Számos olyan tevékenység létezik, melynek során a szellemi tevékenységet végző szolgáltatást nyújtó nem kizárólag a kapott adatok és információk alapján végzi feladatát, hanem egy önálló művet alkot. Lehet ez egy könyv, tanulmány, újságcikk megírása, de akár a megbízó szempontjait figyelembe véve elkészített fénykép, grafika, ábra, műalkotás. Az ilyen jellegű szerződésekre nem alkalmazható egyértelműen a megbízási szerződés, hiszen nem egy gondossági kötelemről van szó, a műnek el kell készülnie. A vállalkozási szerződés sem megfelelő, hiszen nem a megrendelő határozza meg a végső termék tulajdonságait, a szolgáltatás nyújtó bizonyos szerzői szabadsággal rendelkezik. Az ilyen típusú feladatokra a legmegfelelőbb szerződéstípus a felhasználási szerződés. Cikksorozatom első részében a felhasználási szerződések általános szabályok szerinti adózási kérdéseit járom körbe.

Az alkotási folyamat munkavégzés, a felhasználói szerződés teljesítése személyes közreműködéssel is járhat, ugyanakkor minden esetben sor kerül a műhöz kapcsolódó szerzői jogok átruházására, hiszen e szerződéstípusnak ez a lényege. A munkavégzési eset az új alkotások létrehozására vonatkozik. A kész művek esetén már csak vagyoni jog átadás képzelhető el. Ehhez igazodva a mű elkészítéséért (és a felhasználás jogáért) kifizetett díjat meg kell bontani aszerint, hogy mekkora hányad jár a személyes munkavégzésért (alkotás), és mekkora hányad jár a szerzői/használati jog átadásáért. Ez utóbbi tulajdonképpen a jogdíj.

A felhasználói szerződésből származó jövedelemre alkalmazhatók az általános szabályok és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szabályai is.

Általános szabályok alkalmazása esetén a személyes munkavégzés díjának adózása ugyanúgy történik, mint a megbízási jogviszonyból származó jövedelemnek, azaz vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magánszemély. Ha igen, akkor a nyilatkozat szerinti költség/költséghányad alapján ki kell számolni a jövedelmet, a jövedelem után levonásra kerülnek az egyéni járulékok és az SZJA. Ha nem biztosított a magánszemély, a jövedelemből levonásra kerül az SZJA, a kifizetőt pedig mindkét esetben szociális hozzájárulási adó (Szocho) terheli.

A vagyoni jog átadása után járó összeg adózása attól függ, kapcsolódik-e hozzá személyes munkavégzés. Ha személyes munkavégzés is van, akkor ez a jövedelemrész is önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. Ha a vagyoni jog átadásához nem kapcsolódik személyes munkavégzés, akkor a teljes bevétel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti egyéb jövedelemnek minősül, de mindkét esetben engedélyezett a költségek elszámolása. Ezután a jövedelemrész után a kifizetőnek egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, a magánszemélytől kizárólag SZJA kerül levonásra.

A fentiek alapján ennél az adózási módnál megkülönböztetünk kizárólag vagyoni jog átadásáról szóló felhasználási szerződéseket, valamint vegyes tartalmú, munkavégzéssel járó és vagyoni jog átadását is tartalmazó szerződéseket. A jogdíj kifizetésekor elkerülhetetlen a szerződés pontos ismerete, hiszen a kétféle szerződés alapján járó jövedelem adójogi szempontból eltérő megítélés alá esik.

Míg a kizárólag vagyoni jog átadásáról szóló szerződés esetén a kapott jogdíj egyéb jövedelemnek minősül, addig vegyes tartalmú szerződés esetén – a munkavégzés miatt – önálló tevékenységből származó bevételnek.

Mindkét jövedelemtípus összevontan adózik, a jelenleg hatályos szabályok szerint 15%-os adókulccsal, és mindkét esetben megengedi a törvény a bevétellel szemben felmerült költségek elszámolását. A jövedelmet juttató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), és így a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint is kifizetőnek minősül, tehát adóelőleg levonására kötelezett.

A társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) végrehajtási rendeletének 3.§-a azt írja elő, hogy ha a szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a mű szerzője személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni.

