Cikksorozatom első részében a felhasználási szerződések általános szabályok szerinti adózását jártam körbe. Mai írásomban a felhasználási szerződésből származó jövedelemre alkalmazható egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szabályok kerülnek bemutatásra.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv.) hatálya azokra a magánszemélyekre terjed ki, akik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) szerinti adózást választják. A jogszabály tételesen (FEOR számok szerint) felsorolja, mely foglalkozások keretében végzett tevékenységükkel szerzett bevételekre választható ez az adózási mód. A felhasználási szerződés keretében készült művek legtöbbje besorolható valamelyik kiemelt tevékenység közé, ezért célszerű megvizsgálni ezen adózási mód választásának feltételeit és közterheit. Nagyon fontos kitétel azonban, hogy a magánszemély akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

Az ekho választásának több feltétele is van:

• A magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ez a jövedelem származhat munkaviszonyból, egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjéből, társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kapott díjazásából, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyból.
• Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel. Nyugdíjas magánszemély esetében az összeghatár évi 60 millió forint.
• Ha a magánszemély többféle tevékenységet is végez, akkor tételesen el kell különítenie az ekho törvényben szereplő tevékenységekből származó bevételeket, és kizárólag ezekre alkalmazhatja ezt a fajta adózást. Egy adott szerződésből származó bevételére akkor lehet az ekhot alkalmazni, ha a szerződés keretében kizárólag a törvényben szereplő tevékenységet végez.
• Kizárólag forintban megszerzett bevételekre alkalmazható.
• Az ekho alkalmazásáról szóló nyilatkozatot kizárólag akkor tehet a magánszemély, ha a bevétele kifizetőtől származik.

Az ekho alapja a jogszabálynak megfelelő tevékenységek bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A bevétel után a magánszemélyt 15% ekho terheli, a kifizetőt pedig 20%. Ez alapján az ekho szerint adózott jövedelem után a magánszemély pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra nem jogosult.

Módosul a magánszemély által fizetendő közteher mértéke, ha saját jogú nyugdíjas vagy külföldi illetőségű magánszemély. Az előbbi esetben a 15% helyett csak 11,1% ekhot kell levonnia a kifizetőnek, az utóbbi esetben pedig csak 9,5%-ot. Ez a csökkentett mérték azzal indokolható, hogy a jogszabály szerint a 15% ekho az alábbi adókra és járulékokra bontható fel: 9,5 százalék személyi jövedelemadónak, 3,9 százalék nyugdíjjáruléknak, 1,6 százalék pedig természetbeni egészségbiztosítási járuléknak minősül. Külföldi magánszemély esetén különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a bevétel kifizetése forintban történjen, hiszen csak ebben az esetben lehet az ekho-t alkalmazni.

Most nézzük meg a példát eszerint az adózási mód szerint!

A magánszemély a cikkért bruttó 20.000 Ft díjazásban részesül, és nyilatkozik a kifizető felé arról, hogy az ekho szabályait kívánja alkalmazni. Ennek megfelelően a kifizető levon 15% (3.000 Ft) ekho-t a magánszemélytől, valamint a megállapítja a saját magát terhelő 20% (4.000 Ft) ekho összegét. Tehát a magánszemély nettó jövedelme 17.000 Ft, a vállalkozás pedig befizet a NAV megfelelő számlájára 7.000 Ft egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem