Az építőipar kihívásai a számvitelben (is) – Nagy Erzsébet Tünde

Sötét felhők gyülekeznek a magyar építőipar felett, válságban a hazai építőipar, a mélypont még csak most jön, a legsérülékenyebb ágazat, drámai visszaesés, nem lesz könnyű helyrehozni… Ilyen és ehhez hasonló szalagcím részletekkel találkozhatunk a neten, ha rákeresünk az építőipar helyzetére.

Gazdasági prognózisok

A KSH 2023-ra vonatkozó előzetes adatai alapján a várakozásokat is jóval alulmúlta a magyar GDP teljesítménye. Nyers adatok alapján 0,9%-kal, a kiigazított adatok alapján 0,8%-kal maradt el az előző évtől.* 2024. évre a kormány januárban 4 százalékos növekedést tervezett, független elemzők 3 százalék körülire becsülték ugyanezt.**

A világgazdaság növekedését prognosztizáló OECD jelentésben 2024. évre globálisan 2,9%-os növekedést jósolnak.***

Az Európai Bizottság a recesszió utáni magyar GDP növekedést 2,4%-ra tervezi.**** A Bizottság szerint ezt a csökkenő infláció és kamatlábak alapozhatják meg, melyhez kapcsolódhat a háztartások jövedelmének növekedése miatti bővülő lakossági fogyasztás, illetve a kamatláb csökkenés miatti beruházások fokozatos fellendülése. Ugyanakkor kockázatként említi az ország érzékenységét a globális befektetői hangulatra, az energiaárak változásaira, az esetleges ellátási zavarokra, mivel nagymértékű az energiaimport kitettségünk és korlátozott az ebből eredő kockázat megosztási képességünk.*****

Az építőipar helyzete

Az építőipar egy ország helyzetének egyik legjellemzőbb és legérzékenyebb fokmérője. Jól teljesítő gazdaságban jól teljesít a szektor, a gazdasági visszaesést, recessziót elsők között érzi meg. COVID, infláció, háború. Az állami beruházások jelentős része 2 évre elhalasztva. A munkaerő költségek jelentősen emelkedtek. A szakképzett munkavállalók megtartása egyre nehezebb. Az elmúlt években kibővített kapacitások kihasználatlanul állnak. A kínálat rendeződött, a kereslet csökkent.

A KSH közzétett adatai szerint 2023. évben mind a termelés, mind a tárgyévben megkötött szerződések száma és a tárgyidőszak végi szerződésállomány száma elmaradt az egy évvel korábbitól.****** 2023-ban az építőipari szektor az elmúlt 10 év 3. legnagyobb visszaesését élte meg. Az első 2016-ban volt az EU-s költségvetési ciklus váltása miatt (a korábbi ciklus pénzei kifutottak, az újak még nem érkeztek meg), a második 2020-ban, amikor a COVID miatti kötelező leállások voltak.*******

Az Opten rendszeresen tesz közzé ágazati elemzéseket cégalapítással és bezárással kapcsolatban. Az építőiparra vonatkozóan 2023. évben az alapítások száma az előző öt év folyamatos növekedése után mélypontra zuhant, a megszűnések ugyanakkor megugrottak. 2022-ben a jogszabályi módosításoknak köszönhetően megugrott a kényszertörlési eljárással megszűnt cégek száma, 2023-ban inkább a felszámolási eljárások és a végelszámolások lettek a meghatározók. Várhatóan a jövőben minden tizedik cég, az egyéni vállalkozók közül pedig minden hatodik vállalkozó dönt úgy, hogy kilép az építőiparból.********

A KPMG globális felmérést készített az építőipari cégek körében. A kutatásból kiderült, hogy az építőipari problémák globális jelenségek. A kereslet csökkenés, a finanszírozási költség emelkedés, a növekvő költségszint nem csak itthon probléma. A tervezett határidőn túl és magasabb költségvetéssel befejezett projektek általános problémák. A felmérés szerint a legfontosabb feladatok a jövőben a fejlesztési becslések pontosítása, a kockázatok porlasztása, a szerződéses biztosítékok újragondolása, az innovatív technológiák alkalmazása és a tervezéshez szükséges idő biztosítása.*********

