A 2017. januári szervezeti változások nagymértékben befolyásolják az egyes hivatalok hatásköri és illetékességi szabályait. A szervezeti változások generálta hatásköri szabályok mellett természetesen az anyagi jogi szabályokban is vannak módosítások, pontosítások.

Pontosításra került például a csed és a gyed jogosultságra vonatkozó szabálya, továbbá a táppénzre jogosultsági idő és a táppénz mértékére vonatkozó rendelkezés is. Változik a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály előírása. Ezen témákról korábbi cikkünkben már röviden írtunk.

Változott azonban a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó jogszabályi rendelkezés (Vhr. 27/A. §) is, amely két ponton is módosításra, egyértelműsítésre került.

Egyrészt a jogalkotó 2017. január 1-jétől az összeszámítási szabály alkalmazhatóságát a keresőképtelenség első napjával szemben az ellátásra való jogosultság kezdő napjához köti. Másrészt beiktatásra került egy új bekezdés is, melynek értelmében a megszűnt biztosításban töltött időt akkor is hozzá kell számítani a fennálló biztosítási jogviszonyhoz, ha a megszűnt biztosítási jogviszony a fennálló biztosítási jogviszony szünetelésének időtartama alatt, vagy azt követően szűnt meg.

Példa

Az „A” munkáltatónál 2015. szeptember 1-je óta munkaviszonyban álló biztosított ezen jogviszonyában 2016. április 1-jétől 2016. december 31-ig fizetés nélküli szabadságon volt. A „B” munkáltatónál 2015. december 1-jétől fennálló munkaviszonya 2016. december 31-én megszűnt. A gyermeke 2017. március 1-jén történő születésére való tekintettel ugyanezen naptól az anya csecsemőgondozási díj megállapítását kérte. A biztosított az „A” jogviszonyában összesen 272 nap biztosítási időt szerzett a szülést megelőző két éven belüli időszakban. Mivel a „B” munkáltatónál fennállt biztosítása az „A” munkáltatónál fennálló jogviszony szünetelésének időtartama alatt szűnt meg, ezért a „B” munkáltatónál 2016. április 1-jétől 2016. december 31-ig biztosításban töltött időt (275 napot) hozzá kell számítani az „A” jogviszonyban megszerzett 272 naphoz, így az anya rendelkezik a szülést megelőzően 365 nap biztosításban töltött idővel, azaz jogosulttá válhat csecsemőgondozási díjra.

Az anyagi jogi szabályokon túl eljárásjogi szabályok is változtak.

Például a bürokráciacsökkentés jegyében 2017. január 1-jétől megszüntetésre került az előleg jogintézménye. Ezért ezen naptól kezdődően, ha a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása során az ellátás összege 21 napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást. Az ellátás megállapításáról alakszerű – nem egyszerűsített – határozatot kell hozni.

Példa

Az „A” munkáltatónál 2014. március 1-je óta biztosított munkavállaló a 2017. február 1-jén született gyermeke jogán csecsemőgondozási díj megállapítását kéri ugyanezen naptól. A kérelem elbírálása során megállapításra kerül, hogy a foglalkoztató bevallási kötelezettségének nem tett eleget 2016. szeptember és 2016. október hónapokra (2016. november 1. – 2016. november 30. között a bevallás adatai szerint 300.000 Ft volt a jövedelme). Ezért a csecsemőgondozási díjat a rendelkezésre álló adatok alapján határozatban meg kell állapítani a 2017. évi minimálbér kétszerese figyelembe vételével, az Ebtv. 42. § (3) bekezdése szerint. Amennyiben a határozat meghozatalát követően a foglalkoztató teljesíti a 2016. szeptemberi és októberi bevallást, a csecsemőgondozási díjat megállapító határozatot ennek megfelelően kell módosítani vagy visszavonni.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) a kérelem visszavonásához, a jogosultság utólagosan megállapított hiányához, illetve az utólag alacsonyabb összegben történő ellátás-megállapításhoz ugyanazon jogkövetkezményeket fűzi, mint korábban az előlegnél: ilyen esetekben ugyanis a jogalap nélkül felvett ellátást az igénylőnek kell felróhatóságra tekintet nélkül visszafizetnie 30 napon belül.

Nem lehet előleget adni az üzemi balesetekkel összefüggésben sem, ha 21 napon belül azért nem lehet a kérelmet elbírálni, mert hiányoznak a baleset üzemiségének az elbírálásához szükséges adatok. Ebben az esetben, ha az igénylő táppénzre való jogosultsága megállapítható, akkor táppénzt kell részére megállapítani, melyről viszont alakszerű határozatot hozni nem kell. Amennyiben a hatóság nem ismeri el a baleset üzemi jellegét, egybefoglalt döntést kell hozni, melyben egyrészt el kell utasítani a baleseti táppénz iránti kérelmet, másrészt pedig ezen alakszerű döntésben rendelkezni kell a táppénz megállapításáról is. Egyúttal a megállapított táppénz összegébe a korábban már folyósított táppénz összegét be kell számítani.

Amennyiben az üzemi baleset elbírálásához szükséges adatok hiánya miatt került sor a biztosított részére táppénz megállapítására, az egészségbiztosító a táppénz-hozzájárulásról szóló határozatot a baleseti táppénz elutasításáról és a táppénz megállapításáról szóló egybefoglalt döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül hozza meg. A társadalombiztosítási kifizetőhely pedig ennek megfelelően az egybefoglalt döntés jogerőre emelkedését követő hónapban benyújtott elszámolásában teljesíti a táppénz-hozzájárulási kötelezettségét.

* * *

Mai írásunkban csak néhány témát emeltünk ki, de ha szeretnéd megismerni a társadalombiztosítás anyagi jogi szabályainak, mind pedig az eljárásjogi szabályainak valamennyi apró, ugyanakkor lényegi változásait, akkor jelentkezz még a mai napon kedvezményesen a TB 2017 – A TB fedezeti rendszerét, valamint az egészségbiztosítási alrendszer pénzbeli ellátásait érintő változások címmel Széll Zoltánné és Dr. Bogdán Zsuzsanna 2017. január 17-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadására, ahol személyesen is át tudjátok beszélni felmerülő kérdéseidet!