Magyarországon ma már mindenki csak egy járulékfizetés ellenében vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást. Egészségügyi szolgáltatás a betegségek megelőzését szolgáló szűrővizsgálatok, háziorvos, házi gyermekorvos, fogászat, járóbeteg-szakellátás, kórház, rendelőintézet, szülészeti ellátás, orvosi rehabilitáció, mentés.

Egyes ellátások járulékfizetés ellenében sem járnak teljesen ingyenesen, a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz, továbbá egyes gyógyászati ellátások árához társadalombiztosítási támogatás és útiköltség-térítés jár.

Vannak olyan egészségügyi szolgáltatások is, amelyeket a biztosított is csak részleges térítés mellett vehet igénybe (például az egészségi állapot által nem indokolt magasabb színvonalú kórházi elhelyezés). A baleseti egészségügyi szolgáltatás annyiban tér el az egészségügyi szolgáltatástól, hogy amennyiben az egészségkárosodás üzemi balesetre vagy foglalkozási megbetegedésre vezethető vissza, az igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához százszázalékos mértékű társadalombiztosítási támogatás jár. Ezekért tehát nem kell részben sem térítést fizetni.

Az egészségügyi szolgáltatás az egészségbiztosítási szervvel az adott szolgáltatásra finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál (orvos, rendelő, kórház, gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz gyártó, stb.) vehető igénybe. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor személyazonosság igazolása mellett a társadalombiztosítási azonosító jelet (röviden: TAJ szám) tartalmazó okmányt be kell mutatni az egészségügyi szolgáltatónál.

Az egészségügyi szolgáltatás fedezetére szolgáló járulék:

• fő szabály szerint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belüli 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék (ilyen fizetésére a nyugdíjas foglalkoztatott is kötelezett),
• vagy az egészségügyi szolgáltatási járulék.

Az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál még az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) által szabályozott egészségügyi hozzájárulás is, amely a járulék és a szociális hozzájárulási adó alól mentes egyes jövedelmekre kerül kivetésre. Az egészségügyi hozzájárulás azonban egy adó jellegű fizetési kötelezettség, ennek ellenében senki nem szerez konkrét ellátásra jogosultságot. Az egészségügyi hozzájárulást ugyanis az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot illeti meg. A befizetett egészségügyi hozzájárulást az Egészségbiztosítási Alap javára az adóhatóság folyamatosan átutalja.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék a korábbi havi 7.050 (napi 235) forintos összegről 2017. január 1-jétől havi 7.110 (napi 237) forintra emelkedik. A módosítást tartalmazó törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint a fogyasztói árindex növekedése indokolja a biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék emelését.

Négy személyi kör van, aki az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgáló járulék fizetésére kötelezett:

• kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után fizeti a társas vállalkozás,
• kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó saját maga után fizeti,
• fizetni köteles az a belföldi magánszemély, aki más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult,
• fizetésére kötelezett a szociális szövetkezet a speciális tagsági jogviszony keretében munkát végző tagja után.

A szociális szövetkezetre azonban ez a közteher fokozatosan kerül kirovásra. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül a szociális szövetkezet, a foglalkoztatás

• 2. évben 25 százalékának,
• 3. évben 50 százalékának,
• 4. évben 75 százalékának,
• az 5. évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.

Aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 16. § (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra járulékot nem köteles fizetni (például nyugdíjas, szociálisan rászorult, hajléktalan), az után a központi költségvetés fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot az Egészségbiztosítási Alapba. Igaz ennek összege csak havi 5.790 forint (évek óta nem emelkedik).

****

Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017

11 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai:

• Pécs – november 28.-november 29.
• Nagykanizsa – november 28.-november 29.
• Székesfehérvár – december 1.-december 2.
• Budapest I. – december 1.-december 2.
• Debrecen – december 5.-december 6.
• Miskolc – december 5.-december 6.
• Győr – december 8.-december 9.
• Budapest II. – december 12.-december 13.
• Szolnok – december 12.-december 13.
• Kecskemét – december 15.-december 16.
• Budapest III. – 2017. január 10.-január 11.