Sajnos túl jó híreim nincsenek: ezen a héten beköszönt a május, ami elvileg a tavasz legszebb hónapja, de ezt biztosan nem egy könyvelő mondta. Mindenkinek különös kitartást kívánok, itt a beszámoló készítés hajrájában. Természetesen a habos kávét ne felejtsétek el most sem, mert anélkül…

A héten extra határidőktől nem kell tartanunk, de mivel nyakunkon a zárások véghajrája, javaslom a héten a bérszámfejtési feladatokon túl lenni, és ehhez minél előbb minden adatot beszerezni az ügyfelektől is. Az elmaradt Szja-bevallásokat is el kell most már készíteni, hiszen annak a határideje is beleesik ebbe a csoda szép hónapba.

Visszatérve a bérszámfejtéshez, a nullás adattartalmú bevallásokat már elkészíthetjük, és a hónap utolsó napján akár be is küldhetjük.

Ezen kívül természetesen a beérkező adatok alapján folyamatosan foglalkoznunk kell a bérszámfejtési feladatokkal, lássuk hát mi is lesz határidős május 12. táján:

• 1958-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
• 1908-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, például 08INT).

A beszámolók készítése kapcsán rendre probléma, hogy bizonyos tulajdonosi döntéseket egyszerűen a könyvelő hoz meg, az ügyféllel való előzetes egyeztetés nélkül. Szerintem ez a gyakorlat nem helyes, az ilyen döntéseket az arra jogosult szervnek kell meghoznia. Mi könyvelőként, adótanácsadóként maximum javaslatot tehetünk.  Mindenképpen javasolt, hogy ilyen esetekben – például fejlesztési tartalék – valahol dokumentált formában is megjelenjenek – akár, a könyvelői teljességi nyilatkozatban – de legalább a „főbb adatok mérlegkészítéskor” elnevezésű nyomtatványon, vagy akár külön dokumentumban, amelyet az ügyfél aláírásával ellenjegyez, és amelyen nyilatkozik, hogy „ezt és ezt az adókedvezményt kéri”.

Figyeljünk, mert például a fejlesztési tartaléknál, ha nem jól kerül a beszámolóba, és nem kerül a lekötött tartalékba átvezetésre, akkor nem lehet a társasági adó szempontjából sem figyelembe venni.

A másik fontos kérdés a beszámolás kapcsán az osztalék kérdésköre. Az osztalékkal kapcsolatos döntést a beszámoló elfogadásával együtt meg kell hozni, és ezt megfelelően dokumentálni is szükséges!

A beszámolók feltöltése idén már kötelezően cégkapun keresztül történik és figyelni kell, hogy a letétbehelyezés visszaigazolása is – tárhely helyett – a megfelelő cégkapus felületre érkezik!  Aki nem vállalta a cégkapu megbízotti szerepet, és az ügyfél szeretné a saját cégkapus felületén beküldeni a beszámolóját, ott a teendő, hogy az OBR felületén az adatokat kitölti, és onnan küldöd tovább a megfelelő OBR állományt, amit ő be tud olvasni Ilyen esetekben célszerű egy útmutató mellékletként történő küldése is az ügyfél részére. Természetesen, ha beszámoló-készítő szoftvert használsz, az önmaga is képes előállítani a feltöltésre kész OBR állományt! Ha az OBR-en belül dolgoztok, javaslom, többször kérjétek le a mentésként szolgáló “.obr” kiterjesztésű fájlt, amit én az adott cég beszámolót tartalmazó könyvtárába mentek el, hogy ha valami oknál fogva mégis újra kéne rögzíteni, akkor ne veszítsek sok időt!

Civil szervezeteknél kardinális kérdés a társasági adó bevallást helyettesítő nyilatkozat, a TAONY. Ha valaki bármely civil szervezet nevében ilyet ad be, akkor javaslom, nyilatkoztassa a vezetőt arról, hogy a civil szervezetnek nincs vállalkozási- és/vagy ingatlannal kapcsolatos tevékenysége. Felhívom a figyelmet, hogy ha van vállalkozási tevékenység és/vagy ingatlannal kapcsolatos tevékenység, akkor már adóalap levezetési kötelezettség is keletkezik, tehát mindenképpen kötelező a társasági adóbevallás benyújtása, nincs helye a TAONY-nak. Civileknél fontos szempont, hogy véleményem szerint – nyilván a kicsi szervezeteket kivéve – a közhasznúsági melléklet megfelelő adattartalommal való kitöltése csak a szervezettel együttműködve lehetséges.

Civilek esetében legyünk figyelemmel arra, hogy a régi rend szerint, de új nyomtatványon adjuk be a beszámolót, az erre szolgáló nyomtatványok 2018. év tekintetében: PK441, PK-441P, PK-442, PK-442P sorozat. Bár a civil szervezetek részére is kötelező a cégkapu regisztráció, fontos odafigyelni, hogy az ÁNYK-ban előállított beszámolót cégkapun jelenleg nem fogadja a rendszer, és a probléma abban áll, hogy ilyen esetekben értesítést sem küld! Egyelőre a tavalyi „becsomagolom és egyszerűen beküldöm” rendszer van érvényben.

Mindenkinek zökkenőmentes beszámolási napokat, haladást, működő ügyfélkaput kívánok!