A költségvetési szervek gazdálkodásának egyik központi eleme az előirányzat gazdálkodás. A költségvetési ciklusban, kezdve a költségvetés tervezésétől, a költségvetés végrehajtásán át a beszámolásig (zárszámadásig), fontos szerepe van az előirányzatok vizsgálatának. Az előirányzat gazdálkodás elemzése segít bemutatni és értelmezni az előirányzatok változását és teljesítésének alakulását. A költségvetés végrehajtásának év közbeni vizsgálata pedig fontos információt szolgáltathat a vezetőség részére az előirányzatok alakulásáról és várható teljesítéséről. Fentieken túl fontos kiemelni, hogy az előirányzat gazdálkodás ellenőrzése során is jut szerep az elemzésnek, mivel ellenőrzés során elemző eljárások is alkalmazásra kerülhetnek. Ebben a cikkben röviden összefoglaljuk, hogy milyen elemzési lehetőségek állnak rendelkezésre az előirányzatok esetében.

Az előirányzat gazdálkodás elemzéséről általánosságban

Az előirányzat gazdálkodás elemzésének két alapvető információ bázisa az éves adatok elemzése esetében az éves költségvetési beszámoló, és év közbeni elemzés esetében az időközi költségvetési jelentés (a továbbiakban: IKJ). Az előirányzatok vizsgálatát célszerű kiemelt előirányzatonként végezni, mert így kivédhetők a kiemelt előirányzaton belüli átcsoportosítások torzító hatásai. Egyedül a B8 Finanszírozási bevételek kiemelt előirányzaton belül célszerű kiemelni a B813 Maradvány igénybevétele és B816 Központi, irányító szervi támogatás rovatok adatait. Az előirányzatok alakulásának vizsgálata során az eredeti előirányzat, módosított előirányzat és a teljesítés adatok kapnak szerepet. 

Az elemzések elvégzése során fontos követelmény a következetesség elvének érvényesítése. Ez abban nyilvánul meg, hogy az állandóság és az időszakok összehasonlíthatósága érdekében az intézményi sajátosságokat figyelembe véve a választott módszerek, mutatószámrendszerek hosszabb távon, vagy változtatások esetén visszamenőlegesen (legalább az előző évre vonatkozólag) kerülnek alkalmazásra.

Az előirányzatok összetételének vizsgálata

Az előirányzat gazdálkodás elemzésének egyik legalapvetőbb módja az előirányzatok és a teljesítések összetételének vizsgálata. Ez tulajdonképpen megoszlási viszonyszámokkal történik, ahol mind a bevételi, mind a kiadási oldalon az összes előirányzat/teljesítés összege a 100 %, és azt vizsgáljuk, hogy a kiemelt előirányzatok mekkora részt tesznek ki az egészen belül. Ez történhet táblázatos formában, és a jobb szemléltetés és értelmezhetőség érdekében célszerű grafikusan, torta diagramokkal is ábrázolni. 

Az egyszerű megoszlásokon túl számíthatók összetettebb megoszlási viszonyszámok is. Ilyen például a finanszírozási bevételek aránya, költségvetési bevételek aránya, működési bevételek aránya és a felhalmozási bevételek aránya az összes bevételen belül. Ugyanezek a kategóriák vizsgálhatók kiadások esetében is az összes kiadáson belül.

Előirányzatok alakulásának bemutatása mutatószámok segítségével

Az előirányzat gazdálkodás elemzése mutatószámokkal is elvégezhető. Az egyszerűbb mutatószámok közé tartozik a tervezés megalapozottsága mutató, a módosítási mutató és a pénzügyi teljesítési mutató. Ezek közül a módosítási és a pénzügyi teljesítési mutató nem csak a beszámoló adatokból számítható, hanem év közben az IKJ adatokból is. Ezzel az elemzési módszerrel követhető az előirányzatok módosításának és teljesítésének alakulása. 

A tervezés megalapozottsága mutató azt mutatja meg, hogy a tervezés során az elemi költségvetésbe bekerült eredeti előirányzat mennyire volt megalapozott, milyen mértékben teljesült a terv. Ez a mutató csak abban az esetben számítható, ha volt eredeti előirányzat az érintett kiemelt előirányzathoz kapcsolódóan. Számítása:

A módosítási mutató azt mutatja meg, hogy a költségvetési év során milyen mértékben kerültek az előirányzatok módosításra. Ez a mutató szintén csak abban az esetben számítható, ha volt eredeti előirányzat az érintett kiemelt előirányzathoz kapcsolódóan.  Számítása:

A pénzügyi teljesítési mutató azt mutatja meg, hogy a költségvetési év során milyen mértékben teljesültek a módosított előirányzatok. Év közbeni vizsgálat során segíti az előirányzatok várható teljesítésének nyomon követését. Számítása:

A teljesítési adatokból összetettebb mutatószámok is számíthatók, úgymint a működési bevételek és kiadások viszonya, a felhalmozási bevételek és kiadások viszonya, költségvetési bevételek és kiadások viszonya. Az utóbbi mutató bővíthető is, a bevételeknél figyelembe vehető a maradvány igénybevétele is.