Ha pedig a megbízási szerződésre, és így a megbízási díjra vonatkozó szabályokat alkalmazzuk, akkor mindenképp felmerül a jövedelemben részesülő magánszemély biztosítottá válásának kérdése. A társadalombiztosításról szóló törvény 5.§-a alapján biztosított az a magánszemély, aki díjazás ellenében személyes közreműködésre tekintettel kapott tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át. Ebben az esetben először a magánszemély jövedelmének nagyságát kell meghatározni, mely a magánszemély nyilatkozatának megfelelően történhet tételes költségelszámolás vagy 10%-os költséghányad figyelembevétele alapján. Ha az így kiszámított összeg járulékalapot képező jövedelemnek minősül, a kifizető egyéni járulékok (10% nyugdíj-, 4% természetbeni valamint 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék) levonására és 22% szociális hozzájárulási adó megfizetésére kötelezett. Ha a jövedelem nem éri el a minimálbér 30%-át, akkor nem keletkezik biztosítási jogviszony, így az egyéni járulékok nem terhelik a magánszemélyt. A kifizető azonban ezután a kifizetés után is szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett, hiszen önálló tevékenység címén juttat jövedelmet.

A munkavégzésre tekintettel kifizetett összegen felül, a vagyoni jog átadásáért juttatott jövedelem után a kifizető nem kötelezett szociális hozzájárulási adó fizetésére. A szociális hozzájárulási adó szabályait tartalmazó 2011. évi CLVI. törvény (Szocho tv.) 455.§ (1) bekezdés b) pontja szerint ugyan önálló tevékenység címén juttat jövedelmet, a (3) bekezdés f) pontja szerint mégsem eredményez adókötelezettséget. Emiatt viszont egészségügyi hozzájárulás kifizetésére lesz kötelezett, pontosan úgy, mintha kizárólag vagyoni jog átadásának ellenértékét juttatott volna a magánszemélynek. Mivel azonban ez a vegyes szerződés alapján járó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, a magánszemély jogosult költségek elszámolására, így az egészségügyi hozzájárulást is csak a jövedelem után kell megfizetni, nem pedig a teljes bevétel után.

Nézzünk erre egy rövid példát!

A magánszemély a főállása mellett felkérést kap egy korlátozott terjesztésű szakmai folyóiratban történő publikálásra. A cikk megjelenésekor a kiadó bruttó 20.000 Ft-ban részesíti. A cikk megírására felhasználási szerződést kötnek, a szerződés szerint a személyes munkavégzés aránya 40%, a magánszemély 10%-os költséghányadról nyilatkozott.

A személyes munkavégzésre jutó díj összege 8.000 Ft, az ebből származó jövedelem a nyilatkozat alapján 7.200 Ft. Ez az összeg nem éri el a minimálbér 30%-át, így biztosítási jogviszony nem keletkezik. A jövedelmet 15% (1.080 Ft) SZJA valamint 22% (1.584 Ft) szociális hozzájárulási adó terheli.

A vagyoni jog átadására jutó díj összege 12.000 Ft, az ebből származó jövedelem 10.800 Ft, melyet 15% (1.620 Ft) SZJA valamint 22% (2.376 Ft) EHO terhel.

Tehát a magánszemély megkap nettó 17.300 Ft-ot, a társaság pedig befizet az adóhatóságnak 2.700 Ft SZJA-t, 1.584 Ft szociális hozzájárulási adót valamint 2.376 Ft EHO-t.

Ha ugyanezért a cikkért 200.000 Ft-ot kap, akkor a személyes munkavégzés díja 80.000 Ft, az ebből származó jövedelem 72.000 Ft, mely meghaladja a minimálbér 30%-át, tehát biztosítási jogviszony keletkezik. Emiatt ebből az összegből levonásra kerül a 15% (10.800 Ft) SZJA, a 10% (7.200 Ft) nyugdíjjárulék, valamint a 3+4% (5.040 Ft) egészségbiztosítási járulék. A kifizetőt 22% (15.480 Ft) szociális hozzájárulási adó terheli. A vagyoni jog átadásának díja 120.000 Ft, ez ebből származó jövedelem 108.000 Ft, melyet 15% (16.200 Ft) SZJA valamint 22% (23.760 Ft) EHO terhel.

Tehát a magánszemély nettó jövedelme 160.760 Ft, a társaság pedig befizet 27.000 Ft SZJA-t, 7.200 Ft nyugdíjjárulékot, 5.040 Ft egészségbiztosítási járulékot, 15.480 Ft szociális hozzájárulási adót valamint 23.760 Ft EHO-t az adóhatóság megfelelő számláira.

Cikksorozatom következő részében a felhasználási szerződésekből származó jövedelmek EKHO törvény szerinti adózási szabályait járjuk körbe.

* * *

Amennyiben érdeklődsz az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem