A magánszemélyek számos jogcímen részesülhetnek értékpapírból származó jövedelemben. Ezek egy része a befektetésekhez, saját vállalkozásokhoz kapcsolódik, míg egyre többen részesülnek jogviszonyukra tekintettel értékpapír juttatásban.  

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény XII. fejezetében olvashatunk a tőkejövedelmek adózásáról. A tőkejövedelmek közé tartoznak  az értékpapírok hozamai, melyek többnyire kamat, osztalék, vagy árfolyamnyereség jogcímen adóznak. Az adózást befolyásolja, hogy a jövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletben-, vagy esetleg tartós befektetési számlán elhelyezett értékpapírokkal összefüggésben keletkezik. Külön említést érdemel a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmek meghatározása, továbbá a vállalkozásból kivont jövedelmek.

Az szja mértéke 15%, kivéve a TBSZ számlán realizált jövedelmek utáni adófizetési kötelezettség mely három év után 10 %-ra, míg öt év elteltével nulla százalékra csökken. 

Az értékpapír juttatások után többnyire 13% szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Azonban az adó összege a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény értelmében a minimálbér összegének huszonnégyszeresében korlátozott. Az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy összevonás alá eső (önálló, nem önálló és egyéb összevonás alá eső) jövedelmek és a tőkejövedelmek együttes összege a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, azaz 2022-ben 4,8 millió forintot. 

A Szocho kötelezettség nem minden tőkejövedelmet érint. Adót kell fizetni a Szja tv. 68. §. szerinti vállalkozásból kivont jövedelemre, Szja tv. 65/A. § szerinti értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre, Szja tv. 66. §-a szerinti osztalékjövedelmekre, és a vállalkozói osztalékalap összege után, valamint az Szja tv. 67. § alá tartozó árfolyamnyereségből származó jövedelem összege után amennyiben az részben vagy egészben Magyarországon adóztatható. 

Nem kell szocho-t fizetni a kamatjövedelem, a kriptovaluta után, a TBSZ számlán tartott értékpapírok hozama után, továbbá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után sem. Abban az esetben sem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha a jövedelem olyan országból származik mely országgal Magyarországnak van kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye és az egyezmény szerint külföldön levonható adó mértéke 15%. 

Napjainkban a top vezetők mellett egyre több munkavállaló részesül értékpapír juttatásban. A különböző értékpapír programokban elképzelhető, hogy csupán a munkavállalók egy csoportja vesz részt, de akár minden munkavállaló részesülhet értékpapír juttatásban. A munkavállalók részére meghirdetett értékpapír programok elsődleges célja, hogy megteremtse a dolgozók hosszú távú érdekeltségét a társaság üzleti eredményének növelésében. Ezen kívül nem hanyagolható el az a célkitűzés sem, hogy a program járuljon hozzá a munkavállalók hosszútávú megtartásához és motiválásához is. 

Ezek a programok épülhetnek részvény kedvezményes áron történő vásárlására, ajándék részvény juttatására, opciós jog lehívására. Közös bennük, hogy a juttatások adózása jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemnek minősül, kivéve, ha az Szja törvény az adózásra speciális rendelkezést tartalmaz. 

Ilyen rendhagyó adózás vonatkozik az elismert programokból származó jövedelmekre, csakúgy mint az MRP és KRMP szervezet által adott vagyoni értékre, melyre alapvetően az árfolyamnyereségre és/vagy az osztalékra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

Az szja kötelezettség független attól, hogy az értékpapírt a magánszemély a magyar munkáltatójától, vagy esetleg a külföldi anyacégtől kapja közvetlenül. Viszont a járulék és szocho kötelezettség már jelentős mértékben függ a juttató személyétől és a szerzés körülményeitől. Abban az esetben amikor a jövedelem külföldről, például multinacionális cégcsoport egyik tagjától  érkezik, akkor a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó rendelkezések eltérnek attól függően, hogy adó, vagy járulékfizetési kötelezettségről beszélünk. Sőt még a fizetendő adó összegét is befolyásolja amikor a szocho-t a magánszemélynek kell megfizetnie. Olyan esetben ugyanis, amikor a szocho megfizetéséért a magánszemély a felelős és a szocho költségként nem számolható el, akkor mind az szja mind a szocho alapjaként a bevétel 89 százalékát kell figyelembe venni.  Külföldről kapott jövedelmeknél járulékkötelezettség csak abban az esetben keletkezik, ha a jövedelmet a munkavállaló foglalkoztatója fizeti. 

Külföldi cég által bevezetett értékpapír programok esetében a külföldi cég nem minősül kifizetőnek, melynek következtében a munkavállaló köteles az adót megállapítani és megfizetni, aki  jellemzően nem adózási szakember. 

Az adókötelezettség a részvények értékpapír számlán történő jóváírásakor keletkezik, melynek forintra történő átváltását követően a munkavállalónak 15% szja előlegfizetési kötelezettsége keletkezik. Belföldi foglalkoztató esetében az adminisztráció a magyar társaságra hárul, azaz a munkáltató levonja a magánszemélyt terhelő szja-t és egyéni járulékokat és megfizeti a 13% szocho-t.  

Külföldről származó juttatás esetén az szja-t és a szocho-t  a jövedelmet szerző magánszemélynek kell negyedévente a negyedévet követő hó 12-ig megfizetni. Persze itt is találkozhatunk speciális lehetőségekkel, amikor a magyar munkáltató kifizetőként járhat el és levonhatja a magánszemélyt terhelő szja-t, sőt a munkáltató választása szerint még a 13% szocho-t is magára vállalhatja, méghozzá további adófizetési kötelezettség nélkül, azaz kvázi adómentesen.  

A külföldről érkező jövedelmekről nem ajánlatos elfelejtkezni. Az adóhatóság a világ számos országából adatszolgáltatás útján értesül a magánszemélyek jövedelméről, így érkezik adat a külföldön nyitott bankszámlák, értékpapírszámlák hozamairól amennyiben a tulajdonos magyar illetőségű.  Az adatszolgáltatásról a magánszemély csak akkor értesül, amikor az adóhatóság eltérést tapasztal a magánszemély adóbevallásában közölt jövedelmek és az adatszolgáltatás adataiban. Szerencsére, ilyen esetben az adóhatóság ügyfélbarát támogató eljárást kezdeményezve értesíti a magánszemélyt, hogy a bevallásában szereplő jövedelmeket vizsgálja felül és szükség esetén önellenőrzés keretében módosítsa a korábban bevallott szja és szocho kötelezettség összegét, vagy ha a bevallást elmulasztotta, akkor elévülési időn belül pótolja a kötelezettséget. 

A leírtakból érzékelhető, hogy az értékpapír jövedelmek adózása mindig körültekintést igényel mind a jövedelmet juttató, mind a jövedelmet szerző oldaláról nézve. A közelgő előadás során gyakorlati példákkal szemléltetjük az idevonatkozó előírásokat.

***

Amennyiben részletesebben is érdekel az értékpapírok kezelése, az értékpapír juttatások SZJA szabályai, akkor jelentkezz a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében október 26-án Értékpapírok kezelése a számvitelben, értékpapír juttatások SZJA szabályai címmel megrendezésre kerülő konferenciámra, ahol akár személyesen is meg tudjuk vitatni felmerülő kérdéseidet. >> Jelentkezem