1. Közelít az év vége, ennek kapcsán a civil szervezeteknek is figyelemmel kell lenni néhány fontos, jogvesztő határidő betartására.

December végéhez közeledvén elengedhetetlen az adófolyószámla kontroll, mert amelyik civil szervezetnek december 31-én végrehajtható adótartozása van, jelentős adóalap növekedéssel is számolhat vállalkozási tevékenység folytatása esetén!

Lehet ez az adótartozás akár maximum ezer forint is – például a késedelmi pótlék adónemen -, de a tartozás összege nem befolyásoló tényező!

Ami viszont gyakran felmerül kérdésként, hogy mit is értünk adótartozás alatt? Ehhez az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szabályait kell alkalmazni, mely szerint:

“adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét – nettó módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével, ide nem értve a letétként nyilvántartott összeget az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás hiányához köti,”[Art. 178. §. 4.]

A jelenleg hatályos szabályozás alapján, a nettó módon számított adótartozás minősül adótartozásnak, tehát az adófolyószámla egyenlegét kell megvizsgálni. Amiről hajlamosak vagyunk elfeledkezni, hogy adóhatóság az önkormányzati adóhatóság is, vagyis – véleményem szerint – a helyi adófolyószámlákat is felül kell vizsgálni ebből a szempontból.

És, ha már helyi adó: helyi adó alatt – a közhiedelemmel ellentétben – nem csak és kizárólag az iparűzési adót kell érteni, hiszen előfordulhat egyéb helyi adó is pl. építményadó, telekadó, stb. A másik tévhit – mi szerint a civil szervezetek nem alanyai a helyi adóknak – önmagában nem igaz, “csupán” feltételes mentességet élveznek, ha bizonyos feltételeknek megfelelnek. Ez azt is jelenti, hogy nem mentesülnek a bejelentkezési és bevallási kötelezettség alól, ami természetesen kiváltható nyilatkozattal!

A másik fontos tényező – amelyet a civil szervezeteke hajalmosak viszonylag „lazán” kezelni – a NAV-nál nyilvántartott törzsadat lista. Sajnos újra és újra azzal lehet szembesülni, hogy a civil szervezet tevékenységei nem kerülnek kibontásra és nemegyszer az áfa besorolás sem helyes!

A tévhitekkel és meggyőződésekkel ellentétben egy civil szervezet – azon kívül, hogy máshova nem sorolható közösségi, társadalmi tevékenységet végez – e tevékenysége keretén belül, vagy akár mellette, végezhet sok más tevékenységet is.

Például egy óvodai alapítvány étkeztet, napközben gyermekeket lát el, nyelvi oktatást folytat, korai fejlesztéssel foglalkozik, stb.

Ezen tevékenységek mindegyikének külön TEÁOR száma van, melyeket be kell jelenteni a NAV felé, hiszen ezeket a tevékenységeket ténylegesen végzi is a szervezet. Ha már úgyis „ránézünk” év vége közeledtével a törzsadatokra, akkor vizsgáljuk meg, hogy valóban szerepel-e minden végzett tevékenység azon a törzsadaton, vagy esetleg korrekcióra szorul. És, ha már törzsadat: vizsgáljuk meg a vezetők adatait is, mert gyakran az aktuális vezető bejelentése, a régi vezetők törlése elmarad, amely a későbbiekben további problémákat tud generálni. Gondoljunk csak az EGYKE bejelentésre.

A törzsadat ellenőrzés nem múlhat el áfa státusz felülvizsgálat nélkül. Bármennyire is „rosszul tud esni” néhány szervezetnek, az áfa fizetését egyes esetekben nem kerülhetik el. Áfa szempontjából a számla, bizonylat kiállítási kötelezettséget, az áfa mértéket nem az minősíti, hogy civil szervezetről van szó, hanem maga a civil szervezet által folytatott tevékenység!

Attól, hogy az óvodai alapítvány cél szerinti tevékenységet folytat, még az étkeztetés nagyon is áfás tevékenységnek minősül. Tekintettel arra, hogy az óvodai szolgáltatás és az étkeztetés szolgáltatásnyújtásnak minősül az áfa rendszerében, ezért arról számlát kell kiállítani!

