Így bukhatja az őstermelő befizetett járulékát! – VIDEÓ

Avagy az adóhatóság befogadhat-e éveken keresztül járulékot biztosítási jogviszony nélkül?

Örömmel tudatom, hogy csatlakoztam a megújuló 5percAdó stábjához, tb és nyugdíj témakörben szeretném a jövőben hírlevelekkel felhívni a figyelmet a fontosabb és érdekesebb témakörökre. Első cikkemet az őstermelők biztosítási jogviszonyával kapcsolatban felmerülő anomáliák kapcsán olvashatják.

Több konkrét eset utal arra, hogy amikor a mezőgazdasági őstermelő biztosítottként bejelentkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, az adóhatóság nem vizsgálja, hogy az őstermelők biztosítási jogviszonya valóban fennáll-e, és éveken keresztül fogadják a bevallott és befizetett járulékokat. Ezekről az őstermelőkről a NAV adatot szolgáltat a nyugdíjbiztosítóhoz, biztosítottként és járulékfizetőként megjelölve őket. Az csak a nyugdíj iránti igény benyújtásakor derül ki az egyes nyugdíjbiztosítási szervek előtt, hogy az őstermelőre a biztosítás valójában nem terjedt ki, így járulékfizetésre sem lett volna lehetősége.

A Tbj. szerint az egyéb feltételek megléte mellett is csak akkor terjed ki a biztosítás a mezőgazdasági őstermelőre, ha a korábban már megszerzett szolgálati ideje és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátra levő idő együttesen eléri a húsz évet. A Tny. szerint ugyanis az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz az öregségi korhatár betöltéséig legalább húsz év szolgálati idő szükséges. A jogalkotó tehát nem kívánta bevonni azokat a mezőgazdasági őstermelőket kötelező járulékfizetés mellett a biztosításba, akik a nyugdíjkorhatár betöltéséig nem tudják megszerezni a nyugdíjra való jogot.

A NAV tehát a mezőgazdasági őstermelő járulékbevallása alapján leigazolja az adott időszakra vonatkozó biztosítási időt anélkül, hogy a biztosítási jogviszony létrejötte ténylegesen vizsgálat tárgyát képezte volna. A nyugdíjkérelem benyújtásakor azonban kiderül, hogy ez a húsz év szolgálati idő feltétel már hiányzott a járulékfizetés megkezdésének pillanatában is.

A Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerint a mezőgazdasági őstermelő biztosítottnak minősül, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

– az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
– az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
– a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A 20 év szolgálati idő hiányában még akkor sem minősül az őstermelő biztosítottnak, ha egyébiránt erre az időszakra a nyugdíjjárulékot megfizette.

Mivel a NAV az adatközlése során a biztosítási jogviszony fennállásának a kritériumait nem vizsgálja, így biztosításban töltött időként igazol olyan időszakokat is, amelyek egyébiránt a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja alapján nem minősülnek annak.

Amennyiben tehát utóbb kiderül, hogy a mezőgazdasági őstermelő a biztosítási jogviszony megállapításához szükséges feltételeket a meglévő szolgálati ideje, és a nyugdíjkorhatára betöltéséig hátralévő időtartam miatt nem tudja teljesíteni, a NAV igazolásától függetlenül a mezőgazdasági őstermelőként töltött időt később (vagyis soha) sem lehet a nyugdíj megállapításánál szolgálati időként figyelembe venni.

A nyugdíjbiztosítási szerv ilyenkor kénytelen a Tbj. 41. § (6) bekezdése értelmében megkeresni a területileg illetékes állami adóhatóságot a biztosítási jogviszony Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontja alapján történő törlése érdekében.

Kétségtelen, hogy a NAV a járulékbevallást teljesítő mezőgazdasági őstermelők meglévő szolgálati idejét nem ismeri, így – azon eseteket kivéve, amikor az őstermelő életkora alapján még a nyugdíjkorhatárig több mint 20 éve van hátra – nem tudja vizsgálni, hogy a bevallás alapján az őstermelő ténylegesen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll-e.

A dolog további szépséghibája, hogy amikor a NAV a biztosítási jogviszonyt utóbb határozattal törli, a befizetett járulékokat (de a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is), csak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art. 164. §) szerinti 5 éves elévülési időn belül fizeti vissza. Így esetleg a mezőgazdasági őstermelő úgy fizetett járulékot, hogy nem kap érte semmit!

Dr. Futó Gábor: TB Műhely I. – Mire figyeljünk nyugdíjba vonuláskor?


https://www.youtube.com/watch?v=7XC8cmA6M_s

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM