Előző cikkemben a pénzügyi lízing típusait vázoltam, illetve annak számviteli, adózási kérdéseit vetettem fel. Mai írásomban a bérleti konstrukciók előnyeire és hátrányaira szeretném felhívni a figyelmet.

A bérleti konstrukcióknak több típusa ismert. A bérlet tárgya lehet ingatlan, jármű, illetve bármilyen dolog. Az ingatlan bérbeadás egy külön témát kíván, ezért ezt most figyelmen kívül hagyjuk. Ebben a cikkben a járművek bérbe vételéről lesz szó.

Bérleti díj

A bérleti szerződés lehet eseti vagy folyamatos, valamint rövid távú, hosszú távú egyaránt, illetve beszélhetünk tartós bérletről is.

Az eseti bérleti szerződésnek nincs különösebb hatása, csak a bérleti díj, amit költségként számolunk el, és a kaució, ami visszajár. A folyamatos bérlet esetén már szóba kerül az időtartam is, ami rövid és hosszú táv.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szerint rövid távúnak minősül a 30 napot meg nem haladó jármű bérlet (kivéve a vízi járműveket). Ez azért érdekes, mert a rövid időtartamú bérbeadás esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. Tehát, ha rövidtávra bérbe adunk egy autót egy külföldinek, akkor a vevő hiába lobogtatja a közösségi adószámát azzal, hogy áfa mentes számlát szeretne, a bérbeadási szolgáltatás áfás lesz.

A hosszú távú (30 napot meghaladó) bérbeadás-bérbevétel esetében a főszabály szerint kell meghatározni az áfa teljesítés helyét, azaz a vevő legközvetlenebbül érintett telephelye szerinti államban kell megállapítani a fizetendő áfát.

Tartós bérletről akkor beszélünk, amikor 1 éven túli, vagy határozatlan időszakra adnak bérbe egy járművet és az üzembentartó jogát a hatósági nyilvántartása bejegyezték.

Folyamatos bérleti szerződés alapján 2016-ban az új, időszakos elszámolás szabályai szerint kell számlázni az ügyletet. Azaz nem mindegy, hogy a bérleti díjat előre – az időszak utolsó napja előtt – vagy utólag kell kifizetni, mert az áfa fizetési kötelezettség is eszerint alakul.

Egy több éves bérleti szerződés esetén figyelni kell a költségek eloszlására is, hiszen tartós bérlet esetén előfordulhat, hogy időbeli elhatárolással kell a bérleti díjakat az évek között kimutatni.

Viszont itt valószínűleg nem kell bajlódni az árfolyam átértékeléssel év végén, hiszen nem lesz kötelezettség – amit devizás szerződés esetén át kellene értékelni -, mint a pénzügyi lízing vagy a részletre vétel esetében.

Kaució

A bérleti díjhoz szorosan kapcsolódik a kaució témakör is, mivel szerződéskötéskor gyakran felmerül. A kaució átadásakor vizsgálni kell, hogy a bérleti időszak végén – vagy, ha kár keletkezik, akkor akár közben – a fizetett kaució beszámítható-e a bérleti díj ellenértékébe? Ha ily módon a kaució ellenértéknek minősülhet, akkor áfásan kell számlázni, egyébként elegendő egy számviteli bizonylat kiállítása is.

A kauciót számviteli szempontból is érdemes minősíteni, mert kérdés, hogy mikor jár vissza?

Ha 1 éven belül lejár a szerződés és a kaució visszajár, akkor egyéb követelésként, ha éven túli a szerződés, akkor a befektetett pénzügyi eszközök között tarjuk nyilván. Ezen kívül felmerülhet még a devizás átértékelés is.

A bérlő kényelme

A bérlő nem fizet gépjármű adót és, ha 1 éven belüli a bérleti szerződés, akkor cégautó adót sem. Egy éven túli vagy határozatlan idejű bérleti szerződés esetén (tartós bérlet) fennáll a cégautó adó fizetési kötelezettség.

A pénzügyi lízinggel összehasonlítva: a bérleti díj esetében nincs kamat, nincs átértékelés, és nem vezetünk tárgyi eszköz-nyilvántartást sem a bérelt eszközről.

Adótervezés

Előző cikkemben a pénzügyi lízing típusairól, most a bérletről mutattam egy kis ízelítőt, de, hogy hogyan néz ki ezek összehasonlítása, adótervezése, azt a konferencián fogom megmutatni – természetesen példákon keresztül -, ahogy az erről készített összehasonlító táblázatot is, ahol levezetem a különböző konstrukciók eredmény hatását, amely alapján sokkal könnyebb lesz eligazolni a gépjármű kereskedők szerződés kínálataiban.

Íme, néhány kérdés, amely felkelti az érdeklődésed és további kérdéseket fogalmazhat meg benned:

• Hogyan lehet adómegtakarítást elérni az iparűzési adónál a bérleti díj vagy a lízing esetében?
• Milyen feltételek mellett lehet a bérleti díj, illetve a különböző lízing ügyletek áfáját visszaigényelni?
• Mi az a cégautó szabályzat… Mire jó ez?

* * *

Akár könyvelőként, akár autó-imádóként olvasod a cikket, és érdekelnek az egyes lízing és bérleti konstrukciók közötti különbségek, valamint a velük kapcsolatos számviteli és adózási kérdések, akkor jelentkezz március 24-ig kedvezményesen a Lízing és bérlet – könyvelői szemmel címmel március 31-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!