Véleményem szerint nem helyes az az eljárás, hogy a szolgáltatás ellenértékét egyszerűen adományként, támogatásként szedik be, sőt még igazolást is állítanak ki a partner részére.

Természetesen a civil szervezetnek is jogában áll alanyi adómentességet választaniuk az áfa rendszerében, ha a választás feltételeinek megfelelnek. Azonban az esetek 99%-ában nem fér bele a teljes tevékenység a közérdekű jellegére tekintettel mentes esetekbe! Tekintettel arra, hogy minden év december 31-ig kérhető az alanyi adómentes státusz, így célszerű lehet azt is bejelenteni, ha szükséges!

Nagyon sok civil szervezet adott bérbe korábban is ingatlant, most meg pláne, tekintve, hogy az ingatlan hasznosítás már nem minősül a szó szoros értelmében vállalkozási tevékenységnek.

A bérbeadás áfa szabályait is tekintsük át, mert nem biztos, hogy a tevékenység speciális jellegére tekintettel mentes szabályok mentén célszerű azt számlázni pl. az arányosítás miatt. Ha viszont így van, akkor folyamatosan figyelni kell a bérbeadásból befolyó bevételt, mert emiatt akár az áfa hatálya alá is kerülhet egy civil szervezet, de ez igaz bármelyik alanyi mentességet választó gazdálkodóra is. Az alanyi adómentesség bevételi határába ugyanis beleszámít a bérbeadásból származó bevétel!

Szintén tévhit, hogy egy civil szervezetnek nem lehet uniós adószáma! Ez nem így van – mint áfa alanynak -, természetesen lehet uniós adószáma. Egyes esetekben azonban nem biztos, hogy előnyös, ha van. Amennyiben viszont az Áfa tv., vagy az EU direktíva kötelezően elrendeli, akkor a civil szervezetnek is kötelező az EU adószám regisztráció – hasonlóan a cégekhez – az éppen hatályos évi T201CSZ változás bejelentő nyomtatványon. És, ha már felmerült a nemzetközi kapcsolatok kérdése, akkor áfa szempontból is célszerű az MNB/EKB árfolyam választása!

Oszlassunk el a civileket övező néhány tévhitet a fentieken túl is!

Attól, mert valaki civil szervezet, még nem jelenti azt, hogy minden adó és járulék megfizetése alól mentesül! Csak azért, mert sok esetben mentességek, feltételes mentességek illetik meg a civil szervezeteket, még nagyon is az adott adó-és járulék törvények hatálya alatt állnak!

Nem mentesülnek a civil szervezetek sem a béren kívüli juttatások, sem az egyes meghatározott juttatások (pl. telefon) utáni járulékok megfizetése alól, de például a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban – ide értve az adószámos magánszemélyek szolgáltató csoportját is – keletkező adók és járulékok levonása és megfizetése alól sem! Mindezek miatt a 08-as járulékbevallás benyújtása is szükségessé válik, ugyanakkor, ha semmilyen bevallási kötelezettsége nem keletkezik a civil szervezetnek, akkor a bevallást – elméletileg – be sem kell benyújtani! Ennek ellenére – ez utóbbi esetben – célszerű minden évben beadni az NY nyomtatványt, tekintettel arra, hogy nemegyszer utólag érkezik könyvelésre az iratanyag, így már csak késve – általában határidőn túl – kerül sor pl. egy adószámos magánszemély számlájának a rögzítésére. Ilyenkor elvileg pótbevallást kellene benyújtani, de ha eredetileg az NY bevalláson ez rögzítésre került, akkor annak az önellenőrzése fog elkészülni, és nem kell a késve beadott bevallás szankciójától tartani.

A fentieken túl is számos érdekesség, különleges szabály, eltérő határidők és eljárásrend jellemzi a civil szervezeteket. A zárás a civil szervezetek életében is közelít, és sok esetben a közhasznú státusz léte vagy nem léte tét.

* * *

Ha részletesebben is érdekelnek a civil szervezetekkel kapcsolatos számviteli és adózási kérdések, akkor jelentkezz 2017. január 3-ig kedvezményesen a Civil szervezetek aktuális kérdései: működés, beszámolás, megszűnés címmel 2017. február 28-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!