A működési bevételek és kiadások viszonya megmutatja, hogy a vizsgált időszak működési bevételei mekkora mértékben fedezték a működési kiadásokat. Számítása:

A felhalmozási bevételek és kiadások viszonya azt mutatja meg, hogy a költségvetési szerv felhalmozási bevételei mekkora mértékben fedezik a felhalmozási kiadásait. Számítása:

A költségvetési bevételek és kiadások viszonya pedig azt mutatja meg, hogy az összes költségvetési kiadásnak mekkora hányadát fedezik a költségvetési bevételek. Számítása:

A legutóbbi mutató számítható bővítve a maradvány igénybevételével, ebben az esetben az látható, hogy az irányító szervi támogatás nélkül mekkora mértékben tudta fedezni a költségvetési szerv a költségvetési kiadásait a saját bevételeiből és a korábbi évek maradványából. Számítása:

Ezeken a mutatószámokon kívül egyéb mutatók is képezhetők, számíthatók, attól függően, hogy az elemzés során mit szeretnénk bemutatni. Pontosabb következtetések levonásához több évre történő kiszámítása is célszerű lehet a tendenciák vizsgálata érdekében.

Előirányzatok alakulásának évközi vizsgálata

A költségvetés végrehajtása során előirányzatok évközi alakulását az IKJ adatai alapján lehet vizsgálni. Az IKJ teljesítés adatai halmozott értékeket tartalmaznak, amiből egyszerű kivonással előállíthatók a havi változások is, ha arra van szükség (pl. felhasználási terv és tényadatok eltérésének vizsgálata az Ávr. 172/A. § szerinti befizetési kötelezettség vizsgálatánál).

Az IKJ adatok vizsgálatánál számítható hónapról hónapra a pénzügyi teljesítési mutató, annak alakulásából következtetések vonhatók le a várható teljesítésekről, azoknál az előirányzatoknál (főleg működési kiadások és működési bevételek) melyeken rendszeresen (időarányosan) megfigyelhető teljesítés. Az idősorok vizsgálatánál alkalmazhatók a bázis és lánc viszonyszámok, melyek segítségével számítható egy átlagos növekedési ütem. A várható teljesítések becsléséhez használt átlagos növekedési ütem értelmezését  óvatosan kell kezelni, mert nagyarányú ingadozások, magas kiugrások esetén torz információkat adhat. Itt alkalmazhatók a halmozott adatok és a havi változások egyaránt. Ezek mellett az idősorok vizsgálatánál feltárhatók a bevételi/kiadási kategóriáknál az esetleges ciklikusságok.

Abban az esetben, ha több időszak adata is rendelkezésre áll (legalább fél év), már lehet nagyvonalú becsléseket adni az év végi várható teljesítésekre vonatkozóan. Egyik módszer, hogy a rendszeresen teljesülő bevételeket és kiadásokat éves szintű adatra arányosítjuk, vagy trendszámítás segítségével (beépített Excel függvény) hajtunk végre becslést. Az így kapott értékeket nem szabad tényadatként kezelni, mivel becslésről van szó, ennek megfelelően tartalmaz pontatlanságokat. További fontos szabály, hogy a becslés során nem lehet kalkulálni a következő időszakokban kötött szerződések, esetleges rendkívüli események teljesítést befolyásoló hatásával sem (csak abban az esetben tudjuk figyelembe venni, ha már van róla információnk a kalkuláció során). Nyilván minél több időszak adata áll rendelkezésre, annál pontosabb becslést lehet készíteni. 

A költségvetés végrehajtási szakaszában végzett elemzéseknél olykor félrevezető lehet, ha csak az adott költségvetési év adatait vizsgáljuk. Az elemzés során pontosabb következtetések vonhatók le, ha összevetjük a tárgyévi adatokat a korábbi évek adataival ugyanarra az időszakra vonatkozólag (pl. ha az első félévet vizsgáljuk a tárgyévben, akkor összevetjük a korábbi évek első féléves adataival), így a korábbi évek információi alapján megfigyelhetők a teljesítésekben az intézményi sajátosságok, vagy jobban észrevehetők az egyedi kiugrások/elmaradások. A korábbi évek beszámolási adatait is figyelembe véve, a becslés is pontosabban értéket mutat. Például ilyen intézményi sajátosság, hogy egy jellegéből adódóan időarányosan teljesülő előirányzat csoport esetében az első féléves adatok alapján nagymértékű bevételi elmaradásra lehet számítani, de a korábbi évek tapasztalatai alapján azt látjuk, hogy jellemzően a bevétel jelentős része az év III. negyedévében teljesül (pl. egy oktatási intézmény esetében a tanév kezdetén befizetett éves tandíj).

Összefoglalás

A fentiekben az előirányzatok elemzésével kapcsolatban az alapvető elemzési módszerek kerültek nagyvonalakban bemutatásra. Ebből is jól látható, hogy a beszámolóban, az IKJ-ban szereplő adatokból néhány számítással rengeteg információ állítható elő. Ezeken túlmenően, igazodva a költségvetési szerv igényeihez, a belső információk ismeretében, vagy több év összehasonlítása esetén részletesebb, pontosabb következtetések vonhatók le.

* * *

A vállalkozási mérlegképes könyvelő képzésre épülő Államháztartási mérlegképes könyvelő képzést ajánljuk Neked! Jelentkezz  a PENTA UNIÓ Zrt. 2022. szeptemberében induló képzésére, a legkorszerűbb és leghatékonyabb oktatási módszerrel, távoktatásban.

A képzés oktatói:

• Szeles Judit (jogi szakokleveles közgazdász)
• Lukács László István (államháztartási gazdálkodási és ellenőrzési szaktanácsadó, okleveles közgazdász) 

Tudj meg mindent a képzésről >> Államháztartási mérlegképes könyvelő képzés