalkozások körét, mivel azokra a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás fogalom vonatkozik, amely viszont nem változott meg.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2017