Kelemen Csaba, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. vezérigazgatója szerint nem lesz egyszerű a következő időszak sem, figyelmet kell fordítani a fenntarthatóságra, az innovációra, a digitalizációra, az oktatásra és a fiatal szakemberek mielőbbi integrálására. A helyzetfelismerés, a rugalmasság és a gyors reakció szükséges a váratlan helyzetek sikeres kezeléséhez. A kormányzat és a szabályozó szervezetek között erősebb szinergiára és együttműködésre van szükség. (10)

A fenti kis összefoglaló után jogos lehet a kollégák kérdése: “Ok, de hol van és mi a szerepünk, feladatunk ebben a történetben?”

Talán ott, hogy kicsit összerendezzük a tudásunkat, ami az „építőipar” sajátosságaihoz kapcsolódik!

Az építőipar jogszabályi környezete, az építőipari vállalkozás működése 

Maga a megnevezés is rendkívül összetett és számos tevékenységet takar. Ha a kapcsolódó jogszabályokból csak néhányat szeretnék kiemelni, akkor is gondban lennék, hiszen több mint 100 törvény, rendelet, ágazati jogszabály, határozat közül kellene választani. Most azzal a feltételezéssel élek, hogy vagy ismerjük, vagy tudjuk, hogy hol találjuk meg a jogszabályokat. 

Megismerjük az építőipari vállalkozót. Gazdálkodási formáját, méretét, tevékenységeit. Megismerjük szervezeti felépítését: egy vagy többféle tevékenységgel foglalkoznak, egy vagy több telephelyen dolgoznak? Saját munkavállalókkal, alvállalkozókkal, vagy a kettő kombinációjával végzik a munkát? Saját eszközökkel vagy bérelt eszközökkel dolgoznak? Közbeszerzéssel érintett a projekt? A finanszírozás belső vagy külső forrásból történik, van támogatás (pl. saját beruházás esetén)? A fentiek megismerése szükséges ahhoz, hogy a megfelelő számviteli rendszert kialakítsuk, könyvvezetési, beszámoló készítési lehetőségét vagy kötelezettségét meghatározzuk. Ezen döntéseinket a számviteli politikában rögzítjük és kiemelt jelentőséggel gondoljuk végig az értékelési, önköltségszámítási, leltározási szabályzatokat.

Az építőipari szerződés kapcsolata a jogi kötelezettségekkel, a számviteli elszámolással és az adózással

Megismerjük a tevékenységhez tartozó szerződéseket, kötelező tartalmi elemeiket. Megismerjük mire is irányul a szerződés, szakkivitelezésre vagy generálkivitelezésre és azzal is képbe kerülünk, hogy átalánydíjas vagy tételes elszámolásban állapodtak-e meg a felek. Milyen további adózást, számvitelt érintő következtetéseket tudunk levonni a szerződés megismerése után? 

Például: 

• A szerződő fél magánszemély vagy szervezet? – Következtetés: áfa típusa, mértéke
• Szerződés tárgya – Következtetés: „hagyományos” vagy „projektelszámolás”, a kettő eset eltérő év végi értékelést jelent
• Építési terület, teljesítés helye – Következtetés: telephelyet keletkeztet-e, kapcsolat a helyi adóval, bejelentkezés, bevallás, megosztás
• A vállalkozási díj tételes elszámolása – Következtetés: szükséges-e elkülönített számviteli nyilvántartás az önköltségszámításhoz
• Részszámlák vagy előleg számlák, esetleges összefüggésük a műszaki teljesítéssel, előleg, foglaló, ügyvédi letét, bankgarancia – Következtetés: megfelelő számviteli elszámolás eredmény vagy mérlegtétel, esetleg mérlegen kívüli tétel
• Fizetési határidő, késedelmi kamat, behajtási költségátalány – Következtetés: megfelel-e a jogszabályoknak
• Pótmunka vagy többletmunka – Következtetés: a megrendelőt vagy a vállalkozót terheli
• Jótállás, garanciális visszatartás, garanciális kötelezettség – Következtetés: megfelelő mérlegbesorolás, céltartalék a kötelezettségre, annak módszertana az értékelési szabályzatban

Természetesen a szerződések műszaki tartalma legalább ennyire fontos, de azzal a feltételezéssel élünk, hogy azok a megfelelő műszaki szakemberek által, megfelelően vannak kezelve. 

