A devizás tételek árfolyamkülönbözetének elszámolása különösen érzékeny kérdés a vállalkozások eredménye szempontjából, hiszen az árfolyamok alakulását nem tudják befolyásolni. A számviteli törvény alapján, év végén több eszköz értékelésekor is kötelező a mérlegkészítéskor érvényes értékviszonyok alapján értékelni azokat, azonban a devizás tételek esetében mindenképpen a fordulónapi árfolyamot kell alkalmazni, még akkor is, ha például a mérlegkészítés időpontjáig a vállalkozás szempontjából az év végi állapothoz képest kedvezőbben alakultak az árfolyamok. Az árfolyamkockázatok mérsékelhetőek különböző típusú derivatív ügyletek kötésével, azonban azoknak is bizonyos fokú rizikója van.

Cikksorozatunkban azt foglaljuk össze, hogyan hatnak az árfolyamkülönbözetek a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások eredményére.

Számviteli értelemben devizás tételnek minősül minden olyan tétel, amely a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemben denominálódott. A devizás tételekkel kapcsolatban mindenképpen keletkezik árfolyamkülönbözet:

• Év közben a követelés-kötelezettség jellegű tételekkel kapcsolatban akkor, ha azok pénzügyi rendezése megtörténik. Ez egyedileg megállapított, realizált árfolyamkülönbözetet jelent.
• A mérleg fordulónapján az addig pénzügyileg nem rendezett követelések, kötelezettségek, továbbá a pénzeszközök és befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott devizás tételek esetében, amikor nem realizált árfolyamkülönbözet keletkezik. Ekkor a tételeket egyenként kell átértékelni és árfolyamkülönbözetüket megállapítani, azonban a pénzügyi műveletek eredményében az összevont árfolyamkülönbözetet kell elszámolni nyereségként vagy veszteségként. Beruházás, vagyoni értékű jog vásárlása esetén – meghatározott esetben (lásd később) – az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek árfolyamkülönbözetének aktiválása kötelező, azaz hatásuk nem az eredményben jelenik meg.

Hogyan kell eljárni a gyakorlatban?

A vállalkozásnak nincs lehetősége mérlegelni azt, hogy az árfolyamkülönbözetet elszámolja-e vagy sem, azt nagyságrendjétől függetlenül, mindenképpen könyvelnie kell, tehát, ha nem jelentős összegű, akkor is el kell számolnia.

A vállalkozásnak választási lehetősége van azonban abban, hogy milyen árfolyamot alkalmaz devizás tételei átértékelése kapcsán. A hatályos számviteli törvény szerint a devizás tételek értékelésekor használható az MNB, EBK (Európai Központi Bank) által közzétett árfolyam, de alkalmazható a választott hitelintézet csak vételi vagy csak eladási árfolyama, illetve ezek átlaga is. Amennyiben olyan devizás tétele van a vállalkozásnak, amelyet nem jegyzenek, akkor a szabadpiaci árfolyam alkalmazandó. A választást a számviteli politikában kell dokumentálni és következetesen alkalmazni.

A számviteli törvény szerint a mérlegben a valutakészletek és a devizaszámlán lévő deviza mellett a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó deviza-árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.

A napi gyakorlat alapján egyértelmű a devizás követelések-kötelezettségek árfolyamkülönbözetének megállapítása, de első hallásra furcsának tűnhet az értékpapírok és befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott devizás tételek fordulónapi értékelése, hiszen a befektetett eszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok nem követelést testesítenek meg, hanem tőkeinstrumentumok. Év végén azonban a jogszabály alapján ne feledkezzünk meg ezek átértékeléséről sem.

Azt se felejtsük el, hogy devizában keletkezhetnek időbeli elhatárolás jellegű tételek, céltartalékok is, és ezek között is lehetnek olyanok, amelyeket a tartalmukból következően akár több év alatt kell/lehet csak feloldani és az eredmény terhére vagy javára elszámolni.

Ilyen lehet például egy peres üggyel kapcsolatban képzett céltartalék, ha a per üzleti éve fordulónapja előtt kezdődött és nem fejeződött be a mérlegkészítés időpontjáig.

Forgóeszközök között és befektetett pénzügyi eszközök kimutatott részesedések, értékpapírok értékelése

A devizás részesedések, értékpapírok kapcsán a legfontosabb kérdés annak tisztázása, hogy esetükben mit jelent a „külföldi pénzértékre szóló” kitétel?

Például egy Magyarországon bejegyzett társaságnak Horvátországban bejegyzett társaságban – amelynek jegyzett tőkéje horvát kunában van meghatározva és nyilvántartva – lévő részesedése van, de a vásárláskor annak ellenértékét EUR-ban fizette ki és a részesedést forintban tartja nyilván. Ez milyen devizában meghatározott részesedésnek minősül?

A számviteli törvényből következően egy részesedés minősítését nem az határozza meg, hogy a részesedés vételárát milyen pénznemben állapították meg és fizettük ki, hanem az, hogy a tulajdonolt társaság jegyzett tőkéjét milyen pénznemben határozták meg.

Esetünkben tehát horvát kunában denominált részesedésünk van, ezért év végi értékeléskor a horvát kuna árfolyamát kell alkalmazni.

Devizában keletkezett előlegek, időbeli elhatárolások, céltartalékok értékelése

A bevételek aktív időbeli elhatárolásai követelés jellegű, míg a ráfordítások passzív időbeli elhatárolásai és a céltartalékok kötelezettség jellegű tételek. Általában az ilyen a tételeket a fordulónapi árfolyamon értékelve mutatják ki.

Amennyiben ilyen tétel több évig szerepel a mérlegben, az egyes évek között jelentkező árfolyamkülönbözeteket pénzügyi műveletek eredményeként vagy az adott kapcsolódó költségként vagy ráfordításként (például egy céltartalék esetében az egyéb ráfordításként vagy feloldáskor egyéb bevételként) számolják el.

Az előlegek (adott vagy kapott) szintén követelés-kötelezettség jellegű tételek, tehát azokat át kell értékelni az általános gyakorlat szerint és a nem realizált árfolyamkülönbözetüket az összevont árfolyamkülönbözetben kell figyelembe venni.

Cikksorozatunk következő részében folytatjuk az eszközök értékét befolyásoló tételek bemutatását!

* * *

A Penta Unió Zrt. szervezésében idén is találkozhatsz velem a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének számviteli napján, ahol is – többek között – a 2016. évi számviteli törvényváltozásokat, a 2016. évi nyitás utáni rendezési feladatok fogjuk megbeszélni. A hagyományos, kétnapos továbbképzésen személyesen is megvitathatjuk a számviteli témával kapcsolatban felmerülő kérdéseidet!