Egyéni vállalkozás, mint a legnépszerűbb vállalkozási forma

Amikor vállalkozásokról beszélünk, ritkán jut eszünkbe, hogy mind közül az egyéni vállalkozási forma a legelterjedtebb, hisz a vállalkozások több mint 50%-a egyéni vállalkozási formában működik.

Gyakori előfordulása sokszor a megalapítás, működés, az esetleges szüneteltetés és megszüntetés speciális szabályrendszerének is köszönhető.

Mielőtt vállalkozásba kezdünk, érdemes felmérni a különböző gazdálkodási formák előnyeit és hátrányait, mivel az egyéni vállalkozás több szempontból is speciális szerepet tud betölteni, speciális választási lehetőségeket tud biztosítani.

Egyéni vállalkozás alapítása

Maga a megalapításuk első látszatra a leggyorsabb és a legegyszerűbb eljárási forma, hisz nem csak személyesen, hanem elektronikus módon, a Webes Ügysegéd alkalmazásán keresztül is meg tudjuk valósítani, mindössze pár perc alatt. Ennek eredményeként a nyilvántartásba vételt követően megkezdheti tevékenységét az egyéni vállalkozó.

A megalapítás során is jelentősége van a döntéseinknek, melyeknek a későbbiekben is komoly következményei lesznek.

Az egyéni vállalkozói jogviszony típusai

Az egyéni vállalkozás adózása tekintetében döntő jelentősége van annak, hogy kizárólag a vállalkozásban fogunk tevékenykedni, vagy munkaviszony mellett, tagi jogviszony, esetleg nappali tanulói jogviszony, vagy nyugdíj mellett, mivel ennek alapján kerülünk besorolásra társadalombiztosítási szempontból főállású –, másodfoglalkozású –, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozói csoportba.

A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jogviszonnyal egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem folytat tanulmányokat, más foglalkoztatónál egyidejűleg nincs munkaviszonyban történő foglalkoztatása, illetve ha egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában tekintendő főfoglalkozásúnak.

A másodfoglalkozású egyéni vállalkozó (többes jogviszonyos egyéni vállalkozó) egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, mely, illetve melyek során foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy a vállalkozással egyidejűleg nappali tagozaton tanulmányokat folytat.

Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként végzi, továbbá az az öregségi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányuló öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A keletkező jövedelem meghatározása

Másik jelentős kérdés, hogy az egyéni vállalkozó milyen módon kívánja meghatározni az egyéni vállalkozásából keletkező jövedelmét. Ennek eldöntéséhez nem elég meghatároznunk a vállalkozás leendő tevékenységét, hanem szükséges a tevékenységhez kapcsolódó vevőkör meghatározása is, esetleges tervezett éves bevétel felmérése.

Ezek a kulcsfontosságú paraméterek döntő jelentőséggel bírnak az egyes adózási formák választása során, de később a vállalkozás működése során is fontos paraméterek az egyes adózási lehetőségek közti áttérés alkalmával.

A választott jövedelem adózásának lehetőségei

A választott jövedelem adózásának lehetőségei, mint a KATA szerinti adózás, az átalányadózás, illetve a vállalkozói jövedelemadózás jellemzően meghatározza a helyi iparűzési adó meghatározásának lehetőségét, ott is vannak ugyanis választási lehetőségeink.

A járulékfizetési lehetőségeken és a jövedelem meghatározásán túl a választási lehetőségek az általános forgalmi adó területére is kiterjednek. Ha sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt – ami jelenleg 12 millió forint – akkor lehetőség van alanyi adómentes adózást választani.

A választási lehetőségekről a bejelentkezéssel egy időben kell dönteni, míg működő vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző évben, vagy a tárgyévet megelőző évi bevallásban.

***

5percAdó konferenciaajánló:

2024. március 21-én, a PENTA UNIÓ Zrt. Egyéni vállalkozók bevallása, egyéni cég >> című konferenciáján az előadók ismertetik az egyéni vállalkozásokhoz kötődő bevallási kötelezettségeket, az igénybe vehető kedvezményeket, illetve az egyéni céggé, vagy egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulás szabályait és szükséges eseteit is.