A munkáltató, kifizető által magánszemély javára kötött biztosítások esetén a díj és a kifizetések adókötelezettségét a biztosítás típusa határozza meg, az adózás szempontjából a biztosítások alapvetően három fő csoportba sorolhatók. Cikksorozatunk első részében részletesebben megismerkedtünk a talán leggyakoribb típussal, az adómentesnek minősülő kockázati biztosításokkal. A biztosítók fantáziája határtalan, így a konstrukciók számossága is egyre bővebb, vizsgáljuk meg a folytatásban az adókötelesnek minősülő biztosítási szerződések főbb jellemzőit.

Adóköteles díjú biztosítások

Adóköteles biztosítási díjnak minősül a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj a biztosított magánszemélynél. Ez alól kivételt képez a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértéke, valamint az adómentes biztosítások díja. Ezzel tehát azt is kijelenthetjük, hogy ha egy biztosítás díja a személyi jövedeleadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 1. számú melléklete alapján nem adómentes, akkor annak díja a díjfizetés időpontjában adóköteles.

Az adóköteles biztosítási díjak körébe jellemzően a határozott tartamú, megtakarítási jellegű életbiztosítások tartoznak, ezek a következők:

• a vegyes (felhalmozási, megtakarítási típusú) életbiztosítások (például haláleseti és elérési, úgynevezett vegyes életbiztosítás, ideértve a nyugdíjbiztosítást és a járadékbiztosítást is), ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL biztosítások) rendszeres díját (annak ellenére sem, hogy az valójában egy vegyes biztosítás), mert ahhoz adómentes jogcím (SZJA-törvény 1. számú melléklet 6.9. alpont) kapcsolódik;
• a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) elvárt díjon felül fizetett eseti vagy egyszeri díja (SZJA-törvény 1. számú melléklet 6.9. alpont);
• a magánszemély érdekét szolgáló kárbiztosítások (vagyon és követelés); az e körbe tartozó biztosítási díjak jogviszony szerint adókötelesek.

A kifizetőnek minősülő személy által kötött adóköteles díjú személybiztosítás az SZJA-törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként – azaz kifizetői adózás mellett – adóköteles.

A kifizető a biztosítási díj 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, így a biztosítási díj után fizetendő közterhek mértéke 43,66 százalék lesz (a biztosított magánszemélyt ennek kapcsán adófizetési kötelezettség nem terheli).

A fenti esetekben a kifizető, mint szerződő részese a konstrukciónak. Adódhatnak azonban speciális esetek: a kifizetőnek minősülő más személy által nem szerződőként fizetett adóköteles biztosítási díj adókötelezettségét a felek között fennálló jogviszony, valamint a szerzés összes körülményének figyelembe vételével kell meghatározni – itt tehát nem automatizmus a kifizető oldali adókötelezettség.

Ennyit tehát a díjfizetésről, lássuk mi történik kifizetéskor. A megtakarítási jellegű biztosításokkal kapcsolatos kifizetések adókötelezettségét a kifizetés jogcíme határozza meg.

Adómentesek a kockázati biztosításoknál említett (haláleseti, baleseti, betegségi) szolgáltatások. Szintén adómentesek a – törvényi feltételeknek megfelelő – nyugdíjbiztosításokra kifizetett nyugdíjszolgáltatások és egészségkárosodási szolgáltatások is.

A biztosítói teljesítésből a befizetett díjat meghaladó összeg kamatjövedelemnek minősül, amely után kamatadót kell fizetni. A kamatjövedelem megállapításakor a befizetett díjak között a munkáltató által fizetett adóköteles (már leadózott) biztosítási díj összegét természetesen figyelembe lehet venni (ellenkező esetben kétszeres adóterhelésről beszélhetnénk), emellett az esetlegesen a magánszemély által befizetett díj is figyelembe vehető. A 2013-tól befizetett kockázati díjakat (amennyiben adómentes) munkáltatói szerződés esetén is figyelmen kívül kell hagyni.

Ha a kamatjövedelem kifizetőtől származik, úgy az adót a megszerzés időpontjára a kifizető (jellemzően a biztosító) állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. 2017. január 1-től a kamatjövedelem után már csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, ugyanis a jogalkotó megszüntette a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget.

A cikksorozatunk következő részében egy fentebb már említett speciális konstrukcióval, az élethosszig tartó, visszavásárlási értékkel rendelkező, más néven whole life biztosításokkal foglalkozunk majd.

 * * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem