Az alcímben szereplő „költői” kérdés minden bizonnyal, csak a KKV szektorban, azon belül is jellemzően a mikro-vállalkozásoknál (családi vállalkozásoknál) bír relevanciával, tekintettel arra, hogy ezeknél a társaságoknál a céges autó léte gazdaságossági számításokon alapult és nem egy munkavállalói (közép- vagy felsővezetői) juttatási csomag része volt eddig sem.

1. Mit is vettünk/veszünk figyelembe, amikor latolgattuk, hogy az egyébként is szükséges személygépjárművet, mint magánszemély, vagy mint cég vásároljuk meg?

Jövedelemadózást tekintve a társasági adóalapnál (illetve a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozóknál) volt/van lehetőség a gépjárműhöz kapcsolódó költségek (üzemanyag-, fenntartási-, karbantartási költségek, autópálya matrica stb) elszámolására.

Forgalmi adózás vonatkozásában a személygépjármű üzemeltetéséhez, fenntartásához (jellemzően javítási, szerelési munkálatokhoz) kapcsolódó szolgáltatások utáni áfa 50%-a levonásba helyezhető. Az Áfa törvény fogalmi rendszere szerinti bérlet esetében (nyílt végű pénzügyi lízing konstrukció, illetve tartós bérlet) a bérleti díjat terhelő áfa 50%-a a törvény erejénél fogva levonásba helyezhető, ugyanakkor, ha útnyilvántartás vezetését is vállalja a vállalkozás, úgy az útnyilvántartás alapján az üzleti-hivatali használat mértékének megfelelően gyakorolható az adólevonási jog, nyilván ennek akkor van létjogosultsága, ha a hivatali használat mértéke meghaladja az 50%-t.

A gazdaságossági számításunk harmadik pilléreként említhetjük, hogy a cégautóadóból levonható a határidőben megfizetett gépjárműadót, feltéve, ha mindkét adónem alanya ugyanaz a személy (azaz a tulajdonos és az üzembentartó személye nem válik el). Ugyanakkor a gépjárműadó fizetési kötelezettség abban az esetben is felmerül, ha magánszemélyként tulajdonoljuk az adott gépjárművet.

Mindezen kedvező lehetőségek mellett természetesen a biztosítási szerződés megkötésekor szembesültünk azzal, hogy más kategóriában kerül besorolásra a céges szerződő.

2. Cégautóadó mérték változása

Az 5PercAdó felületen, Sándorné Új Éva cikkéből Kedves Olvasóink már értesülhettek az adómérték változásról, azonban a téma indokolja, hogy tételesen idézzük a 2020. június 30-ig, majd 2022. július 1-től hatályos adómértékeket.

3. Az új helyzethez kapcsolódó mértlegelési szempontok

Minden vállalkozásnál a lentebbi szempontok figyelembevételével érdemes hozzávetőleges számításokat végezni. Nagy igazságok nem jelenthetők ki, csak mérlegelési szempontok adhatók, melyek alapján mindenki a saját használatára, költségeire vonatkozó adatokkal számolva hozhat számszakilag megalapozott döntést. Mindezek mellett figyelemmel kell lennünk arra is, hogy minden változik, ha a számítások eredménye az, hogy éppen a határán vagyunk annak, hogy érdemes a céges autót megtartani, akkor talán bölcsebb nem változtatni a kialakított gyakorlaton, hiszen ha az adómértékek vélhetően máról holnapra újra nem módosulnak, az üzemanyag árakra és egyéb költségekre ugyanez a kijelentés nem tehető meg.

Amennyiben 2022. július 1-t követően is kitartunk a céges gépjármű mellett, úgy a második oszlopokban szereplő adótételek megfizetésével kell számolnunk.

A gépjárműadó fizetési kötelezettség „döntés semleges”, hiszen azt magán-, illetve céges tulajdon esetén is meg kell fizetni.

Amivel viszont kalkulálnunk kell, az az üzemeltetés, fenntartás költségeinek elszámolási lehetősége a társasági adóalapnál, illetve a vállalkozói személyi jövedelemadó alapnál, valamint a forgalmi adó kérdésköre.

Az üzemanyag-költség jelentheti a legnagyobb költségtényezőt, amely a jelenlegi- és várható üzemanyag-árak mellett számolva, és azt a társasági (vállalkozói szja) adómegtakarításra vetítve, akár már önmagában is fedeztet nyújthat a megnövekedett cégautóadó összegére.

Ugyanakkor, ha arra jutunk, hogy nem „kifizetődő” a céges gépjármű és annak értékesítése mellett döntünk, mármint eladja a cég – vélhetően – a saját tulajdonosának, úgy az alábbi adókonzekvenciákra kell figyelemmel lennünk:

• Társasági adóalapnál megjelenik adóalap-növelő tételként a ráfordításként elszámolt könyv szerinti érték, míg adóalap-csökkentőként a számított nyilvántartási érték (mivel számvitelben maradványértékkel kellett számolnunk, így a két összeg nem lehet azonos, vélhetően a könyv szerinti érték lesz a magasabb, különösen akkor, ha fejlesztési tartalékot is feloldottunk a személygépjármű beszerzésekor)
• Társasági adónál maradva az eladási ár megjelenik a bevételek között. A kimutatott eladási árat a piaci árak figyelembevételével kell meghatároznunk, hiszen szinte biztos, hogy az eladó és vevő nem független fél, a vevő nagy valószínűséggel a társaság tulajdonosa, esetleg ügyvezetője. Az elmúlt időszakban pedig a használt autók ára is igencsak megnövekedett.
• Forgalmi adó vonatkozásában, ha átkerül magántulajdonba a személygépkocsi, úgy valamennyi adó-levonási lehetőséget elveszítjük, de érdemes végig gondolni, hogy az értékesítés esetlegesen nem jár-e forgalmiadó fizetési kötelezettséggel. A használt gépjárművek értékesítése többféleképpen adózhat:
  • Ha beszerzéskor áfa-t tartalmazó számlát kapott a társaság, de nem vonhatta le az adót, mivel nem bérbeadási vagy taxisszolgáltatási célból vásárolta a személygépjárművet, akkor a későbbi értékesítéskor adómentesen kell a számlát kiállítani (Áfa tv. 87. §). Ha az értékesítés következtében kikerül a jármű másik tagországba vagy harmadik országba, úgy „kétszeresen is adómentes” az ügylet.
  • Ha a beszerzéskor valamilyen okból levonható volt az adó (taxi-szolgáltatást, vagy bérbeadási célt szolgált a gépjármű), akkor az értékesítés adóköteles lesz belföldön. Ha az értékesítés külföldre irányul és a 89. vagy a 98. §-ban szereplő adómentességi feltételek fennállnak, akkor az értékesítés adómentes.
  • Ha a beszerzéskor nem volt felszámított adó a számlán, és ezen okból nem vonhatott le adót a beszerző, akkor is a 87. §-ban szereplő adómentesség alkalmazható. Ha az értékesítés külföldre irányul és a 89. vagy a 98. §-ban szereplő adómentességi feltételek fennállnak, akkor az értékesítés kétszeresen is adómentes.
• Vagyonszerzési illetékről se feledkezzünk meg, hiszen ha eladjuk magunknak a gépjárművet, úgy tulajdonosváltozás következik be, az ehhez kapcsolódó valamennyi kötelezettséget (eredetiség vizsga, biztosítási szerződések megszüntetése és újak kötése) is teljesítenünk kell.

* * *

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ), a partner szakmai szervezetekkel közös szervezésben, a NAV támogatásával, immár tizenhatodik alkalommal szervezi meg az Adózás Európában XVI. – Nemzetközi adózás atipikus gazdasági környezetben című konferenciát, 2022. augusztus 29-30. között. Jelentkezz a konferenciára most >> Adózás Európában XVI. Nemzetközi Adókonferencia