Az OECD Modellegyezmény és Kommentár 2025-ös módosítása – Siklósiné Antal Gyöngyi

Mit üzen a 2025-ös OECD Kommentár? - Új értelmezések a telephely, a távmunka és a kamatlevonás területén

Az OECD Modellegyezmény és Kommentár 2025-ös módosítása - Siklósiné Antal Gyöngyi

Az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezményének és a kapcsolódó kommentárnak a legújabb, felújított kiadása 2025 végén jelent meg. Az új kiadás módosításai érintik a határokon átnyúló távmunka adózását, a természeti erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységeket és számos fontos technikai kérdést a transzferárazás, a nemzetközi vitarendezés és az információcsere kapcsán.

A változásokat az adózóknak is érdemes megismerniük, mert azok hatással lehetnek arra, hogy az adóhatóságok hogyan kezelik az állandó telephelyeket, a kamatlevonhatósági szabályokat, a kölcsönös egyeztető eljárásokat és a kitermelő tevékenységek adóztatását az elkövetkező években.

OECD jóváhagyott módosításai

Az OECD Tanácsa által 2025 novemberében jóváhagyott módosítás hat fő területet érint:

  • Határokon átnyúló távmunka és telephely keletkezése (5. cikkhez kapcsolódó kommentár);
  • Új választható cikk a természeti erőforrások feltárásával és kiaknázásával kapcsolatos tevékenységekről (5. cikkhez kapcsolódó kommentár);
  • A 9. cikk és az alultőkésítési és kamatlevonási szabályok közötti kapcsolat, valamint a 7. és 24. cikk módosítása;
  • A kölcsönös egyeztetési eljárásokra és a választottbírósági eljárásra vonatkozó magyarázatok módosítása (25. cikk és kommentár);
  • Az adóegyezmények kapcsolata a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szolgáltatáskereskedelmi megállapodásával (GATS) (25. cikk új (6) bekezdése); és
  • Az adóügyi információcseréhez kapcsolódó magyarázatok kiegészülése, részben adatvédelmi vonatkozásokkal (26. cikkhez kapcsolódó kommentár).

Az OECD az új kiadvány megjelenését kísérő közleményében kiemelte, hogy a módosítások célja nagyobb biztonságot nyújtani a rövid távú, határokon átnyúló távmunka és a természeti erőforrások kitermeléséből származó jövedelem adóztatása terén, ami a COVID utáni üzleti tevékenység módjának és helyének szerkezeti változásait tükrözi.

Bár a modellegyezmény és annak kommentárja nem jogszabály, mégis befolyásolja a gazdasági szereplők tevékenységét és azok adójogi megítélését mind az adóhatóság és bíróság részéről is.

Határon átnyúló távmunka: kibővült telephely szabályok 

A kommentár új magyarázatokkal bővült ki a “Otthonról vagy más helyről történő határokon átnyúló munkavégzés” címmel. A magyarázatok olyan helyzetekkel foglalkoznak, amelyekben az alkalmazott lakóhelye vagy tartózkodási helye egy másik államban van, és a munkavégzés onnan történik. Elemzik, hogy mely esetekben minősül egy ilyen hely állandó üzleti helynek, amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységet fejt ki, ezáltal telephely keletkezik.

Az új magyarázataival az OECD csökkenti a rövid távú, életmód-vezérelt, határokon átnyúló távmunkákból eredő telephely-keletkezés kockázatát, ugyanakkor egyértelműen támogatja a telephely-meghatározást, ha az alkalmazottak hosszú távon egy másik országból dolgoznak, még akkor is, ha a vállalatnak nincs ott hivatalos irodája.

Az OECD kommentár számos példát is hoz, amelyek különböző eseteken keresztül mutatják be a szabályok működést. 

Új, választható cikk a természeti erőforrás kitermelési tevékenységhez kapcsolódóan

A 2025-ös módosítás egy szabadon választható cikket vezet be, amelyet a szerződéses partnerek elfogadhatnak a kitermelhető természeti erőforrások (mint például olaj, gáz és ásványi anyagok) feltárásával és kiaknázásával kapcsolatos tevékenységek kapcsán.