Számviteli elszámolások, projekt elszámolás és a hagyományos értékelés szabályozási környezete

Év közben könyvelünk a megfelelő számlákra, döntés alapján használjuk vagy nem a 6-7 számlaosztályt, majd elérkezünk az év végéhez. Év végén leltárral biztosítjuk, hogy a mérlegtételek megfelelően alá legyenek támasztva.

A leltározás jellemzően attól függ, hogy év közben a társaság milyen analitikus nyilvántartást alkalmaz. Ha nincs külön analitikus nyilvántartás, év végén pontos mennyiségi és értékbeni felvétel kell a beépítetlen eszközökről! 

A leltározás a klasszikus mérlegtételeken túl tartalmaz néhány építőipari specialitást is:

• állványok, zsaluzatok leltározása (föld felett, föld alatt), elhasználódásuk mértékének meghatározása,
• szóródó anyagok (sóder, homok, oltott mész),
• munka és védőeszközök (figyelemmel a használhatóságukra, állapotukra),
• veszélyes anyagok (nem elfelejtve az esetleges céltartalékképzést, ami a szállításhoz vagy rekultivációhoz kapcsolódhat).

A beépített eszközöket a már a szerződés megismerésekor említett „hagyományos” vagy „projektelszámolás” módszertana szerint „leltározzuk fel”, de annak függvényében, hogy milyen beszámoló formát választottunk, az értékelés eltérő lesz. 

A vállalkozók dönthetnek úgy, hogy a 2024 évben változtatott értékhatárok megfelelősége esetén (mérlegfőösszesen 150 millió, értékesítés nettó árbevétele 300 millió, foglalkoztatotti létszám 10 fő, két egymást követő üzleti év átlagában két mutató az említett értékhatár alatt marad, valamint a társaság nem kötelezett jogszabályszerinti könyvvizsgálatra) mikrogazdálkodói beszámoló készítést választanak. 

A „398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról” jogszabály szerint, az ezen jogszabály előírásait alkalmazó vállalkozások nem alkalmazhatják a szerződés elszámolási egységére (a projektelszámolás hivatalos elnevezése) és a hozzá kapcsolódó elszámolásokra vonatkozó számviteli törvény szerinti értékeléseket. Esetükben a beépített eszközök felleltározása utáni készletre vétel a rendelet értelmezése szerint „a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron” történhet meg.

A „hagyományos” értékelés esetén a műszakis kollégák a számviteli politikában vagy értékelési szabályzatában foglaltak szerint – összhangban az építési naplóval – a készültségi foknak megfelelően meghatározzák a befejezetlen termelés vagy befejezetlen szolgáltatás mértékét, amit értékre átszámítva befejezetlen termelésként készletre veszünk.

A számviteli törvény szerint a bekerülési érték részét képezik a saját tevékenység keretében előállított termékek, nyújtott szolgáltatások közvetlenül felmerült költségei, azok a költségek, amelyek a termék-előállítással, a szolgáltatásnyújtással szoros kapcsolatban voltak, illetve azok a költségek, amelyek a termékre, a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen közvetlen önköltség).  Az értékelés alapja tehát a megfelelően vezetett és nyilvántartott önköltségszámítás. 

„Projektelszámolás” esetén – ami a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkezik – teljesítési fok kerül meghatározásra, ami a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő munkához viszonyított, számviteli politikában meghatározott módszer szerinti arányát fejezi ki. Természetesen nem feledkezhetünk el az elvégzett munkákhoz kapcsolódó árbevétel elszámolásáról sem, amire akkor kerül sor, ha a bevétel eltérést mutat a szerződésben szereplő fizetési feltételekben meghatározottaktól (90% -os valószínűséggel eltér!). Ez biztosítja, hogy adott üzleti évben a ténylegesen elvégzett munka az árbevétellel arányos eredménye jelenjen meg a beszámolóban, függetlenül a szerződésben foglalt pénzügyi elszámolástól. Nem feledkezhetünk el veszteséges kivitelezés esetén az esetleges céltartalék elszámolásáról (ha ez a jövőben várhatóan megtérül), illetve azonnali veszteség elszámolásáról sem, ha az már valószínűsíthetően nem fog megtérülni. 

A fordulónapi értékelések során kiemelt jelentőséggel bírnak az alábbi feladatok is. 

Tárgyi eszközeink piaci értékelése, a „leamortizált” eszközökre akár terven felüli amortizáció elszámolása. A véglegesen nem használt eszközök átvezetése a készletek közé. Válságos időszakban komoly számviteli „segítség” lehet a cégeknek, az átmenetileg nem használt eszközök amortizációjának ideiglenesen leállítása. Ezzel akár komoly veszteségek felhalmozásától, a saját tőke felborulásától is megmenekülhetnek a cégek. 

Vevőkövetelések értékelésekor szükséges áttekinteni pl. minden elismert teljesítmény szerződés szerint kiszámlázásra került-e, vevői minősítések alapján szükséges lehet-e értékvesztés elszámolása, jóteljesítési garancia átsorolása a követelések közé megtörtént-e.

Ha már említésre került a jótállási garancia ennek megfelelője a forrás oldali kötelezettségek között is megtalálható lehet, melyet nekünk kell alvállalkozóink felé teljesíteni. Fontos átgondolni, hogy egyéb garanciális kötelezettségeinkre, peresített követelésekre esetleg 3. félnek okozott kárra képeztünk-e céltartalékot. 

Eredménykimutatás tételei között a bevétel elszámolások között még mindig kissé „újdonságnak” érezzük a projektelszámolást. A lényege, az elszámolt árbevétel folyamatosan megegyezzen, a teljes szerződéses ellenértéknek a teljesítési fok alapján meghatározott nettó árbevétel összegével. 

A költségek összetételt vizsgálva fontos feladat, hogy az építkezéssel kapcsolatos közvetlen önköltséget aktiváljuk. Ez biztosítja, hogy összköltség eljárással készített eredménykimutatás esetén az üzemi-üzleti eredmény, illetve forgalmi eljárás esetén a költségek már csak a közvezetett költségeket tartalmazzák. 

Ráfordítások esetén helyi adóknál szükséges lehet vizsgálni a már említett 180 napot meghaladó építkezések, állaandó és ideiglenes telephelyek adó elszámolását. 

A kiegészítő melléklet és egyéb kötelező szöveges beszámolók összeállításánál kiemelt figyelemmel kell vizsgálni, hogy azok a jogszabályi előírásoknak teljeskörűen megfelelve és a számszaki (mérleg és eredménykimutatás) adatokkal szinkronban kerüljenek bemutatásra.  

***

5percAdó konferenciaajánló

A PENTA UNIÓ Zrt. 2024. 03. 27-i, Az építőipari tevékenység és az ingatlanberuházás számvitel és áfa kérdései >> című konferenciáján Nagy Erzsébet Tünde és dr. Csátaljay Zsuzsanna ismerteti az eltérő beszámoló és eltérő értékelési módszereket, a projektelszámolás részleteit, az olyan értékeléseket, amelyekkel számviteli eredmény keletkezhet. 

***

Források:

* 2023 IV. negyedévében a gazdaság teljesítménye stagnált, az előző negyedévihez és a 2022. IV. negyedévihez képest sem változott
** Annyira rossz lett a 2023-as GDP-szám, hogy az elemzők már a 2024-es becsléseik rontásán gondolkoznak
*** Borús és jelentős kockázatokkal terhelt világgazdasági kilátások
**** Winter 2024 Economic Forecast: A delayed rebound in growth amid faster easing of inflation
***** Economic forecast for Hungary
****** Az építőipar összefoglaló adatai havonta és évkezdettől kumuláltan
******* Óriásit zuhant a magyar építőipar 2023-ban
******** Figyelmeztető jelek és trendváltások: az építőipar változó világa 2023-ban
********* KPMG: rugalmasság az építőipar jövője