A munkáltatók számára a jelenlegi szabályozás viszonylag kevés lehetőséget hagyott kedvező adózású juttatások nyújtására. A kevesek egyike az önkéntes pénztári célzott szolgáltatás, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 70.§ (2) pontja alapján – a kiegészítő önsegélyező szolgáltatás kivételével – egyes meghatározott juttatásként nyújthat a munkáltató 38,35% közteherrel.

Az egyéb önkéntes pénztári munkáltatói befizetések adózásának változásával egyre több munkáltató ismerkedik ezzel a lehetőséggel. A konstrukció lényege, hogy a munkáltató egy általa preferált, például egészségügyi célra külön szerződést köt az önkéntes pénztárral. Ebben a szerződésben rögzítik a munkáltató által biztosított összeget és a célt, amelyre felhasználásra kerülhet. Ezt az összeget a pénztár szerződésenként a munkáltatóhoz rendelve külön kezeli. A célként meghatározott szolgáltatásokból a munkáltató pénztártag munkavállalói (esetleg hozzátartozóik) részesülhetnek. A szerződésben rögzítik a felhasználás időtartamát, az elszámolás módját, stb.

A fentiekből következik, hogy csak olyan munkavállalót részesíthet a munkáltató ebben a juttatásban, aki tagja az adott önkéntes pénztár(ak)nak. Az ilyen formában a pénztárnak utalt összeg, a konstrukcióból adódóan nem kerül a munkavállalók egyéni pénztári számláján jóváírásra. Miután erre a juttatásra vonatkozóan a munkáltató köteles az adófizetésre, így a magánszemély adókedvezménye sem vonatkozhat rá.

A munkáltatók olyan szolgáltatási célt határozhatnak meg az egyes szerződésekben – egyszerre akár többet is -, amely szerepel az adott pénztár alapszabályában. A kialakuló gyakorlat szerint ilyen szerződésen keresztül finanszírozzák a munkáltatók a különböző, akár cégspecifikus szűrővizsgálatokat, a gyógyszertári kiadásokat vagy a kötelezőn felüli szemüvegtérítést.

Miután az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) az egészségpénztárak által nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások körébe sorolja a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetését is, a munkáltatóknak módja van kedvezőbb adózási feltételekkel biztosítani a szélesebb körű magánegészségügyi szolgáltatásokat is.

* * *

Hogy miként lehet a különböző szolgáltatásokat a különféle adózási feltételekkel a legkedvezőbben összehangolni, gyakorlati példákon keresztül vizsgáljuk a 2020. február 6-i Cafeteria 2020 – megtartani, fejleszteni vagy leépíteni? c. konferencián.