Az új rendelkezés alkalmazható az offshore kitermelési tevékenységekre (tengerfenékkel, altalajjal és azok természeti erőforrásaival kapcsolatos tevékenységek); vagy tágabban meghatározva, az offshore és onshore tevékenységekre (amely kiterjed a tengeri műveletekhez kapcsolódó, meghatározott szárazföldi tevékenységekre is). Az új szabályok az erőforrás-gazdag országok számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy forrásadókat vessenek ki a kitermelési és kapcsolódó tevékenységek széles körére, avagy speciális telephely-szabályok révén hamarabb keletkeztessenek telephelyet a kitermelési tevékenység tekintetében.

Ezenkívül a cikk lehetővé teszi a forrásállamnak az adóztatást a természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyontárgyak és kitermelési, illetve hasznosítási jogok vonatkozásában. Továbbá a telephely ezen tevékenységekhez használt üzleti tulajdonának részét képező eszközök és ingatlan tekintetében.

Transzferárazás, alultőkésítés és kamatlevonás korlátozása

Az OECD Modellegyezmény 9. cikkéhez fűzött magyarázatok jelentős mértékben átdolgozásra kerültek egyrészt az OECD Transzferár Iránymutatásaiban történt változásoknak megfelelően, másrészt a transzferár szabályok és az egyes államok alultőkésítési vagy kamatlevonás korlátozási szabályainak egymáshoz való viszonyának tisztázása érdekében. 

A kommentár kiemeli, hogy a 9. cikk a szokásos piaci ár elvének szabályát tartalmazza, és hogy a Transzferár Iránymutatások, beleértve annak pénzügyi tranzakciókról szóló új X. fejezetét, ezzel összhangban határozza meg a transzferárazás nemzetközileg elfogadott értelmezését.

A kommentár továbbá tisztázza, hogy összeegyeztethető az a gyakorlat, miszerint az országok eltérő megközelítést alkalmaznak a csoporthoz tartozó jogalanyok adósságkitettségének szabályaira. Egyes államok a transzferár módszereket, míg más államok a hazai kamatlevonási korlátozási szabályokat alkalmazzák. E tekintetben a kommentár egyértelművé teszi, hogy az egyezmény nem akadályozza a belföldi kamatkorlátozásra vonatkozó szabályok alkalmazását, feltéve, hogy azok az adóköteles nyereséget a szokásos piaci ár elvének megfelelően határozzák meg. Továbbá kifejti, hogy ha a nyereség a szokásos piaci ár elvének megfelelően került megállapításra, a költségek levonhatósága a hazai jog hatáskörébe tartozik.

Nemzetközi vitarendezés

A 2025-ös frissítés egy új 6. bekezdést ad a 25. cikkhez, amely az adóegyezmények és a WTO Szolgáltatási Kereskedelemről szóló Általános Egyezménye (GATS) közötti kölcsönhatást tárgyalja. Lényegében ez megerősíti az adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárás központi jelentőségét az adóviták rendezésében.

Ezen kívül a 25. cikkely kommentárja ki is bővült, könnyebb hozzáférést biztosítva az adózóknak ezen jogintézményhez. Az új magyarázatok tisztázzák, hogy már akkor is kezdeményezhetik az adófizetők a másik adóhatósággal az egyeztetést, ha csak valószínű, hogy egyezménynek nem megfelelő adózás merülhet fel.

Az új kommentár továbbá hivatkozik az OECD 1. pillér keretében, a transzferárakat érintően elért megállapodására, az ún. B összegre. Az OECD 1. pillér B összege (Amount B) a határokon átnyúló alapszintű marketing- és disztribúciós tevékenységek szokásos piaci árának egyszerűsített, ésszerűsített megállapítását szolgálja. A csomag célja a jogviták csökkentése, különösen az alacsony kapacitású joghatóságokban, az adóhatóságok számára megbízhatóbb transzferár-képzést biztosítva. 

Információcsere és adatvédelem OECD aktualitások

A 26. cikk aktualizált kommentárja pontosítja a hatóságok által információcsere keretében kapott adatok felhasználhatóságát, valamint a titoktartási kötelezettségek hatályát, többek között az adófizetők adatait közvetetten tükröző információkkal kapcsolatban.

* * *

5percAdó ajánló

Ha szeretnéd első kézből megismerni az OECD új Modellegyezményének és Kommentárjának 2025-ös módosításait vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Adóegyezmények – Új OECD Modellegyezmény és Kommentár című ÉLŐ online konferenciáján 2026. 02. 09-én, ahol Siklósiné Antal Gyöngyi rendszerezve, gyakorlati megközelítésben mutatja be a legfontosabb tudnivalókat.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM