Sajnos egyre jobban terjed – úgy a könyvelők, mint a vállalkozók körében – az a vélemény, hogy a beszámolónak nincs is nagy jelentősége, hiszen azt is már egy „gombnyomással elő lehet állítani”. Az tény, hogy szinte minden könyvelő programban van ún. „beszámoló összeállítása” funkció. Az így készített beszámoló azonban nem tartalmazza (nem tartalmazhatja) azokat a szubjektív megítéléseken, vezetői döntéseken alapuló tényezőket, amelyek a beszámolókészítésnek a lényegét adják.

A beszámoló tartalmi és formai követelményei

A nemzetközi tendenciák és az EU számviteli irányelve is arra épül, hogy a beszámolási kötelezettség tartalmi és formai előírásai legyenek összhangban az adott gazdálkodó nagyságával, az adatai iránti igény jellegével. Ennek megfelelően hazánkban is többféle beszámolási mélység van, amelyek alkalmazását a számvitelről szóló 2000. évi törvény, illetve felhatalmazásán alapuló egyéb jogszabályok írnak elő.

A 2024 évre vonatkozó beszámoló választásnál már lehet alkalmazni az decemberben elfogadott értékhatár emelések könnyítő előnyeit is. 

A beszámoló összeállításánál figyelemmel kell lenni arra a munkamegosztásra, amely a számviteli rendszerben elvárt.

• A számvitelhez kapcsolódó (mint egyébként minden az adott cég működésére vonatkozó) döntéseket a vezetésnek kell meghozni – még akkor is, ha ez számára idegen terület vagy nincs meg hozzá a megfelelő ismerete. 
• A könyvelő a döntéseket előkészíti, tájékoztatja a vezetést a lehetséges hatásokról, következményekről, illetve a döntéseknek megfelelően jár el a szakmai folyamatokban, feladatokban. (A döntés átvállalásnak joga és lehetősége a későbbiekben számos problémát vethet fel.)

Zárlatok és üzleti év végén készítendő beszámoló

A könyvelésben nagy szerepe van a zárlatoknak – bármilyen időszakra is vonatkoznak azok (napi, heti, dekád, havi, negyedéves, éves). Formáját tekintve az így keletkező könyvelési outputok lehetnek csupán riportok, jelentések, közbenső mérlegek vagy az üzleti év végén készítendő beszámoló. Ezek a keletkező dokumentumok mérföldkövek, amely alapján a vezető operatív vagy éppen stratégiai döntéseket tud hozni. Ezért fontos, milyen információigényt fogalmaznak meg egy adott zárlathoz kapcsolódó dokumentummal szemben. Könyvelési nyelven: mely zárlati feladatokat kell az évközi zárlatoknál is már figyelembe venni, s melyeket „csak” az üzleti év végén. 

Az üzleti év végén készítendő beszámolóhoz kapcsolódóan a Számviteli törvény részletesen megfogalmazza az elvárásokat, alkalmazási kötelmeket vagy éppen lehetőségeket. A Szt.-ben nagy jelentősége van a „kell” és a „lehet” fogalmaknak. (Ezért is töltött el szomorúsággal, amikor könyvelő szájából hallottam, hogy ő „még soha nem olvasta a számviteli törvényt, elég számára az a tudás, amit az előadásokon meghallgat”. Ilyen hozzáállással komoly károkat tud a könyvelő a vállalkozásnak okozni.)

A számviteli törvényt rendszer szinten kell megérteni ahhoz, hogy tudatosan tudjuk alkalmazni azokat a számviteli eszközöket, melyek a beszámolóval szemben támasztott követelmények teljesüléséhez vezetnek. S mik ezek az elvárások:

• 4.§ (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni.
• (2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

A számviteli eszközök

• a polgári jog teljesítményszemléletén alapulóan a beszámolási időszakhoz kapcsolódó bevételi és költségelszámolás rendszere – figyelembe véve az aktiválási kötelmeket és lehetőségeket, illetve az időbeli elhatárolás elvének betartását;
• a valós használatot tükröző értékcsökkenési leírások rendszere;
• értékfogalmak helyes kezelése – bekerülési érték, könyv szerinti érték, piaci érték;
• az eszközök könyv szerinti értékének a piaci értékhez való viszonyítása, ennek alapján – szükség szerinti mértékben – terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztések elszámolása;
• kötelező jellegű és/vagy lehetőségként felmerülő céltartalékolás;
• devizás tételek átértékelési kötelezettsége;
• beszámolási időszakhoz kapcsolódó káresemények, kamatok, járulékok, engedmények elszámolása;
• adózási lehetőségek és kötelezettségek megfontolt alkalmazása (pl. fejlesztési tartalék képzése);
• beszámolóba való helyes besorolás – kiemelten fontos, hiszen az egyes eszközcsoportok és a fedezetükként megjelenő források aránya, struktúrája sokat elárul egy adott cégről.
• azok a szöveges magyarázatok, amelyek kötelezően vagy a gazdálkodó érdekeit szem előtt tartva informálják a beszámolót olvasót.

S nem feledkezhetünk meg e folyamatok mögötti dokumentáció fontosságáról sem.

A beszámoló összeállítása szép feladat. A számviteli rendszer strukturált felépítésén és hatékony működtetésén, a könyvelő részéről a vezetés folyamatos támogatásán, illetve az ezek alapján kellő körültekintéssel meghozott vezetői döntéseken alapul.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél naprakész lenni a beszámoló tartalmi és formai követelményeivel, valamint a számviteli eszközökkel kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Zárjuk az évet című online konferenciáján 2025. 04. 14-én, ahol Dr. Sallai Csilla, Dr. Németh Nóra és Dr. Kovács Attila segítségével gyakorlati példákon keresztül ismerheted meg a beszámolókészítés rejtelmeit.