A társaságoknak kapcsolt minősítés fennállása esetén körültekintően kell eljárniuk, mivel a jelenlegi adózási rendszerünkben több esetben is eltérő szabályozás vonatkozik rájuk.

Mielőtt az adózási specialitásokat sorolnánk fel, figyelemmel kell lenni arra is, hogy több jogszabályunk is megfogalmazza, mi minősül kapcsolt vállalkozásnak, melyek esetében találhatunk eltérő szempontokat, illetve eltérő fogalmi meghatározást. 

A kapcsolt vállalkozások esetében a speciális szabályozások egy része a szokásos piaci áralkalmazás, másik része pedig a speciális adóalap meghatározása köré csoportosul.

A piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. 

E jogszabályhely kiterjesztő hatállyal valamennyi adónemre alkalmazni rendeli a szokásos piaci ár elvét. Bár jellemzően erről mindenkinek a Tao. alapján készítendő transzferár dokumentáció jut eszébe és a hozzá kapcsolódó adóalap módosító tételek, a szokásos piaci ár alkalmazása a fentiek alapján a kapcsolt vállalkozás esetén minden adónemre kiterjed.

A Tao tv. 18. § rendelkezik a szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás miatti adóalap korrekciók alkalmazási kötelezettségeiről. Szintén e paragrafusban került meghatározásra az adóalap korrekciós kötelezettségen, illetőleg lehetőségen túl a transzferár nyilvántartási kötelezettség szabályrendszere. A kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettségét az Art.23.§ (4) bekezdés szerint kell teljesíteni. 

Az iparűzési adó tekintetében Tao tv. 4. § 23. pontja szerinti vállalkozást tekintjük kapcsolt vállalkozásnak.

A Tao tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalany adóalapja az adóalannyal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozások összes nettó árbevétele és az összes nettó árbevételt csökkentő ráfordítása (pozitív előjelű különbözet) alapján állapítható meg, figyelembe véve az úgynevezett 50%-os szabályt.

A 50%-os szabály azt jelenti, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó összevonást csak azon adóalanyok esetében kell alkalmazni, amelyek esetében az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege az adott adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja.

Az ELÁBÉ-t és a közvetített szolgáltatásokat megemlítve viszont felmerül az alvállalkozói teljesítések meghatározása, mivel annak értékét az 50%-os szabály tekintetében nem kell figyelembe venni.

A kapcsolt vállalkozások esetében az első, ami eszünkbe jut a csoportos áfa alany fogalma, mely esetben a csoport tagjainak önálló áfa alanyisága (kizárólag áfa alanyisága) megszűnik miután az adóhatóság csoportos adószámot állapít meg, így együtt minősülnek áfa alanynak. 

Az együttes áfa alanyiságnak vannak előnyei és természetesen hátrányai, illetve kockázatai is. Feltétlen előnyként említhető, hogy a csoporttagok egymás közötti ügyletei után általános forgalmi adó nem kerül megállapításra, viszont komoly kockázatot tud jelenteni, hogy a felmerült adófizetési kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) esetében is merülnek fel a vállalkozások kapcsolt minősítése miatt a szokásostól eltérő szabályok, mint pl. mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ingatlannak, valamint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a megszerzése.

Fontos megjegyezni, hogy az ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség csak akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [továbbiakban: Ratv.] rendelkezései értelmében a kapcsolt viszony értelmezése a Tao tv. 4. § 23. pontja szerinti vállalkozást kell érteni.

A Ratv. esetében is, a szokásos piaci árat szem előtt tartva, az összevont adóalap számítást kell alkalmazni.

Mivel innovációs járulékfizetési kötelezettség kizárólag azokra a társaságokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek Kkv tv. szerinti kis- vagy mikrovállalkozásnak, a társasági adóra vonatkozó speciális szabályoknál említett módon itt is meg kell vizsgálni a társaság KKV besorolását, viszont kizárólag abból a szempontból, hogy a vállalkozás innovációs adófizetési kötelezettség alá esik vagy sem.

Az innovációs járulék számítása során külön ki kell emelni, hogy a 2015. évtől hatályos módosítás alapján már nem kell a „partner” vállalkozás adatait összeadni és ez alapján összevont adóalapra számítani az adófizetést, melynek eredményeként több kisvállalkozás mentességet kap.

A járulék alapja a helyi adókról szóló, 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével. A kapcsolt vállalkozás fogalmi definíciója a Tao tv. szerint értelmezendő.

A kapcsolt vállalkozások adózása szempontjából sokan megfeledkeznek arról, hogy a nagy adónemeinken kívül – mint az ÁFA, TAO – a kedvezményes adózási lehetőséget biztosító úgynevezett kisadók tekintetében is speciális szabályok vonatkoznak a kapcsolt vállalkozásokra.

A KIVA, mint kedvezményes adózás esetében a kapcsolt vállalkozásokat összevont állományi létszám, illetve bevételi határok alapján kell megítélni még akkor is, ha működésük során nem kerülnek egymással szerződéses kapcsolatba.

Abban az esetben, ha egymással szerződéses viszonyba kerülnek, természetesen a transzferár, mint szokásos piaci ár vizsgálata azonnal előtérbe kerül és a KIVA adózást választó kapcsolt vállalkozásokra is vonatkozik a behajthatatlannak minősülő követelés elengedése esetén az adóalap növelési kötelezettség.

Közeleg a 2023. évi vége. Fel kell készülni minden vállalkozásnak, de különösen a kapcsolt vállalkozásokkal bíró társaságoknak, az egyes adónemek szabályrendszerének pontos követésére. A kapcsolt vállalkozások létrejöttét jellemzően gazdasági racionalitás indokolja, azonban a speciális jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyása komoly adókockázatot jelenthet.

***

A “Kapcsolt viszony okozta specialitások az adózás és a számvitel területén” című előadás keretében 2023. november 28-án áttekintjük, hogy egyes adójogszabályok milyen feltételekhez kötik a kapcsolt vállalkozási jogviszony megvalósulását, továbbá kitérünk arra, hogy a kapcsolt vállalkozási jogviszony fennállása esetén milyen speciális előírásokat kell figyelembe venni. Az év végéhez közeledve érdemes a kapcsolt vállalkozásokra irányadó szabályokkal tisztában lenni az éves adókötelezettség cégcsoport szintű meghatározása során, illetve megfontolás tárgyává tenni a kapcsolt vállalkozási kör átalakítását az év vége előtt. Készülj fel a PENTA UNIÓ Zrt-vel! >> Jelentkezem a konferenciára!