A bérpótlékokkal kapcsolatos előírások alkalmazása több esetben okoz problémát szakemberek számára is. Munkám során többször találkoztam a nem egyértelmű törvényi megfogalmazások, esetleges félreértelmezésének negatív következményeivel. Ebben a cikkben szeretnék megosztani néhány gyakorlati tapasztalatot és tisztázni néhány fontos kérdést.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 139-145. §-ig foglalkozik a pótlékok fogalmával, mértékével és számításával, miszerint bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót.

Mivel főképp a műszakpótlékkal kapcsolatosan vettem észre szürke foltokat, elsősorban ezt szeretném pontosítani.

Az Mt. 141. §-a szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% műszakpótlék jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.

Hogyan is néz ki ez a valóságban?

Először kiszámoljuk, hogy hány napot dolgozott a munkavállaló, majd azt, hogy ezen belül hány féle munkaidő kezdési időpontok voltak.

Ha például aktuális hónapban 21 napot dolgozott a munkavállaló, ebből hét alkalommal 10 óra, tizenhárom alkalommal 11 óra, és egy alkalommal 7 óra volt a munkaidő kezdete, akkor ez már mindenképp megfelel a műszakpótlékra jogosultság egyik feltételének, hiszen 21/3=7, viszont a munkaidő kezdete jelenleg 8 esetben eltért a legtöbbnek mondható, 11 órai munkaidő kezdettől. Továbbá a legkorábbi 7 óra, legkésőbbi 11 óra közt is megvan a 4 órányi eltérés.

Ha az 1/3-nál több munkaidő kezdet eltérés megtalálható, annak nincs jelentősége, hogy a 4 órányi eltérés csak egyszer fordult elő. Ilyenkor a 18 óra utáni munkavégzés minden esetben 30% bérpótlék fizetésére kötelezi a munkáltatót.

Az éjszakai pótlék ennél lényegesen egyértelműbb. Amennyiben a fent említett számítás szerint a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, éjszakai munkavégzés esetén (22-06 óra között) 15% bérpótlék jár, amennyiben a munkavégzés időtartama az 1 órát meghaladja.

A köznyelvben túlóraként emlegetett rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 50% bérpótlék – vagy a felek megállapodása alapján szabadidő – jár a munkavállalónak. Ugyanez a díjazás illeti meg a munkavállalót a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék jár, ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy kereskedelmi tevékenységet, kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott.

A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg.

Készenlét az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a napi munkaidő beosztásán felüli időben munkavégzésre rendelkezésre állni köteles. A készenlét időtartamát a munkáltató, a készenlét helyét a munkavállaló jogosult meghatározni. Mértéke 20%.

Ügyelet az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a napi munkaidő beosztásán felüli időben – a munkáltató által megjelölt helyen és ideig – munkavégzésre rendelkezésre állni köteles, mely idő alatt munkát nem végez. Mértéke 40%, munkavégzés esetén rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről van szó, így az erre vonatkozó díjazási szabályokat kell alkalmazni.

Mindkét esetben a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magába foglaló havi átalány állapítható meg.

Kevésbé közismert, de sok esetben hasznos tudni és alkalmazni, hogy felek megállapíthatnak olyan mértékű alapbért, ami tartalmazza a műszak-, éjszakai-, munkaszüneti napi-, és a vasárnapi pótlékot. Összegének megállapítására nincs konkrét rendelkezés, a kötelező legkisebb munkabéren felül az elmúlt időszak pótlékokkal számított átlagával, vagy az előreláthatóan pótlékra jogosító időszakok figyelembevételével érdemes kiszámítani.

A fentiekből is látható, hogy milyen fontos a jogszabályi előírások megfelelő ismerete és alkalmazása nem csak a jogkövető magatartás miatt, hanem azért is, mert a kiszámolt összegek a munkavállalók bérének összegét is befolyásolják.

* * *

Az 5percAdó rendezvény-ajánlata:

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem