2016. szeptember 1. napjával hatályba lépett a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között megkötött, a 2015. évi XXIX. törvénnyel kihirdetett szociális biztonsági egyezmény.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 11. és 13. §-a alapján 2004. május 1-jei uniós csatlakozásunk időpontja óta különbséget teszünk

a.) EGT-állam és polgára,
b.) kétoldalú nemzetközi egyezménnyel érintett állam és polgára, valamint
c.) harmadik állam és polgára

között.

Harmadik állam (és polgára) az, aki nem tartozik az a) vagy a b) pont alá. Eddig Magyarországnak tizennégy országgal volt ilyen (szociálpolitikai vagy szociális biztonsági) egyezménye most szeptember 1-jével megszületett a tizenötödik is, a Magyar-USA egyezmény.

Fontos, hogy a társadalombiztosítási törvényünk (Tbj.) rendelkezéseit

• EGT-állam polgára esetén a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,
• a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az adott egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

Az Egyezmény alapvető célja a két ország között a szociális biztonsági (társadalombiztosítási) kapcsolatok rendezése. Az Egyezménnyel elérni kívánt cél a két ország szociális biztonsági rendszerei koordinációjának elsődlegesen a másik ország területén vállalt munkavégzéssel kapcsolatos elősegítése, és ezáltal kiemelten a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztése.

Az Egyezmény megkötése azt eredményezi, hogy a magyar és az amerikai öregségi, megváltozott munkaképességű személyek részére járó ellátás (nálunk már a megváltozott munkaképességű személy részére járó rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás, Amerikában rokkantsági nyugdíj), valamint halál esetén járó nyugellátásokra (ellátásokra) jogosultságot szerzett személyek szerzett jogai megőrzésre kerülnek abban az esetben is, ha a két ország társadalombiztosítási rendszereiben biztosítási időt szereztek. Vagyis ez a két országban szerzett biztosítási idők szükség szerinti összeszámítását jelenti.

Az Egyezmény hatálya nem terjed ki (a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai kivételével) az egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás, valamint a munkanélküli ellátások koordinációjára.

Fő szabály szerint az egyik Szerződő Állam területén munkát vagy önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, a munkavégzés vagy önálló vállalkozói tevékenység vonatkozásában kizárólag ezen Szerződő Állam (a munkavégzés helye szerinti állam) jogszabályainak (Magyarországon a Tbj.) hatálya alá tartozik. Ez a szabály alkalmazandó abban az esetben is, ha a munkáltató székhelye a másik Szerződő Állam területén található.

A fő szabály alól azonban vannak kivételek is.

Abban az esetben, ha egy munkavállalót, akit az egyik Szerződő Állam területén székhellyel rendelkező munkáltatója szokásosan ezen Szerződő Állam területén foglalkoztat, ideiglenesen kiküld a másik Szerződő Állam területére, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam területén foglalkoztatnák, feltéve, hogy a másik Szerződő Állam területén történő munkavégzés időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.

Az a személy, aki szokásosan az egyik Szerződő Állam területén önálló vállalkozói tevékenységet végez, és ideiglenesen áthelyezi önálló vállalkozói tevékenységét a másik Szerződő Állam területére, kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik abban az esetben, ha a másik Szerződő Államban folytatott önálló vállalkozói tevékenységének időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.

Az egyik Szerződő Állam lobogója alatt hajózó hajón foglalkoztatott tisztre vagy személyzet tagjára, aki mindkét Szerződő Állam jogszabálya alá tartozna, kizárólag azon Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóak, amelynek lobogója alatt a hajó hajózik.

A légi szállítással foglalkozó társaságok utazó személyzetére – akik mindkét Szerződő Állam területén végeznek munkát, és így az Egyezmény alkalmazása nélkül mindkét Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartoznának – az adott munkavégzés tekintetében kizárólag annak a Szerződő Államnak a jogszabályai vonatkoznak rájuk, amelynek területén a munkáltató bázishelye van. Ugyanakkor amennyiben a munkavállaló lakóhelye a másik Szerződő Állam területén van, akkor kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályainak a hatálya alá tartozik.

Eltérés engedélyezése

A munkavállaló és a munkáltatója, vagy az önálló vállalkozó kérelmére a két Szerződő Állam illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények a fenti szabályok alkalmazása alól kivételeket állapíthatnak meg meghatározott személyekre vagy személyek csoportjaira, feltéve, hogy bármely érintett személy az egyik Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alatt marad.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a társadalombiztosítással kapcsolatos aktualitások, akkor jelentkezz 2017. január 10-ig kedvezményesen a TB 2017 – A TB fedezeti rendszerét, valamint az egészségbiztosítási alrendszer pénzbeli ellátásait érintő változások címmel Széll Zoltánné és Dr. Bogdán Zsuzsanna 2017. január 17-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadására, ahol személyesen is át tudjátok beszélni felmerülő kérdéseidet!