A gépjárművek kapcsán az üzemanyag költségkénti elszámolása sem mindig egyértelmű. A gépjárművek ugyanis egyre többfélék. Benzines, dízelüzemű, hibrid, elektromos, tölthető hibrid stb. személy- és tehergépjárművekkel szembesülünk. Vajon mindegyiknek van NAV által közzétett fogyasztási normája és üzemanyagára? Ha igen, akkor figyelembe kell ezt venni? Ha többet térít a munkáltató, feltétlenül megjelenik a cégautóadó? Elismert költség-e a magáncélra használt gépjárművek szervizelési költsége? Magáncélú használat esetén lesz-e szocho, szja és TB járulék?

A gépjármű magáncélú használata esetén módosul-e az értékcsökkenési elszámolásának lehetősége? Megjelenik-e társasági adóalapot növelő tétel? Netán a KIVA alapját kell korrigálni?

Mi a teendő, ha a gépjárművet nem Magyarországon, hanem más országban tankolják meg vagy töltik fel? Mit kezdjünk a külföldi számlákkal? Figyelemmel kell-e lenni ebben az esetben a NAV által közzétett üzemanyagárakra? Mit számolhatunk el és mit nem? Hát ez jó kérdés.

Még egy témakör említésre méltó. Ez pedig nem más, mint az üzemanyagkártyák használata. Minden kártyára tankolt üzemanyag anyagköltségként kezelendő? Esetleg nettó bér lesz belőle, felbruttósítandó és adóztatandó? Hát igen. Még ez utóbbi is előfordulhat.

Az adójogszabályok helytelen alkalmazása (pl. cégautóadó bevallásának elmulasztása) adójogi szankciókat vonhat maga után. 

Vegyünk csak egy magánszemélyt, aki a saját tulajdonában lévő gépjárművével történő kiküldetés miatt költségtérítést kap a munkáltatójától, azonban az elszámolt üzemanyagár meghaladja a NAV által közzétett üzemanyagárat. A kérdés az, hogy a gépjármű típusától függően megjelenik vagy nem jelenik meg a cégautóadó? A kérdést az dönti el, hogy a Gjt. alapján a jármű személyautónak vagy tehergépjárműnek minősül.

Elég nagy gondot okoz, ha a céges gépjármű használata során szabálytalanság történik (gyorshajtás, tilosban parkolás, egyéb szabálysértés). Ebben az esetben kinek kell állnia a költségeket? Megjelenik-e a társasági adóalanyoknál az adózás előtti eredményt növelő tétel? Mi a helyzet a kisvállalati adóalanyoknál? Lesz-e adóalap növelő tételük? Ne feledjük el, hogy ha a társasági adó valamilyen költséget nem ismer el, akkor az a kisvállalati adóalanyoknál is adóalap növelő tételként jelenik meg. Vajon változik-e a helyzet, ha a bírság határozatot a gépjármű vezetője kapja vagy a cég áthárítja a bírságot a gépjármű vezetőjére.

Adókérdések nem csupán a gépjármű megszerzésével kapcsolatban merülnek fel. Egy gépjárművet, legyen az személygépjármű vagy bármi más (pl. kamion vagy motorkerékpár) nem feltétlenül a termelés, szolgáltatás érdekében hasznosítanak. Az idő elteltével a gépjármű eladható, bérbeadható, lízingbe adható, de éppen tárgyi eszköz apportként is bevihető akár egy magyarországi székhellyel rendelkező, akár egy külföldi gazdasági társaságba. Az is egyre gyakrabban előfordul, hogy a költségvetési szervek vagy a gazdasági társaságok azért vásárolnak személygépjárműveket, hogy azt felső vagy középvezetők részére kizárólagos magánhasználatba adják.

A kérdéseket még tovább lehetne folytatni, az azonban elég jól kirajzolódik, hogy a gépjárművek megszerzése, használata, majd eladása következtében számtalan adókérdés merül fel. 

***

Április 13-án, a PENTA UNIÓ Zrt. által megrendezésre kerülő Gépjárművekkel kapcsolatos adóelszámolások kreditpontos konferencián, Sándorné Új Éva előadásában választ kaphatsz a gépjárművekkel kapcsolatban felmerülő adó kérdéseidre, mint a járművek beszerzése kapcsán felmerülő áfa, társasági adó, az üzemeltetési költségek elszámolása, a kiküldetéshez, munkába járáshoz kapcsolódó elszámolások témaköre kerül górcső alá, csak, hogy a legfontosabbakat kiemeljük.

A konferencián ezekre és még sok más kérdésedre is választ kaphatsz, ha 2023. április 13-án köszönthetünk résztvevőink között. Várjuk jelentkezésedet!